Képzene – Vasarely Múzeum, Budapest, május 11-ig
Különleges nemzetközi csoportos kiállítás látható a Vasarely Múzeumban, mely az OSAS-szal, azaz a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesülettel együttműködésben jött létre és két, önmagában is izgalmas művészeti ág, a képzőművészet és a zene kapcsolódási pontjait vizsgálja. A kiállítás képek és hangok közötti áthallások, átjárások, kapcsolatok sokféle lehetőségei közül mutat be olyanokat, melyekkel részben a konkrét művészetben találkozhatunk, részben pedig — a téma sajátossága miatt — a műfaji határokon túllépő alkotásokban, illetve az ezektől a határoktól teljesen független interdiszciplináris vonatkozású kísérletekben jelennek meg. A hazaiak mellett német, osztrák, svájci, holland, angol, bolgár, szlovák kortárs művészek munkáit is bemutató kiállítás célja nemcsak a különböző területek közötti kapcsolódás érzékeltetetése, hanem a felfedezés, az alkotásokat mozgató törvényszerűségek megismerése, végső soron a művészet közelebb hozása a mintegy hatvan résztvevő együttműködésével készült alkotásokon keresztül. Sok kiállító művésznél a két terület összefonódik, szinte elválaszthatatlan egymástól, míg mások képzőművészeti alkotásai a művek mellett a kiállításon is meghallgatható zenék inspirációjára születtek, vagy fordítva, műveik ihlették a zenéket.
Bardo – Derkó – A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok 2024. évi beszámoló kiállítása. HAB – Hungarian Art and Business, március 30-ig
A Magyar Bankholding és az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő kortárs művészeti központ jelenleg a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesülő fiatal képzőművészek beszámoló tárlatának ad otthont. A Derkót – ahogy az ösztöndíjat szinte mindenki hívja –, idén 70 éve hozta létre az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium, s az mindmáig a fiatal, 35 év alatti művészek támogatásának kiemelt jelentőségű formája. Az ösztöndíjasok idei tárlata címében a tibeti halotti szertartáskönyvre, a bardora utal, de míg a könyv az életen, a halálon, és a halál utáni lét szakaszain is végigvezeti olvasóit, addig a tárlat a születés és az elmúlás közötti időszakot járja körül. A bemutatott alkotások olyan, az élet és halál stációi közötti átmeneti állapotok körüljárására hívnak, melyek a születés gyötrő pillanatától kezdve a halálig megjelennek az ember létezésében. Olyan, mindenkiben felmerülő nagy kérdésekre keresik a választ, mint hogy merre tart a lélek? merre induljunk először? van visszaút? lehet-e, tudunk-e változtatni nagy döntéseken?
Nádler István: Másképp. Einspach & Czapolai Fine Art, április 4-ig
A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg is elismert kiemelkedő alkotójának most megnyílt kiállítása munkásságának legújabb fejezeteibe enged bepillantást. A pandémiát követően Nádler István 2021-ben új sorozatot kezdett festeni, amelynek képtábláin már nem a transzcendens felé igyekezett eljutni, hanem épp ellenkezőleg, a transzcendens térből indulva és ott elidőzve hozta létre kompozícióit. A dimenziók között haladva pedig rátalált a transzcendens és a materiális terek ellentételeit összekötő, azokat mintegy „harmonizáló” középtengelyre, amely 2024-ben egy újabb tematika kibontásának gondolatát is elhozta számára. Legújabb sorozatának kiindulásául elsősorban az a törekvés szolgált, hogy a korábbiakhoz képest másképp szeretne festeni – ez a szándék egyben jelen kiállításának címadó tétele is lett. Megfogalmazott igyekezete ellenére az alap azonban változatlan maradt: Nádler ezúttal is a festészet anyagi eszközeinek segítségével igyekszik vizuálisan rögzíteni és képileg közvetíteni a transzcendens dimenzió érzéki világon túli tapasztalatait. Ez a paradoxon szinte egész életművére igaz, de legújabb sorozata már teljes eltávolodást mutat korábbi, a színek viszonylatából kiinduló és azokra koncentráló festői gyakorlatától. (Zsikla Mónikának a kiállításhoz készült tanulmánya alapján)
Szférák között: művészet és tudomány. Várkert Bazár – YBL6 Művészeti Tér, május 11-ig
A Magyar Nemzeti Bank művészeti gyűjteményéből rendezett tárlat a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójához és a Magyar Tudomány Évéhez is kapcsolódva összesen több mint húsz, részben már lezárt pályájú, részben ma is aktív tudományos szemléletű kortárs alkotó műveit mutatja be. Ahogy Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese megnyitó beszédében is hangsúlyozta, a művészet és a tudomány egymás kiegészítői; míg a tudomány az anyagi világot, a látható vagy érzékelhető folyamatokat vizsgálja, addig a művészet anyaggá tesz, megformál valamit, ami legtöbbször nem látható, mégis mélyen foglalkoztat bennünket. A művészek és a tudósok egyaránt a dolgok mélyén rejlő igazságot keresik, csak eszközeik különbözőek. A bemutatott alkotások a művészet és a tudomány olyan részterületeinek határmezsgyéjén születtek, mint – többek között – a hullámtan, a fényfizika, a biológia, az informatika, az építészet vagy éppen a nyelvészet.
Y-profil. Fiatal művészek a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, március 14. – április 27. között
A Várkert Bazár mellett ezekben a hetekben a Ludwig Múzeumban is bemutatkozik egy válogatás az MNB kortárs gyűjteményéből. Míg az előbbi helyszínen inkább az idősebb nemzedékekhez tartozó alkotók munkái láthatóak, itt az Y generációé, azaz az 1980 után születetteké „a pálya”. Ez a nemzedék a kortárs magyar képzőművészetben (is) a saját útját járja. A milleniál alkotók eredendően digitális bennszülöttek, gyerekként pedig a fogyasztói kapitalizmusban eszméltek, reklámok és termékek között. A 2008-as világgazdasági válsággal hamar megismerték a piaci összeomlás következményeit is. Diákként belenőttek a kortárs művészeti konceptkánonba, miközben – EU-s polgárként rezidensprogramokat járva – maguknak fedezték fel a nemzetközi absztrakt akadémizmust. Az elmúlt bő egy évtizedben kiforró művészetük munkára fogta a digitális képszerkesztő programokat, kiaknázta az ipari gyártólogikát, kifordította sarkaiból a geometriát, és gesztussá írta át a pop artot. Közben visszacsábultak a természetbe, és ráéreztek az ösztönös formateremtés zsigeri erejére. A most bemutatandó válogatás az Y-generációs fiataloknak az MNB gyűjteményében őrzött munkáival rajzolja ki a nemzedék egy lehetséges arcélét: azt a bizonyos Y-profilt.
Erdélyből a nagyvilágba. Válogatás a Böhm Gyűjteményből. Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét, március 20. – május 18. között
A Bozsó Gyűjtemény folytatja sorozatát, melyben a magángyűjtemények zárt világából olyan kvalitásos műtárgyakat tár a nagyközönség elé, amelyek a felfedezés élményét nyújtják és a műgyűjtés szenvedélyes világába avatnak be. A legújabb kiállítás a családi tradíciót követő Dr. Böhm József, Németországban élő neurológus gazdag magángyűjteményéből, pontosabban annak a 20. század első felének erdélyi képzőművészetét reprezentáló részéből válogat, melyet még Böhm ugyancsak orvos édesapja kezdett felépíteni. Böhm József mindig örömmel mutatja be folyamatosan alakuló és bővülő kollekciójának darabjait a nagyközönségnek, s a gyűjtemény gazdagsága a garancia arra, hogy a látogató minden tárlaton zömmel korábban nem látott munkákkal találkozhat. Míg az erdélyi gyűjtemények jó része csak Nagybányára, vagy csak az erdélyi magyar művészetre koncentrál, Böhm, miközben ezeket kiemelkedő súlyuknak megfelelően kezeli, igyekszik képet adni az erdélyi művészet egészéről, amibe Nagybánya mellett más központok, például Kolozsvár és más nemzetiségű, például szász, román, olasz művészek is beletartoznak. A tárlaton többek között Perlrott Csaba Vilmos, Mattis Teutsch János, Jándi Dávid, Ziffer Sándor, Nagy István, Nagy Oszkár, Hans Eder, Petre Abrudan és Tasso Marchini műveivel találkozhat a látogató.
Mengyán András 80. Vasarely Múzeum, Budapest, március 28. – május 11. között
A „Képzene” mellett a budapesti Vasarely Múzeum egy, a közeljövőben megnyíló tárlatára is felhívjuk a figyelmet: a múzeum a sokrétű életművéből ízelítőt adó egyéni kiállítással köszönti 80. születésnapja alkalmából Mengyán Andrást, a kortárs magyar képző- és iparművészet alkotóként és oktatóként is kiemelkedő jelentőségű, tavaly Prima Primissima-díjjal is elismert alakját. Mengyán az Iparművészeti Főiskolán végzett, s bár iparművészeti érdeklődése mindvégig megmaradt, érdeklődése gyorsan a képzőművészet felé fordult. Egész pályáján következetesen épített és épít ma is a geometrikus absztrakció és a konstruktivizmus örökségére; a festészetben éppúgy otthonosan mozog, mint a tárgyalkotás és a multimediális installációk világában. Nemzetközi szinten is úttörő jelentőségű számítógépes művei és environmentjei innovatív módon egyesítik a fény, a hang, a film, a tükrök és huzalok által formált térélményt.
Albert Rubens. Modern Műtár, Balatonfüred, április 12-től novemberig
Két éve nyílt meg a Szöllősi-Nagy András – Nemes Judit tudós-képzőművész házaspár magángyűjteményének otthont adó kiállítóhely, mely az idei szezont a rendszeresen megújuló állandó kiállítások mellett egy egyéni bemutatóval indítja. Rubens-tárlatról van szó, de nem a 17. századi flamand festészet mesteréről, hanem – a kiállítóhely profiljához híven – a kortárs Albert Rubenséről, aki a nemzetközi geometrikus művészet kiemelkedő jelentőségű alakja.
A kiállításhoz bevezetőt író Ébli Gábor találó megfogalmazásával Rubens a geometrikus kalligráfia mestere, aki ennek a klasszikus ázsiai műfajnak az évezredes hagyományaiba oltja az európai absztrakció felismeréseit. Minimalista szemléletű kompozíciói anyagnak, színnek és formának arra a legkisebb közös nevezőjére építkeznek, amellyel ugyanakkor a variációk, az egyes művek közötti kis továbblépések révén az univerzum egészét ki lehet fejezni vizuálisan. A kiállítás anyaga nemcsak vendégszereplésre érkezett Balatonfüredre, a 81. évében járó Rubens ugyanis – egy több évtizedes művészbarátság és művész-műgyűjtői kapcsolat okán – úgy ítélte meg, hogy életműve számos darabjának a MoMű lehet a méltó végleges otthona.
Szerző: Műtárgy.com
Címlapkép: Részlet a Bardo – Derkó – A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok 2024. évi beszámoló kiállításról, fotó HAB/Paseczki Lídia
