Digitális biztosítások – mi jön a lakáskampány után? címmel tartott előadást Besnyő Márton, a hat országban működő Netrisk ügyvezető igazgatója (címlapképünkön). Felmérésük szerint az utasbiztosításoknál 60%, a kgfb-nél 53%, a lakásbiztosításoknál 39% tekinthető affinisnek az online kötésre, a ténylegesen online kötők aránya pedig rendre 44%, 45%, illetve 21%. Időben jelentősen nő az online érdeklődők aránya a biztosítási szektorban, de más tevékenységek aránya azt mutatja, hogy a lakosság még ennél is érettebb digitálisan, például még
az offline / személyesen biztosítást kötők közül is 75% bankol online, és 78% vásárol online.
Közben a brit piacon a biztosítások 80%-át online kötik meg az ügyfelek. Besnyő Márton szerint a digitalizáció az offline csatornákból mozgat ki ügyfeleket, de közben segíti is őket.
Ha a magyar szereplők nem digitalizálódnak, a külföldi szereplők fogják ezt megtenni helyettünk
– fogalmazott. A 18-24 éves amerikaiak 41%-ának egy digitális bank a főbankja, a Lemonate insurtech AI kárrendezése 2 másodperc alatt tudja elbírálni egy biciklilopás kárrendezését. A tavalyi magyar lakásbiztosítási kampányban 640 ezer szerződés mozdult meg, ezek fele esetében kötöttek új biztosítást, és 24%-kal emelkedett az egy négyzetméterre jutó biztosítási összeg. Van igény a teljesen digitális lakásbiztosítási folyamatra, például a kampányban a teljesen online végigvitt folyamatok aránya 77% volt, a konverzió duplázódott. A kulcs a digitális folyamatokban van, szükség esetén élő operátor AI-támogatott segítségével, gyors, mobilbarát folyamattal és érthető, „ügyfélbarát” termékkínálattal – mondta Besnyő Márton.
Ádám Csongor, az IdomSoft vezérigazgató-helyettese (alábbi képünkön) előadásában a Digitális Állampolgárság Program állásáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet, hogy az eAláírás funkció már elérhető az applikációban, és pár hét alatt már többen használták, mint a korábbi magánszemélyes e-alírás lehetőségeket. A Hiteles adatmegosztás is működik már, a távoli azonosítás és az eAzonosítás pedig jönni fog hamarosan, várják a piaci szolgáltatók csatlakozását. Ágazati szintű szereplőkkel is tartják a kapcsolatot, támogatják a csatlakozási folyamatot, hiszen úgy gondolják, közösen lehet jó digitális szolgáltatásokat adni.

Ma már az ügyintézéshez csak a személyi igazolványra van szükség, az igazolások elérhetők a mobilról.
Júniusban várható nagy változás, hogy különböző szolgáltatók csatlakozni fognak a DÁP-azonosításhoz,
és egyre szélesebb körben nem lesz szükség a személyazonosító igazolványra sem, ha az elfogadóhely felkészült. Az egésznek a kiteljesedése az európai egységes adattárca 2026-ra tervezett megjelenésekor várható, a legtöbb helyen azonosítani tudjuk magunkat, és átadni az adatainkat offline és online módon is, ráadásul akár határon átnyúló módon, Magyarország legalábbis erre felkészül.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio