Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke (címlapképünkön) a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: 2024-ben a MABISZ-hoz tartozó biztosítók 1777 milliárd forint díjbevételt értek el az egy évvel korábbi 1580 milliárd forint után.
ez 12,4%-os piaci növekedést jelent, ezen belül a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,2%-kal, az életbiztosításoké 14,4%-kal emelkedett.
Az egyszeri díjas biztosításokat 10%-ban figyelembe vevő korrigált díjbevétel emelkedése 11,2%, illetve 15,1% volt a két üzletágban.
A nem-életbiztosítások teljes díjbevétele 1077 milliárd, az életbiztosításoké 542 milliárd forint volt. Reálértéken a tavalyi díjbevétel körülbelül a 2005-ös és a 2019-es szintnek felel meg, és jócskán elmarad még mindig a 2007-es csúcstól. Több mint 20 milliárd forintnyi díjbevétele származott a biztosítóknak külföldön határon átnyúló tevékenységből.
A tagbiztosítók által kezelt szerződések darabszáma megközelítette a 14 milliót, miután 3%-ot emelkedett tavaly. 225 ezer darabnyi szerződésnövekedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származott, a nyugdíjbiztosítások száma több mint 30 ezerrel növekedett. Szépen alakult az egyéb felelősségbiztosítások száma is, amely tavaly év végén és idén év elején erőteljesen növekedett. Tovább csökkent viszont (1,019 millióra) a casco-szerződések száma.
Jó hír, hogy a hagyományos életbiztosítások díjbevétele 17%-kal nőtt, miközben az unit-linked biztosításoké 12%-kal, a nyugdíjbiztosításoké 15%-kal emelkedett. A lakásbiztosítások díjbevétele 14%-kal, a vállalati vagyonbiztosításoké 8%-os növekedést mutattak, a kgfb-é 13%-kal, a cascóé a szerződésszám csökkenése mellett 17%-kal emelkedett.
Eddig töretlen a növekedés a nyugdíjbiztosításokban, amivel most már több mint félmillió magyar ember rendelkezik. A termék tavalyi díjbevétele 184 milliárd forintot tett ki, darabszáma 523 ezerre nőtt. Éves szinten több mint 30 ezerrel nő a szerződésszám.
A MABISZ azt javasolja, hogy akiknek nem lesz szja-fizetési kötelezettségük (lásd az anyák szja-mentességét), azok számára valamilyen új formában tartsák fenn a kedvezményeket.
Az életbiztosítási haláleseti kifizetések és szolgáltatások tavaly 4%-kal 454 milliárd forintra, a nem-életbiztosításiak 16,1%-kal 440 milliárd forintra emelkedtek, így a biztosítók tavalyi kárráfordítása 9,6%-kal 894 milliárd forintra emelkedett.
Cégszinten teljes díj alapján a Generali (14,8%), az Allianz (14,2%) és a Groupama (12,4%) volt a piac három legnagyobb szereplője, míg csoportszinten a VIG (18,9%), a Generali (16,3%) és az Allianz (14,2%). A Posta Biztosítót tavaly megvásárló Gránit Biztosító 5,4%-os részesedést ért el, a tőzsdén jelzett CIG Pannónia részesedése 3,3%. Ha a korrigált díj alapján nézzük a sorrendet, akkor az Alfa egyedi szinten megelőző a Groupamát.
Ami a biztosítók különadó-terhelését illeti, a biztosítók kérését meghallgatva a kormány lehetővé tette, hogy a biztosítók csökkentsék extraprofitadó-terhelésüket az állampapír-állományuk növekedésének a 30%-ával úgy, hogy az életbiztosítások esetén 100%-kal, nem-életbiztosítások esetén 40%-kal csökkenthető az adóterhelés, emellett a sávok is változtak, aminek versenyhatása is van (a nagyon kicsiknek és a nagyoknak hátrányos, a középen lévőknek előnyös).
Ha a szektor nem tudna élni a lehetőséggel, 102 milliárdról 117 milliárdra emelkedne az extraprofitadó mértéke, az állampapír-vásárlásoknak köszönhetően azonban ez 64 milliárd forintra csökkenhet.
Eközben a „hagyományos” biztosítási adó a tavalyi 138 milliárd forint után 152 milliárd forint lesz.
Az extraprofitadónak negatív hatása is van: megemelkedtek a határon átnyúló biztosítások a hazaiak kárára, hiszen a külföldiek adózási szempontból előnyben vannak (be kell vallaniuk, de kisebb az adókulcs), így egyes szerződések eltűnnek a piacról.
Ami a lakáskampányt illeti, a 73-74 százalékos penetráción nem változtatott érdemében, és a MABISZ adatai alapján lényegében nem változott a szerződések száma. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) állománya viszont megduplázódott (90 ezer fölé emelkedett), így az állomány 2,7%-át teszi ki.
A teljes lakásbiztosítási piac díjai tavaly 13%-kal emelkedtek, ami a 16%-os építőipari árnövekedésnél alacsonyabb.
Az idei kampány kiváló alkalom a meglévő szerződés áttekintésére és felmondására új biztosítás kötése mellett, vagy a szerződés átdolgozására, bővítésére. Fontos, hogy a díj mellett a kockázatot is nézni kell. A kampányban a felmondás egységes időpontja április 30, így május 1-jétől érdemes megkötni az új szerződést.
Az idei év nagy újdonsága, hogy az építőipari kivitelezést vagy tervezést végző cégeknek 2025. január 15-től kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, a MKIK statisztikái szerint ez 108 ezer ügyfelet érint.
A MABISZ adatai alapján nagyságrendileg mindenki teljesítette az új kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírást.
Idén az MNB etikus 2.0 szabályozására is készülnek a biztosítók, amelynek három új eleme a TKM-rendelet, a unit-linked ajánlás és a POG ajánlás, a szabályok 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jén lépnek életbe. A MABISZ szerint a szabályozás segíti a transzparens és jó értékajánlatú életbiztosítások elterjedését.
Címlapkép forrása: AKOS STILLER
