A Portfolio AI in Business 2025 konferenciájának nyitó panelbeszélgetésében a résztvevők a magyarországi AI-stratégiákról osztották meg gondolataikat. A beszélgetés résztvevői:
- Balogh Péter, alapító, CEO, angyalbefektető, STRT Holding
- Fischer András, innovációs igazgató, OTP Bank
- Janza Ákos, Managing Director, Head of Enterprise Transformation, Global Head of Offices, MSCI
- dr. Lábody Péter, jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettes, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
- Pintér Szabolcs, ügyvezető igazgató, SAP Hungary Kft.
Hogy vágjon bele egy cég az AI-versenyfutásba?
Balogh Péter (STRT) úgy véli, hogy ez az eddigi leggyorsabb technológiai forradalom, évi 26-szorps pályán haladunk, vagyis 2 év alatt 650-szeresét fogja tudni. Azt már mindenki érzi, hogy valamit kezdeni kell ezzel, a FOMO itt van velünk (fear of missing out). Ilyen ütemnél azonban az nem reális, hogy mindeközben valaki saját fejlesztésben gondolkodjon, mert egy gyorsan fejlődő technológiával nem versenyezni kell, hanem beépíteni a technológiát minél hamarabb.
Fischer András (OTP) szerint a tapasztalat a kulcsszó. Nem konkrét technológiákban kell gondolkodni, amikor bevezetésen gondolkodunk, hanem a képességeket kell fejleszteni. Van néhány kulcstechnológia, ami a jövő digitalizációját fogja hajtani, ilyen az AI vagy a felhő megoldások. Kitért arra is, hogy a rugalmas megközelítés is fontos, senki sem tévedhetetlen. Nem gondolja, hogy a cégvezetés meggyőzése ma már problémába ütközne, a kérdés inkább az, hogy mi az a cél, amit el akar érni egy cég.
A tapasztalat az, hogy sok esetben a válasz nem az AI. Sokszor a gombhoz akarjuk az inget varrni, pedig az igényekre sok esetben egy automatizációs megoldás jelenthet kiutat.
Janza Ákos (MSCI) kiemelte, hogy az elmúlt 1,5 évben a nagyon kezdetleges fejlesztésekből el lehetett jutni a ROI-realizálásig, már látszódnak azok a megoldások, amelyek valóban értéket teremtenek. Az adott értékláncban nemcsak egy ponton kell integrálódni, hanem több ponton kell vizsgálni, hol lehet bekapcsolódni egy vállalaton belül. A tanulság az, hogy a korábban mért produktivitás növekedést ráhúzni a teljes vállalatra és általánosítani nem feltétlenül lehet, de kiindulásnak nem rossz irány.
Lábody Péter (SZTNH) hangsúlyozta, hogy az óvatosság indokolt, a szabadalom nagyon fontos. Az önvezető autók, mezőgazdaság, egészségügy, banki szolgáltatások területén már most is látják, hogy nagyon sok AI-megoldás jött létre, azonban kiemelte, hogy a kutatások eredményeinek piacra vitele előtt a védjegy és oltalom fontos első lépés. Európában mintegy 950 ezer szabadalmi bejelentés érkezett, és ebből mintegy 5% az, ami neurális hálóra vonatkozik. A biztonsági kockázatokra figyelni kell, arra, amit AI-jal állít elő egy cég, nem biztos, hogy olyan szabadalmi lehetőségei lesznek, mint a cég által előállított termékek esetében – hangsúlyozta.
Pintér Szabolcs (SAP) kiemelte az oktatás szerepét a mesterséges intelligencia világában. Sok előnyt jelentenek a különféle use-case-ek, fontos, hogy a külső adatokat is megfelelően lehessen tárolni, felhasználni, majd elérhetővé tenni az ügyfeleik számára.
Mit kell kezdeni a munkavállalókkal?
Balogh Péter (STRT) szerint érzékenyíteni kell őket, oktatni és megteremteni azokat a feltételeket, amiben használni tudják az AI-t. A nagy megoldást szállítóknál, mint egy ChatGPT Enterprise, már nem lehet probléma, de fontos a közös tanulás, alapvető oktatás a kollégáknak.
Nagyvállalati IT oldaláról ez egy rémálom, de meg kell lépni.
A ChatGPT és a Gemini jó első lépés, de folyamatosan darabolódik a piac, egy idő után minden szakterületre meglesz az megoldás, ami az adott területen dolgozóknak tud segíteni, nem egy rendszer fog megoldani minden problémát. Janza Ákos (MSCI) is egyetért azzal, hogy bátorítani kell a munkavállalókat az AI-megoldások kipróbálására, ilyen szempontból a kisebb cégek előnyben vannak, mert gyorsabban tudnak reagálni egy-egy kihívásra.
Kell egy keretrendszer, de az oktatás kulcskérdés, adni kell a kollégáknak egy játszóteret.
Hozzátette, hogy ezekhez a rendszerekhez mindig allokálni kell szabályokat, alkalmazási lehetőségeket, mederben kell tartani a használati lehetőségeket.
Beszélni érdemes a jogászokkal, hallgatni rájuk annyira nem
-tette hozzá Balogh Péter (STRT). Úgy véli, a jogászok jól meg tudják fogni az AI-jal kapcsolatos kockázatokat, de az erről szóló döntést mindig a vezetőségnek kell meghoznia. Lábody Péter (SZTNH) egyetért ezzel, azonban kiemeli., hogy a jogász szakma is fejlődik, az AI-skillek már náluk is egyre inkább elvártak. Fischer András (OTP) úgy gondolja, fals megközelítés, hogy a támogatott területek képesség fejlesztésére ne lenne szükség, erre ugyanúgy figyelni kell többek között a jogi, beszerzési oldalon is.
A víz alatti rész kevésbé látványos, mégis fontos, ha egy szervezet fejlődni szeretne
-fűzte még hozzá. Pintér Szabolcs (SAP) a fentiekhez hozzátette, hogy szabályozói oldalról mindig vizsgálják, milyen etikus kérdése lehet egy AI-megoldásnak cégen belül. Az SAP-nál van egy AI playground, ahol a különböző nyelvi modelleket lehet tesztelni, a kollégák egyedi szoftver kódokat is írhatnak, egyedi use case-eket hozhatnak létre, amelyeket adott esetben be is építenek a vállalati működésbe.
Mennyire jelent veszélyt az AI a cégek működésére?
Balogh Péter (STRT) szerint nagyon nagy annak az esélye, hogy az AI üzleti transzformációt hozzon létre és jöjjön egy cég holnap, ami ugyanazt tudja, amit mi, de sokkal kisebb költségszintekkel és minimális alkalmazotti létszámmal. Ez fog történni nagyon sok iparággal. Ami már az e-kereskedelemben is látszik, hogy az AI lehetővé teszi a határon túli kereskedés áramlását, mert már a nyelv sem korlát, ez látszik a Temu esetében is.
Fischer András (OTP) üdvözli a versenyt, ennek a fogyasztók a nyertesei. Minden szektorban van hatékonyság tartalék, amit az AI segíthet kiaknázni. Hosszú évek óta van egy miszkoncepció a fintechek kapcsán, ugyanis ezek nem a bankok versenytársai, hanem szorosan együtt dolgoznak velük.
Címlapkép forrása: Portfolio
