Összeomlott a Tesla, néhány hét alatt vesztette el értékének a felét

Szakad az árfolyam, szakadnak az eladások

Olyan rekordot döntött meg a Tesla, amit Elon Musk valószínűleg nem fog kirakni az ablakba. A múlt héten zsinórban már hetedik hetét zárta eséssel a papír, ilyen rossz futásra a cég 15 éves tőzsdei története során még sosem volt példa. Január 20-án iktatták be Donald Trumpot, éppen ez volt az a hét, amikor az eső sorozat kezdőtött, bár a csúcsról már korábban elindult a lejtmenet.

Az alábbi ábra szemlélteti, hogyan alakult a Tesla piaci értéke az elmúlt durván fél évben. A Tesla árfolyama Trump novemberi választási győzelme után rövid idő alatt megduplázódott, mivel a befektetők azt árazták, hogy a Musk Trumphoz való közelsége és kormányzati szerepvállalása előnyökhez juttathatja a vállalatot.

A narratíva viszont részben átalakult mostanra, és az árfolyam durva lejtmenetbe kezdett.

Miközben decemberben még történelmi csúcson volt a Tesla árfolyama, mára több mint 50 százalékot zuhant a jegyzés, és ezzel együtt a cég értéke is.

Az árfolyammozgás összefüggésben áll Elon Musk politikai szerepvállalásával, amely sok kritikát váltott ki a vállalat részvényesei, az autótulajdonosok, és a szélesebb nyilvánosság részéről. Csak, hogy néhányat említsünk a cégvezér megosztó politikai tevékenységei közül:

• Musk nyilvánosan támogatta a németországi szélsőjobboldali AfD pártot, ilyen módon beleszólt a német belpolitikába.
• Javaslatot tett rá, hogy az USA lépjen ki a NATO-ból, és több európai politikussal összeszólalkozott.
• Azt állította, hogy az ukrán oligarchák szankcionálása véget vethetne a háborúnak.
• A DOGE vezetőjeként agresszív költségcsökkentésbe kezdett, összeütközésbe került az amerikai tisztviselőkkel, és jelentős elbocsátásokat indított el az állami szférában.

A Tesla évekig nem költött marketingre, mégis világszerte jól ismert márkát tudott kiépíteni. Ehhez nagyban hozzájárul Elon Musk személyes brandje, ami kétélű pengeként működik. A cégvezér megosztó megnyilvánulásai nem meglepő módon negatívan befolyásolták a cég megítélését. Ez már az eladásokban is megmutatkozik, bár természetesen nem lehet csak ezzel magyarázni a visszaesést.

Januárban az ACEA adatai szerint a Tesla eladásai 45,2 százalékot zuhantak Európában, miközben a BEV-eladások (akkumulátoros elektromos autó) 37,3 százalékkal nőttek a januári időszakban.

Az országos statisztikákban már látszanak a februári számok is.

• Németországban a KBA adatai szerint január és február folyamán a Tesla 2 706 járművet szállított ki, ami 70,6 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben Németországban az elektromosautó-eladások érdemben nőttek az év eddigi részében.
• Franciaországban az első két hónap 45 százalékos visszaesés hozott év/év alapon.
• Norvégiában a Tesla eladásai január-februárban 44,4 százalékkal estek vissza, annak ellenére, hogy az ország teljes EV-piaca 53,4 százalékkal nőtt. 
• Nemcsak Európában vannak bajok a cég eladásaival, Ausztráliában 65,6 százalékot zuhant az értékesítés az első két hónapban.
• Kínában szintén vannak problémák, a sanghaji üzem autószállításai februárban 49 százalékkal, mindössze 30 688 autóra zuhantak, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb havi adat.

Az USA-ban is érezhetők a hatásai Musk politikai szerepvállalásának, aktivisták több Tesla-kereskedésnél tüntettek, sőt egy platform is létrejött a fellépések megszervezésére TeslaTakedown néven.

A Tesla autói betaláltak a fogyasztóknál, akik a benzinüzemű autók helyett környezetbarát alternatívákat kerestek. Elon Musk vizionárius imázsával; a vállalat önvezetésre fókuszáló, innovatív megközelítésével; és piacvezető termékeivel kultikus rajongótábort sikerült kialakítania a cégnek.

Egyesek számára azonban a márka az amerikai bel- és külpolitika Trump általi átfogó átalakításának szimbólumává vált.

A fogyasztók számára az is eléggé visszásan hathatott, hogy Musk egy olyan elnök mögé állt be, aki maga az elektromos autózás, és általában is a zöld technológiák kritikusa. Trump még azt is belengette, hogy le kellene állítani azokat az elektromos autókra vonatkozó támogatásokat, amelyek a Teslának milliárdokat hoztak a konyhára. Erre reagálva Musk csak annyit mondott, hogy egy ilyen lépés a versenytársakat érzékenyebben érintené.

Trump mindenesetre teljes mellszélességgel kiáll Musk mellett, és támogatásának jeléül ma bejelentette a Truth Socialon, hogy venni fog egy új Teslát.

A befektetőkben az is aggályokat okoz, hogy kívülről nézve Musk egyre jobban a kormányzati feladataira koncentrál, és számos más vállalkozása mellett egyre kevesebb kapacitása marad a Teslára. Amikor hétfőn a sajtó arról kérdezte a milliárdost, hogy hogyan képes a vállalkozásait menedzselni a kormányzati szerepe mellett, csak annyit mondott, hogy "nagy nehézségek árán" - eközben a Tesla árfolyama épp több mint 15 százalékot zuhant, ami 2020 óta legnagyobb napi esés volt.

A hangulatot az sem javította a részvények körül, hogy a napokban több nagy elemzőház visszavágta a Teslára vonatkozó célárát.

• A Bank of America elemzői 490 dollárról 380 dollárra csökkentették a célárukat, részben a csökkenő eladásokra, részben az alacsonyabb költségű modellekről való kommunikáció hiányára hivatkozva.
• A Goldman Sachs, amely 345 dolláról 320 dollárra csökkentette a célárát, szintén arra hivatkozott, hogy a Tesla elektromos járműeladásai az év első két hónapjában több európai, kínai és egyesült államokbeli piacon is visszaestek. A Goldman elemzői megjegyezték, hogy a Tesla kemény versennyel néz szembe az FSD (Full Self-Driving, a Tesla fejlett vezetéstámogató rendszere) esetében Kínában, ahol a kulcsfontosságú versenytársaknál nem kell külön szoftverként megvenni a fejlett vezetéstámogató funkciókat.
• A Baird múlt héten a Teslát is felvette a „bearish fresh picks” közé, a cég elemzői azt írták, hogy Model Y SUV új verziójának gyártására való átállás miatt problémát okoz a cég számára a termelés akadozása. Az elemzők azt is írták, hogy Musk politikai szerepvállalása bizonytalanságot okoz a keresleti oldalon.

Összességében már az elemzői célárak átlaga is elkezdett lefelé jönni az elmúlt napokban, jeleneg 337,7 dollárnál van az átlag.

Közben az ajánlásokban a szokásos erős megosztottság látszik, 26 elemző vételre, 16 tartásra, és 12 eladásra ajánlja a részvényt a Refinitiv adatbázisa szerint.

Hosszú távú stratégia

Ennyiből leírni a Teslát azonban elhamarkodott lenne. A céget egyáltalán nem úgy árazzák, mint egy autógyártót, hanem mint egy technológiai céget. Ez az alábbi ábrán is látszik, hiszen a cég piaci értéke még a mostani lefeleződés után is több mint kétszerese a második legnagyobb Toyotának (miközben a Toyota több mint ötször annyi autót értékesít, mint a Tesla).

P/E szorzós értékelés alapján is látszik, hogy amíg a legtöbb globális autógyártót 10x alatti P/E rátán meg lehet venni a 2025-ös várható eredmények alapján, a Teslánál ez az értékeltségi mutató 60x közelében van.

Az árazási anomáliára a céggel kapcsolatos várakozásokban keresendő a válasz. Bár a Tesla bevételének jelenleg 90 százalékát az autós üzletág adja, ez a cég piaci értékének csak egy apró szeletét jelenti, legalábbis az elemzői várakozások alapján.

Az elemzői modellekben olyan üzletágak vannak beépítve, amelyeknek jelenleg csak a csíráját lehet látni.

Ilyen például a robotaxi üzletág, a humanoid robot üzletág, valamint az önvezető technológiás üzletág az előfizetésekkel, és a licenszekkel.

Csak hogy néhány példát említsünk, a Bank of America a cég értékének a felét a robotaxikból deriválja, és 28 százalékot az önvezető rendszerhez kapcsolódó előfizetésekhez köt. A Morgan Stanley modelljében 21 százalékot adnak a robotaxik, és 39 százalékot az előfizetések, valamint az egyéb szolgáltatások. Az Ark Investment Management, amely szerint a részvény 2029-re eléri 2600 dollárt, úgy tartja, hogy a robotaxik a cégérték 88 százalékát adják.

A befektetők abban reménykedhetnek, hogy a Trump-adminisztráció általi esetleges dereguláció, és Musk növekvő politikai befolyása közelebb hozhatja az önvezető autós szabályozás lazítását, és ezzel közelebb kerülhetnek azok a várakozások is, amelyek adott esetben indokolhatják az árazást. Trump potenciálisan elgördíthet néhány akadályt az önvezető autók elől, bár a szabályozást állami szinten is befolyásolják.

A Tesla tavaly novemberben mutatta be a kétajtós Cybercabot, mondván, hogy 2026-ban kerülhet sorozatgyártásba. Elon Musk a negyedik negyedéves gyorsjelentés után már arról beszélt, hogy Texast idén önvezető Teslák fogják járni. Ezen technológiák előtt azonban továbbra is közlekedésbiztonsági szabályozás jelenti az egyik legnagyobb akadályt.

Egyelőre korai megmondani, hogy a Tesla autói iránti gyenge év eleji kereslet mennyire lehet tartós, illetve Elon Musk politikai tevékenysége mennyiben lehet hosszú távú negatív hatással az eladásokra. Ahogy azonban az árazásból is látszik, a piac a Tesla értékét csak részben köti az autóeladásokhoz az olyan hosszú távú projektek mellett, mint az önvezetés, a robotaxik, és a robotika. Ha ezen projektek megvalósításához politikai befolyás révén, a szabályozás lazításáért való lobbival közelebb tud kerülni, abból végső soron a részvényesek is profitálhatnak, viszont nagy kérdés, hogy mekkora csorbát szenved hosszú távon a vállalat márkaimázsa és népszerűsége a cégvezér aktív politikai szerepvállalása miatt.

Címlapkép forrása: Samuel Corum/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ