A bankszektor után a biztosítási szektor éves számait is közzétette a Magyar Nemzeti Bank, ezek alapján tavaly a szektor díjbevétele
12,4%-kal 1695 milliárd forintra emelkedett.
Saját tagjai körében a MABISZ ugyanekkora emelkedést regisztrált tavaly.
Kétféle módon is korrigálhatjuk ezt a számot: egyrészt az egyszeri díjas életbiztosításokat csak 10%-ban figyelembe véve (a piaci szokás szerint), másrészt az inflációval. Ez alapján a korrigált díjbevétel reálértéken az előző két év visszaesése után tavaly már 8,5%-kal emelkedni tudott.
A biztosítási szektor tavalyi bővülése
elsősorban nem a kereslet fellendülésének és a szerződésszám növekedésének, hanem az indexálásoknak köszönhető,
hiszen a biztosítási díjak jelentős része a fordulónapon, több hónapos késéssel az előző évi inflációt követi. (Ugyan a nem-életbiztosítások szerződésszáma tavaly 972 ezerrel nőtt, ebből mintegy 700 ezer egyetlen biztosító kis összegű vagyonbiztosítási akciójához kötődik).
Elsősorban az indexálásoknak tudjuk be tehát a nem-életbiztosítások 13,2%-os bővülését, amin belül a köteleő gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele 13%-kal, a cascóé 17%-kal, a lakásbiztosításoké 14%-kal, az összes többi nem-életbiztosításé 10%-kal emelkedett.
Az életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal emelkedett, ezen belül a rendszeres díjas életbiztosítások bővülése lényegében ugyanekkora volt. Az extraprofitadó által leginkább sújtott egyszeri díjas termékek nem tértek magukhoz: díjbevételük 2,4%-ot apadt. Az eseti befizetések viszont 19%-kal bővültek, ami az infláció lecsengése után javuló megtakarítási képesség eredménye lehet.
Ha terméktípus szerint nézzük, akkor az életbiztosításokon belül
továbbra is a 2014 óta adókedvezménnyel jutalmazott nyugdíjbiztosításoknál látjuk a legnagyobb, 16,8%-os bővülést,
szerződésszámuk mára meghaladta a félmilliót (részletesebben a piacról itt írtunk). A nem dedikáltan nyugdíjcélú unit-linked biztosítások díjbevétele 13,2%-kal, a haláleseti biztosításoké 14,8%-kal nőtt, a vegyes életbiztosítások viszont szenvednek: ezúttal 18,3%-kal apadt a díjbevételük.
A biztosítási szektor tavaly 47,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ami jobb az előző két évinél, de még mindig jócskán elmarad a 2009-es 66 milliárd forinttól.
Az eredményesség tavalyi javulása egyértelműen a nem-életbiztosítási üzletágnak köszönhető, ahol nagyobb mértékben emelkedtek a díjak, mint a kárráfordítások. Annak ellenére volt itt jóval magasabb a megtérülés, hogy az extraprofitadó továbbra is ezt az üzletágat sújtja sokkal jobban.
Ráadásul a bruttó kárráfordítások is a nem-életbiztosítási üzletágban ugrottak meg nagyobb mértékben, a viharszezon például tavaly sem kímélte a biztosítókat.
A viszontbiztosítói térítésekkel korrigált
nettó kárráfordítások 38 milliárd forinttal emelkedtek tavaly a nem-életbiztosítások esetében, ebből 22 milliárd forintot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károk magyaráztak.
Hogy miként fog alakulni a biztosítók profitabilitása idén, azt jelentős mértékben befolyásolja az extraprofitadó mértéke, hiszen a nem-életbiztosítási üzletágakban 30%-os, az életbiztosítási üzletágakban 100%-os, összességében nagyjából 50%-os csökkentésre van lehetőségük a biztosítóknak, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Elképzelhető, hogy a díjbevétel-emelkedés várható lassulása mellett nominális értelemben sikerül megdöntenie a szektornak idén a korábbi nyerségrekordokat, hiszen
a különadóterhelés a tavalyi szinthez képest 24 milliárd forinttal csökkenhet
a MABISZ számítása szerint. Ehhez persze arra is szükség van, hogy az időjárás kegyes legyen a piachoz. A biztosítói extraprofitadó-változásokról részletesen itt írtunk:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
