Hónapok óta lehetett tudni, hogy befektetőt keres a Masterplast és a pénteki bejelentés alapján talált is, mit lehet tudni a tranzakcióról?
Megtaláltuk a befektetőnket a Focus Ventures Zrt. által kezelt MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap személyében. Az alappal, mint pénzügyi befektetővel egy 6 milliárd forintos tőkeemelésről sikerült megállapodunk. A tőkealap nemzetgazdasági szempontból fontos, és olyan jövőbemutató fejlesztésekbe fektet, amelyek célkitűzése például az energetikai hatékonyság javítása és olyan, már bizonyított vállalatokat finanszíroz, akik kapacitásaikat bővítenék, bevételüket maximalizálnák, növekedési pályára állnának, nemzetközi sikereket érnének el.
A tranzakcióra új részvények kibocsátásával kerül sor, 2500 forintos árfolyamon. A tőkealap már részt vett a 2022-es tőkeemelésben is, így nem teljesen új, ám továbbra is kisebbségi tulajdonosként érkezik.
Hogy alakulnak a tulajdonrészek a tőkeemelést követően? A 2022-es részvénykibocsátás során még a társalapítóval, Ács Balázzsal ragaszkodtatok hozzá, hogy megtartsátok az irányító részesedést, 50 százalék plusz 1 részvényt. Most elengeditek ezt az új részvények kibocsátásával?
Mivel ez egy egyszereplős, zártkörű tőkebevonás lesz és kizárólag a MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap jegyez majd részvényeket (szám szerint 2,4 millió darabot), így hígul a tulajdonrészünk. A teljes kibocsátott részvénymennyiség 14 százalékkal emelkedik majd, Ács Balázzsal az együttes tulajdonrészünk 43,77 százalékra csökken az eddigi 50 százalék +1 részvényről. Ezen felül a vállalat menedzsmentje továbbra is jelentős részvénymennyiséggel rendelkezik, így garantált a közgyűlési többség.
Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy nemzetközi szakmai befektető is szóba jöhet, miért lett végül egy hazai tőkealap a befektető, aki csak pénzügyi befektetőként vesz részt a tranzakcióban?
Első körben nemzetközi befektetőkkel is tárgyaltunk, nagy, globális szereplőkkel, akik izgalmasnak találták a Masterplastot, de egy kisebbségi tulajdonszerzés nem volt vonzó a számukra, minimum többséget, vagy 100 százalékot akartak megvenni. Véleményem szerint mind a részvényeseinknek, mind az alapítóknak az az érdeke, hogy ha egy nemzetközi nagyvállalat valamikor ajánlatot kíván tenni, akkor az olyan időszakban történjen, amikor a vállalat csúcs eredményszintet tud hozni, és az árfolyama magasan van. Mi egyébként sem gondolkodtunk a teljes tulajdonosi pakett eladásában. Egy olyan tulajdonost szerettünk volna, aki a menedzsment terveit támogatja, és a szakmai irányítást meghagyja nekünk. Amellett, hogy a végén nem egy nemzetközi befektetőt választottunk, nagyon pozitívan éltem meg, hogy a Masterplast vonzónak bizonyult a globális nagyjátékosok számára.
A részvénykibocsátással 6 milliárd forintnyi friss tőke folyik be, mire fordítja a társaság?
Az elmúlt két évben a teljesítményünkre nagy nyomást helyezett a dekonjunktúrális környezet, így az elszabadult energiaárak, az inflációs hatások, az építő- és szigetelőanyagok terén tapasztalt kereslet visszaesés, ami 2023-ban és 2024-ben összességében több mint 21 millió eurós adózás utáni veszteséget hozott. Szükségünk van a tőkepótlásra a pénzügyi stabilitásunk megszilárdításához, és egyúttal a forrásra a meglévő beruházások befejezéséhez és a termelési kapacitások felfuttatásához. Hosszú idő után hamarosan lesz Magyarországnak újra üveggyapot gyára, aminek van egy jelentős finanszírozási igénye. A második negyedévben kezdődik a tesztüzem, a gyártás harmadik negyedévtől válik folyamatossá. Valamint az elmúlt két évben több hazai és nemzetközi termelőegységet is elindítottunk, amelyek idén fognak átlépni a profittermelő szakaszba. Harmadrészt vannak akvizíciós és fejlesztési céljaink, elsősorban az üvegszövet és XPS gyártásban és kapacitás bővítésében. Nem új termékcsoportba tervezünk belépni, hanem a már meglévő pozícióinkat akarjuk további beruházásokkal erősíteni.
Az üveggyapotgyár mellett volt szó egy kőzetgyapotgyárról is, amivel kapcsolatban az volt az utolsó információ, hogy a Masterplast és partnere, a Market szakmai befektetőt keresnek a projekthez. Hogy áll most az ügy?
A legutóbbi, januári közzétételünk óta nem változott a helyzet, a Markettel úgy döntöttünk, hogy egy külső szakmai befektetőt vonunk be, és vagy a Market vásárol ki minket, vagy mi vásároljuk ki őket. Arra törekszünk, hogy a nyár végéig ezzel a projekttel kapcsolatban is megszülessenek a konkrét döntések és akkor már tudunk egy végleges tulajdonosi és finanszírozási struktúrát, valamint indulási időpontot mondani. Az építkezés fizikailag még nem indult el, de ez abból a szempontból nem feltétlenül hátrány, hogy időben nem csúszik össze két ilyen nagy komplexitású beruházás, mint az üveggyapot és a kőzetgyapot gyár.
Milyenek most a kilátások az építőiparban, elindul végre Magyarországon a várva várt fellendülés?
Az építőipar két szegmensére látunk mélyebben rá, az egyik az újlakásépítések, a másik a felújítások piaca. Itthon egy erősödő keresletet tapasztalunk, amit a lakáspiaci statisztikák is alátámasztanak. November óta élénk lakáspiaci pezsgés van, és miután nagyon gyorsan fogynak az új lakások, így a fejlesztők az eddig jegelt projektjeiket is megindítják. Az idén átadott lakások száma még valószínűleg nem fog megugrani a tavalyi, nagyon gyenge számhoz képest, de az építőanyag gyártóknál már előbb jelentkezik a fellendülés, nekünk pedig az a fontos, egy épület mikor ér olyan fázisba, hogy az adott építőanyagra szükség legyen. Az újlakásépítéshez kapcsolódó termékek, amelyek az építkezéseknél elöl vannak a sorban, dinamikusan nőttek január-februárban az építőanyag kereskedőknél. A tégla, a szerkezeti betonelemek forgalma kifejezetten erőteljesen emelkedett január-februárban.
Ha pedig az év indulásakor sok tégla kell, akkor legkorábban fél év múlva sok szigetelőanyag is kell.
Ez azt jelenti, hogy várhatóan ősztől kezdve, egy 6-12 hónap közti idősávban szigetelőanyag iránti igény is fog jelentkezni. Az általános lakáspiaci statisztikákban, azaz az átadott lakások számában ez inkább csak 2026-ban fog látszani.
A mostani hazai fellendülés oka abban is keresendő, hogy a magas PMÁP és pénzpiaci hozamok miatt sok befektető ingatlan helyett - valószínűleg pénzügyileg jó döntést hozva - állampapírba fektette a pénzét. De ezeknek a pénzeknek egy része vissza fog térni az ingatlanpiacra a megváltozott hozamkörnyezetben. Közben az újlakás vásárlások állami támogatása is tovább erősödött, például a magánnyugdíjpénztári pénzek felhasználásának lehetőségével. További pozitív intézkedés, hogy a Nemzeti Tőkeholding által hamarosan elinduló Lakhatási Tőkeprogram keretében a kormány további 200 milliárd forintot biztosít arra, hogy a megfizethető lakhatáshoz kapcsolódó projektek finanszírozhatóak legyenek.
Mi történik eközben a felújítások piacán?
Az újlakások mellett a másik nagy piacunk a felújítási szegmens, aminél most már eléri a kívánt optimális szintet a különböző programok tömege. Egyrészt az otthonfelújítási program átesett egy szükséges egyszerűsítésen, valamint kibővítették az igénybevétel lehetőségét a 2007 előtt épült ingatlanokra. A vidéki otthonfelújítási programot is egyre szélesebb kör veheti igénybe, most már a nyugdíjasok is. A felújítást élénkítheti a SZÉP kártya és a magánnyugdíjpénztári pénzek felhasználhatóságának kiterjesztése, valamint a miniszterelnöki évértékelőn bejelentett, április 1-től életbe lépő új, 5 százalék alatti kedvezményes jelzáloghitel lehetősége. A felújítási piac kifejezetten gyorsan stimulálható, és szerintem ezek az intézkedések már meg is hozzák a kívánt élénkülést. Véleményem szerint a kormányzat kifejezetten sokat tett annak érdekében, hogy az újlakáspiac és a lakásfelújítás ténylegesen elinduljon, és ezek az intézkedések már elegendőek és kellően erősek is ahhoz, hogy támogassák az építőipar újraindulását.
Az EKR rendszerrel kapcsolatban friss fejlemény, hogy február 27-én délután megjelent a kormány társadalmi egyeztetési felületén az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló tervezet, amely szerint a jogalkotó radikális változtatásokat tervez az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) szabályaiban. Milyen hatása lehet a szabályozás változásának?
A tervezett módosítások értelmében 2025-től 2027 végéig az energiaszolgáltatók és -kereskedők éves energiamegtakarítási kötelezettsége 1,4 százalékra emelkedne, míg az üzemanyag-forgalmazók esetében ez az arány 0,5 százalék maradna. Ezenkívül a jövőben kizárólag a legalább 6 éves élettartamú energiahatékonysági beavatkozások lennének támogathatók, kizárva a rövidebb távú, szemléletformáló intézkedéseket. Azt gondolom, hogy a kormány ezzel a lépéssel előremutató és értékteremtő módon látja el szabályozó szerepét, aminek pozitív gazdasági és társadalmi hatásai lesznek. Az ÉVOSZ-ban betöltött építőipari gyártó-képviseleti tisztségemből megszólalva is határozottan üdvözlöm a tervezett változásokat. Ezzel a módosítással nagy lendületet kap majd a magyar épületállomány energiahatékonysági korszerűsítésének folyamata és a második félévtől még inkább felpöröghet a lakossági felújítások piaca. Az ingyenes és kedvezményes hőszigetelési lehetőségek elérhetősége jelentősen szélesedni fog és a családok szemszögéből valódi rezsicsökkentés és értéknövelés valósulhat meg a támogatott lehetőségek révén. Természetesen a Masterplast számára is kedvező ez a változás. Egyrészt az EKR-HEM piacra épülő aktivitásainkra ez a változás pozitívan hat, másrészt a Szerencsen felépített üveggyapot gyárunk kibocsátásának indulása már egy élénk keresleti piacra tud majd megérkezni, ami támogatja a kapacitáskihasználtság felfutását és ezzel az eredményes működést.
Hogy alakulhatnak az árak az építőanyagiparban, ha beindul a piac? Várhatóak komoly áremelések?
Jelenleg nincs az építőanyag-gyártásban és kereskedelemben olyan veszély, hogy ha felpörögnek ezek a programok, akkor építőanyaghiány alakulna ki és emiatt megugranának az árak. Az építőiparban a „szokásos” egyszámjegyű, 5 és 10 százalék közötti áremelésre számítunk, amint az általában az építőanyagoknál jellemző. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt két évben több építőipari terméknél is jelentős, mindenki számára érzékelhető árcsökkenés történt.
Nem csak a tőkebevonás volt az egyetlen új hír a napokban a Masterplastnál, nemrég közzétette a negyedik negyedéves gyorsjelentését a vállalat, amelyben részben a gyenge kapacitáskihasználtsággal indokolta, hogy ismét veszteséges lett az EBITDA szintjén az időszakban. Milyen kapacitáskihasználtsággal működnek most a gyárak?
Külön kell választani a termékcsoportjainkat. Az üvegszövet termékeknél kifejezetten magas a kapacitáskihasználtság, a szabadkai gyárunk nagyon szép eredményt tudott hozni, ott akár közel teljes kapacitással is tudunk működni. A tetőfóliáknál Németországban és Magyarországon viszont sokkal alacsonyabb a gyártás kiterheltsége, mivel jóval kevesebb tetőfelújítás vagy új lakásépítés zajlik. A regionális hőszigetelőanyag-gyártó üzemeink sajnos alacsony kapacitással termelnek jelenleg, de azt reméljük, hogy a piac beindulását követően őszre a helyzet változhat.
A gyorsjelentésből az is kiderül, hogy újabb leépítések voltak a negyedik negyedévben, lesznek további elbocsátások?
A cégcsoportban az utolsó negyedévben jelentős elbocsátások történtek, de eközben az újonnan induló üzemeinknél, például a szerencsi üveggyapot gyárnál létszámfeltöltés zajlott. Összességében ez mintegy 10 százalékos létszámcsökkenést eredményezett. Nem tervezünk további elbocsátásokat, az üzemegységeink most már azon a minimális létszámszinten vannak, aminél kisebb kihasználtsággal vagy kevesebb műszakkal nem üzemképesek. Abban bízom, hogyha valamelyik piac elkezd nőni, akkor inkább már újra létszámfelvételekben és fejlesztésekben gondolkodhatunk.
A magyar piac a legnagyobb továbbra is a Masterplastnál a bevétel tekintetében, de milyenek a kilátások a többi országban, ahol jelen van a vállalat?
Kulcskérdés lesz Németország, amely az előző kormány által kitűzött évi 400 ezer új lakásnak gyakorlatilag valamivel több, mint a felét tudta csak felépíteni. Óriási újlakáshiány van, de nagyon bízunk abban, hogy az új kormány gyorsan megalakul és az építőipart élénkítő intézkedéseket fog hozni. Ez benne volt az ígéretekben, a választási programban, ami azért is érzékeny kérdés, mivel Németországban az effektív lakáshiány már gazdaságfékező tényező. Várakozásaink szerint a második félévre a német építőipar kaphat egy lendületet. A közép- európai országok vegyes képet mutatnak, ott van javuló trend, ahol a kamatszintek tavaly csökkentek és elindultak újra a beruházások. Európai szinten egy lassan javuló piacra számítunk, ezen belül talán a német piacnak lehet egy lendületesebb magára találása, mert ott volt a legnagyobb Nyugat-Európán belül a visszaesés.
Van a Masterplastnak Ukrajnában is leányvállalata, ahol az utóbbi hetekben feléledtek a háború lezárásával kapcsolatos remények. Mennyire tudná kivenni a részét a Masterplast egy esetleges béke esetén az újjáépítésből, hogy áll most a helyi operáció?
A Masterplastnak már több mint 20 éve van leányvállalata Ukrajnában, így beágyazott helyi szereplőként vagyunk elkönyvelve az országban. Az újjáépítés finanszírozása a reményeink szerint amerikai és európai forrásokból biztosított lesz, és azok a cégek lesznek a nyertesei, akik már integrált szereplői ennek a piacnak. Nem hinném, hogy ha valaki most jelentkezik és kitalálja, hogy részt akar venni az ukrán újjáépítésben, azok lehetőséget fognak kapni, viszont mi, mint a piac régi és erős szereplői, komoly szerepet vállalhatunk ebben.
Érdekes piac Ukrajna, mert most is nagyon sokat építkeznek, és azokban a termékekben, amiben a Masterplast erős Ukrajnában, már most is emelkedik a kereslet. A piac nem az építkezések számától, nem a vevők hiányától, nem is a pénz hiányától szenved jelenleg, hanem egyszerűen nincs építőipari munkás. Ahhoz, hogy az ukrán leányvállalatunk forgalma fellendüljön, nem a tűzszünet, még csak nem is az újjáépítési programok elindulása a legfontosabb lépés, mert már anélkül is nagyon sok projekt van, hanem az, hogy mikor engedik vissza a frontról a katonák egy részét, vagy mikor jönnek vissza az építkezésekre a külföldön vagy belföldön a sorozás elől bujkáló emberek. Nagyon várjuk ezt a pillanatot, Ukrajna számunkra egy kifejezetten nagy kiugrási lehetőséget jelent.
Csak Ukrajnában van most hiány az építőipari munkaerőből, vagy más piacokon is? Van, ahol olyan szintű, hogy gátja az építőipari anyagok iránti kereslet alakulásának?
Az építőipari munkaerő hiánya európai szinten is jellemző, ez azért nem élesedett ki mostanában, mert az elmúlt két évben alacsony volt az építőipari produktum, kevés új építés, kevés felújítás volt. A szakképzés is szenved európai szinten, a fiatalok közül kevesen akarnak kétkezi építőipari munkát találni. Azokban az országokban, ahol intenzívebben kezdenek építkezni, ott általában a délkelet-ázsiai országokból hozzák a munkásokat, mint a Fülöp-szigetek, Banglades, Indonézia, India. Nem csak a gazdag nyugat-európai országokban jellemző ez a trend, hanem például Szerbiában is. A munkaerő hiánya miatt hiszünk továbbra is az előregyártott, moduláris építési technológiák gyors fejlődésében és elterjedésében.
Még tavaly tavasszal meghatároztatok publikus eredménycélokat a 2027-es évre vonatkozóan, mennyire érzitek most tarthatónak ezt, várható-e újabb felülvizsgálat?
Az eredmény szintjén az idei évben szeretnék a mostani állapotról legalább egy ugyanakkora nominális fejlődést elérni, mint tavaly, 2025-re ez a célunk.
Az új terveinkkel összhangban és a tőkeemelés által megnövelt lehetőségekkel is számolva tervezzük frissíteni a középtávú várakozásainkat, tervezetten az áprilisi közgyűlés napján fogunk befektetői tájékoztatót is tartani, akkor közöljük. Azt gondolom, hogy 2025-ben nagyjából elértük a konjunktúra alját és már egy lassú javulás van a külső piaci körülményekben, ez 2026-ban fel tud gyorsulni, és mivel hosszúak a ciklusok, így 2027 lehet egy minden szempontból egészséges külső környezetet hozó, támogató év.
2024 végén likviditási problémája volt a Masterplastnak, olyannyira, hogy a Scope Ratings legutóbbi minősítése a „default”, vagyis nemteljesítő kategóriába sorolja a vállalat kötvényeit. A 2024-es kötvénytartozásokat végül egy hitelfelvételt követően rendezte a Masterplast, hogy néz ki a 2025-ös év? Milyen kötelezettségek vannak? Megvan rá a fedezet?
Sokat segít az idei évben, hogy a 2025-ös évet alacsonyabb létszám és költségszinttel indítjuk, mint a 2024-es év átlaga, a tavalyi utolsó negyedévben volt egy komolyabb létszámleépítés és egy költségcsökkentés is. Eközben javuló konjunktúrát látunk a piacon. A tőkeemeléssel befolyó 6 milliárdos tőke nagyobb része tartalékba, kisebb része fejlesztésekre megy.
Az idén esedékes kötvénytörlesztéseket pedig a 2025-ös évben megtermelt eredményből tervezzük kifizetni.
A tartalék arra is szolgál, hogy ha nem úgy jönnének az eredmények, akkor is meglegyen ezeknek a fedezete.
A részvények árfolyama gyengén teljesített tavaly, nagyon messze vannak már a 2022-es részvénykibocsátás idején elért 4500 forint körüli szintek. A részvényesek bizonyára tűkön ülve várják, hogy mikor indul el újra felfelé papír, miben bízhatnak?
Az építőipari vállalatok piaca és az építőanyag-gyártók piaca nagyon is konjunktúrafüggő. A felfelé induló építőipari ciklus kezdete most már a lakásépítési aktivitásban és az építőanyag megrendeléseken is látszik. Bízom benne, hogy sok befektető fog abban fantáziát látni, hogy azelőtt elkezdjen vásárolni részvényeket, mielőtt még a konjunktúra fél-egy éven belül a mi számainkban konkrétan megjelenik.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
