Nagy Koppány többek között az alábbiakról beszélt:
- A közép- és kelet-európai országokban 35 éve zajlik az életbiztosítási piac újraépítése, a nemzetközi térben ma is fejlődő és befektetésre alkalmas piacnak számítunk.
- A termékfejlesztési hullámoknak három generációja volt az életbiztosítási piacon: az 1990-es évek végéig a vegyes életbiztosításoké volt a terep, 1997-1998-ban érkeztek meg a unit-linked életbiztosítások MLM-dominanciával, 2014 után pedig a nyugdíjbiztosítások és az etikus koncepció adott lendületet a termékfejlesztésnek.
- A 2015-2017-ben bevezetett etikus 1.0 koncepció szigorúbb befektetési szabályokat hozott, növelte az átláthatóságot, csökkentette a félreértékesítést, és fair ár-érték arányt alakított ki.
Ennek eredményeként kevesebb, de jobb termék maradt a piacon, kisebb költségszinttel.
- Az elmúlt évtizedben a korábbi piaczsugorodási trend megfordult (az idei évre „elfogytak” volna a rendszeres díjas életbiztosítások a szerződésszám szempontjából, ha ez nem történik meg), a verseny élénkült, és „közel alacsony” koncentráció alakult ki a piacon.
- A várakozások ellenére nem okozott piaci sokkot az etikus 1.0, de a közvetítők számában mintegy 10%-os csökkenés következett be. A biztosítók élet ági profitja a felvezető rendszerben való bevezetésnek köszönhetően nem csökkent. Mára nem az MLM-ek a piaci értékesítés főszereplői, a függő ügynöki értékesítés dominál, és a banki csatorna is erősödött.
- Az EIOPA felmérése alapján 2022-ig a magyar életbiztosítások lejáratra számított hozama 5-6%, amivel jól állunk Európában. A lejáratot azonban kevés szerződés éri meg, viszont jó hír, hogy a 2013-as 6,14 éves megmaradási idő 2023-ra 10,83 évre növekedett. A hagyományos termékek esetében magasabb, a unit-linked termékeknél kisebb az átlag.
- Jó tehát az irány, de maradtak fejlesztendő területek, és egy évnyi konzultáció után megoldást talált az MNB a piaccal együtt az értékesítési gyakorlatok visszásságaira (pl. elmaradó welcome callok), a még mindig magas költségekre (az átlagos TKM-szint 3% feletti, hiszen inkább van jutalékverseny költségverseny miatt), és a nem megfelelő termékszerkezetekre.
- A költségekkel kapcsolatos anomáliákra a TKM-rendelet módosítása és a unit-linked ajánlás, az ár-érték arányra a termékfelügyeleti- és irányítási (POG) ajánlás, az értékesítésre a welcome call ajánlás és az összeférhetetlenségi ajánlás rendelkezései hivatottak választ adni.
- Az újdonságok között említette az előadó az egyedi, az ügyfél számára előre bemutatandó TKM bevezetését, és szigorította az MNB a TKM-limiteknél alkalmazható indoklásos sávot is. Az új értékesítésnél július 1-jétől ki kell vezetni bizonyos eszközalapokat, a teljes megfelelés e téren 2026. január 1-jétől kötelező.
Nagy Koppány már a következő felügyeleti lépésekre is utalt:
Az EIOPA figyelmeztetése alapján az MNB áttekintette a hitelfedezeti biztosításokat is, az etikus 2.0 után levonja a szabályozói konklúziókat ennek eredményei alapján.
Tudósításunk a konferenciáról:
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
