Portfolio: Tavaly év elején érkezett az Allianz Hungária élére a McKinsey-től. A biztosító éppen az előző évben veszítette el piacvezető helyét Magyarországon, legalábbis díjbevétel alapján. Mi volt a legégetőbb teendője az első egy évben, és mi most? Feladata-e például a piacvezető hely visszaszerzése?
Bacsó Gergely: Egy ekkora biztosító átvétele nem egyszerű kihívás, de az esetemben a mandátum egyértelmű volt: egy jól meghatározott globális és régiós stratégiát kell folytatnunk és továbbfejlesztenünk. Az Allianz híres a hatékonyságáról, ami nyilvánvalóan a jövőben is prioritás marad. Ugyanakkor van számos egyéb fontos dimenzió is, amitől kevésbé „hangos a sajtó”, mint például az ügyfélelégedettség, a profitabilitás, a fenntarthatóság, a munkatársi elégedettség, a növekedés.
Ebben a sokváltozós egyenletben a piacvezető pozíció önmagában nem cél, hanem állapot.
Játsszunk el a gondolattal egy pillanatra: ha csak a pozíció lenne az egyetlen szempont, akkor egyből könnyebbnek tűnik az egyenlet megoldása. Azonban, azt hiszem, mindnyájan érezzük, hogy ez így nem lenne az igazi. Mi tehát nem egy-egy dimenzióra optimalizálunk, hanem a hosszú távú fenntarthatóságra. Az természetes, hogy a külső sokkok hatására e dimenziók között a hangsúlyok átmenetileg eltolódhatnak. Külső sokkokból pedig az elmúlt években nem volt hiány, gondoljunk csak a Covidra, az ukrajnai eseményekre, az elszabaduló energiaárakra, az Európa-szerte jelentkező gazdasági kihívásokra, az inflációs időszakra, a 2022-es nyári aszályra vagy a szintén 2022 óta velünk élő extraprofitadóra. Számunkra a legfontosabb mindig is a stabilitás és a kiszámíthatóság volt. Ezt az értéket képviseljük ügyfeleink felé: „We secure your future”. Ügyfeleink nem a legnagyobb vagy a legkisebb, vagy a leginnovatívabb biztosítót keresik, hanem azt, amely olyan megoldásokat kínál, amelyeknek hála nyugodtan alhatnak. Mi ezt ajánljuk.
Nyílt titok volt a biztosítási piacon, hogy a Posta Biztosítókért nemcsak a Hungarikum Alkusz és a Wáberer Hungária (ma Gránit Biztosító), hanem az Allianz is bejelentkezett, sikertelenül. Amikor egy nagy pénzügyi multinak nem sikerül terjeszkednie egy kis piacon, akkor előfordul, hogy úgy dönt, inkább kivonul, esetleg fiókteleppé alakul át. A német biztosítóóriásnál ezek a forgatókönyvek gyakran szóba kerülnek?
Nem, nincsenek ilyen forgatókönyvek, és csodálkoznék, ha az érkezésem előtt lettek volna. Magyarország elválaszthatatlan része a sok szempontból a világ legnagyobb biztosítójának számító, idén 135 éves Allianz portfóliójának. A kelet-közép-európai régió része vagyunk, amely a Baltikumtól a Balkánig terjed, és méreténél fogva ott ül a top régiók asztalánál, a németek és az olaszok mellett. Növekedése, profitabilitása és abszolút volumene szempontjából is kiemelt jelentősége van a régiónak, és benne a magyar piacnak. Kifejezetten büszkék vagyunk például az országban meglévő szakmai képességeinkre: nagyon erős az aktuáriusi és kockázatkezelői tudásbázisunk, utóbbi területen például a régió egyéb piacait is Magyarországról szolgáljuk ki. Az Allianz Technology, amely a technológiai szolgáltató cégünk, szintén Budapestet választotta egy regionális hub helyszínének, ahol több száz IT-szakember dolgozik, és szolgál ki nemcsak minket, hanem több európai országot is.
Kommentálhatja-e a Posta Biztosító meghiúsult felvásárlását?
Jogi okok miatt konkrét ügyről nem nyilatkozhatok. A felvásárlások szempontjából általánosságban azt tudom mondani:
nyitott szemmel járunk, minden lehetőséget alaposan megvizsgálunk.
Ehhez a motiváció, a pénzügyi erő és a szaktudás egyaránt rendelkezésünkre áll. Mi sem bizonyítja jobban az Allianz elkötelezettségét a régió iránt, mint hogy például Lengyelországban a közelmúltban hajtottunk végre sikeres, nagy méretű akvizíciót.
PMÁP-lázban ég a magyar lakosság, ehhez képest kevés szó esik arról, hogy az állampapírpiacról távozó pénzzel az életbiztosítási piac is nyerhet. Hogy látja, felkészült a piac és benne az Allianz a friss megtakarítások fogadására? Látják az első hetek tapasztalatai alapján a tőkebeáramlás erősödését?
A különböző eszközosztályok és megtakarítások megoszlása alapján historikusan nem a biztosítók fújják a passzátszelet. Mindenki megpróbál a saját pályáján belül focizni, így mi is megjelentünk célzott értékajánlatokkal, amelyek valós alternatívát jelenthetnek ügyfeleinknek. Ugyanakkor látni kell, hogy várhatóan
nem a biztosítási szektor lesz a kiáramló pénzek első számú célpontja. A megtakarítási célú életbiztosítások helyett én sokkal inkább a kockázati életbiztosítások súlyát növelném,
amihez a tudatosság látványos növekedésére is szükség van. Minél nyugatabbra megy az ember, a helyzet ebből a szempontból annál kiegyensúlyozottabb, van mit behozni a lemaradásunkból. Örvendetes módon az elmúlt években nagyot léptünk előre e téren az Allianz Hungáriánál, de szeretnénk még tovább növelni e termékek súlyát.
Miközben a lakosság inkább talán eladja, a biztosítók inkább venni fogják idén az állampapírokat az extraprofitadó felezésének szabályai miatt, sőt, ez a folyamat már novemberben elkezdődött. Képes lesz még 200 milliárd forintot „betolni” az államnak a szektor, hogy extraprofitadó-terhelését több mint 50 milliárddal csökkentse? Mit tervez e téren saját biztosítója? A tulajdonosok fogják lenyelni az adócsökkentésből eredő megtakarítást?
Nagyon örülök annak, hogy a MABISZ aktív szerepvállalásával sikerült a biztosítóknak megalkotnia egy olyan javaslatot, amellyel azonosulni tudtunk, és amelyet a kormány is csaknem 100 százalékban elfogadott. Minden egyes szereplő maga dönti el, hogyan akar és tud élni ezzel a lehetőséggel.
Nekünk nem-életbiztosítási túlsúllyal rendelkező biztosítóként kisebb a százalékban kifejezett adómérséklési lehetőségünk az átlagnál,
de az említett hatékonyságot és az ügyfélkiszolgálás minőségét egyaránt szem előtt tartva igyekszünk maximálisan élni a lehetőséggel.
Mennyire káros az extraprofitadó a piac működése szempontjából?
A különböző termékeket különböző mértékben sújtja az adó, nemcsak az adókulcs, hanem a termékek működési elve miatt is. A biztosítói profitabilitás mellett az ügyfelek által fizetendő díjat is érinti az adó, márpedig a magyar biztosítási szektor egészének versenyképessége szempontjából nagyon nem mindegy, milyen ár-érték aránnyal vagyunk jelen az egyébként sok aspektusból nemzetközinek mondható piacon. Hadd mondjak egy konkrét példát:
ha a vállalati ügyfélszegmensben egy cég úgy dönt, hogy inkább külföldön, alacsonyabb adóteher mellett köt biztosítást, akkor az sem a biztosítóknak, sem általában véve a magyar gazdaságnak nem jó.
Emellett vannak olyan innovációs képességek is, amelyek kiaknázását az extraprofitadó ma nem teszi lehetővé. Hiszünk benne, hogy az adó 2026-ra igért kivezetése előre tudja vinni a szektort.
Ha technológiai innováció és Allianz Magyarország, akkor manapság az AI-ra kell gondolnunk elsősorban?
Kétségkívül nő az AI szerepe, mi is dolgozunk vele, már használjuk például a gépjárműszemlék során. De ennél sokkal tágabb a technológiai fókuszunk. Kimondottan büszkék vagyunk nagyon izgalmas utasbiztosítási termékinnovációnkra, amely blockchain alapon térít járattörlés vagy járatkésés esetén. Mire a reptéren feleszmél az ügyfél az első sokkból, hogy merre és hogyan tovább, már csipog a telefonja, hogy megtörtént a térítés, anélkül, hogy bármilyen dokumentumot leadott volna. Emellett ma már gyakorlatilag minden termékünk digitális csatornán, távolról is megköthető, elérhető. Az elmúlt években nagy előrelépést tettünk a kárrendezési részfolyamatok egyszerűsítésében és gyorsításában, aminek köszönhetően bizonyos káresemények esetén a kárrendezés akár néhány óra alatt megtörténhet. Ezt a munkát feltétlenül folytatjuk idén is. Nagyon sok customer journey-n, vagyis ügyfélúton dolgozunk egyidőben, folyamatosan figyeljük a use case-eket, vagyis a legjobb gyakorlati példákat, és bár nem mindent, de rengeteg folyamatot átraktunk már a felhőbe. Óriási előny számunkra, hogy ezekben az innovációkban támaszkodunk az Allianz nemzetközi tapasztalataira és tudásbázisára, adaptáljuk a cégcsoport újításait.
Napokon belül kezdetét veszi a második lakásbiztosítási kampány. Azon kívül, hogy az idei évtől mindenki április 30-ai évfordulóval kötheti meg az új biztosítását, miben lesz más ez, mint az előző? Egyáltalán, van értelme a kampánynak biztosítói nézőpontból?
A mögöttes szándék, nevezetesen az ügyféltudatosság és a biztosítottság növelése jó és hasznos. Jó hír, hogy a biztosítók aktívan kommunikálnak, frissítik a folyamataikat, átdolgozzák a termékeiket, ez a piacot erősíti, az ügyfeleket támogatja, és ez mindenképpen pozitív fejlemény. Komoly eredmény, ha a fogyasztók tudatosan foglalkoznak a lakásbiztosításukkal, hiszen Magyarországon ez a legfontosabb vagyontárgya a lakosság legnagyobb részének. Viszont amikor
a versenypiaci reakció túlzottan az árra koncentrál, és egymásra licitálnak a biztosítók a díjcsökkentéssel
– ami mögött sok esetben a reális ár alatti limitek, az érdemi szolgáltatások csökkentése áll –, az már nem egészséges, és ettől senkinek nem lesz jobb. Az ingatlanárak és az alapanyagárak növekedése, a szaporodó természeti katasztrófák nem abba az irányba mutatnak, hogy ezt a biztosítást minél olcsóbban kellene kínálni. Nyilván, az ügyfeleknek sem az az érdeke, hogy az egyik legnagyobb vagyontárgyukat ne megfelelően biztosítsák, és legrosszabb esetben csak akkor szembesüljenek ezzel, ha baj van. Mi a szolgáltatásunk színvonalából nem engedünk, a legjobb ár-érték arányú biztosítás nyújtására törekszünk. A csomagtermékekben hiszünk, ahol a fedezeteket szakértői csapataink állítják össze évtizedes globális és helyi tapasztalatok, valamint terrabyte-okban mérhető adatok alapján, ez garantálja a maximális védelmet. Nem várhatjuk el az ügyfelektől, hogy ők helyettesíteni tudják ezt a szakmai tudást és saját maguk „konfigurálják” a termék összes részletét. Termékkínálatunkat a március 1-jén kezdődő kampányra frissíttettük: rendelkezünk mind az árérzékeny, mind a teljes nyugalmat óhajtó ügyfeleknek szóló ajánlattal; az úgynevezett „all risks” konstrukciónk kimagaslóan széles körű vagyonbiztosítási fedezetet kínál.
Az MNB és a MABISZ adatai azt mutatják, a penetráció és a szerződésszám viszont nem nagyon nőtt tavaly a lakásbiztosítási piacon. Ez nem egy fájó hiányossága az első kampánynak?
Ha a lakásbiztosítások penetrációját nézzük, Magyarország a maga 75 százalékával elég jó helyen áll, megelőzi például a cseheket, a lengyeleket és a szlovákokat is – mondhatni éllovas a régióban. És még a jóval fejlettebb Németországtól (85%) sem maradunk el túlzottan. Ha a penetrációs problémát valóban meg akarjuk oldani – és erre komoly szükség van, hiszen ahogy az MNB statisztikái is mutatják, a biztosítási szektor a GDP arányában 2 százalék körül áll, miközben mondjuk Ausztriában közel 4,3 százalékot képvisel –, arra nem a lakásbiztosítási szerződések számának növelése lesz a válasz. A legnagyobb probléma szerintem az alacsony átlagdíj, a magyar szint ugyanis fele-harmada a környező országokénak – és itt most nem Ausztriáról, hanem bolgár-horvát-szlovák-cseh összehasonlításról beszélek. Az alacsony díj visszavetheti a biztosítási fedezeteket (lásd az egyszerűsített lakástermékeket), a szolgáltatási színvonalat és az innovációt, ami nem kis mértékben hátráltatja a növekedést is. De menjünk egy kicsit még mélyebbre.
Amikor a közvetítői jutalékszint 20 százalékban van maximálva, és ehhez egy alacsony átlagdíj társul, akkor az értékesítésben dolgozók kiszámolják, mennyit érdemes foglalkozniuk a termékkel.
Megéri-e nekik, hogy a sokadik, távolabbi faluba is elfáradjanak az új ügyfélért. Van tehát egy nem lebecsülendő mikroökonómiai aspektusa is a kérdésnek.
Eközben az életbiztosítási piac nagy kihívása idén az MNB unit-linked életbiztosításokra vonatkozó etikus 2.0 szabálycsomagjának implementációja. Hogy látja, hagy elég levegőt a szabályozás ennek a piaci szegmensnek a dinamikus növekedésre?
Az alapfelvetés és a cél e téren is jó, üdvözlendő. Fontos, hogy az ügyfél tudja, mit, miért és milyen feltételekkel vásárol, illetve joggal várja el, hogy olyan terméket kapjon, amely valós megtérülést nyújt számára és nincs költségekkel túlterhelve sem. Ebben a dimenzióban mi a legversenyképesebbek között vagyunk, sokszor a szabályozó előtt járunk. Az ilyen szabályozói kérdésekben szerintem a legfontosabb az, hogy legyen egy megfelelő párbeszéd a szabályozó és a szektor között, legyen kijelölve egy egyértelmű cél, amelynek elérésére szülessen meg a szabályozás, ne pedig a folyamat egyes lépései legyenek szabályozva. Utóbbi esetben ugyanis
lehetséges olyan forgatókönyv, amelyben a szabályozás megtörtént, de a cél nem teljesült.
Azt kívánom, hogy olyan irányba fejlődjön a szektor és a szabályozók együttműködése, amely win-win megoldásokat eredményez, hiszen ettől lesz jobb a penetráció is, amivel végső soron az ügyfelek járnak a legjobban.
A biztosítási ügyfelek döntő része valószínűleg még nem érzékeli, hogy a klímaváltozás a biztosításukon keresztül is húsbavágóan érinti őket. Ön szerint hogyan és mikor jön el ez az idő?
A klímaváltozás és a természeti katasztrófák jelenléte vitathatatlan tény, hatásai szinte minden termékvonalon érezhetők. Egy konkrét példát kiemelve, az agrárszektort különösen súlyosan érinti. Régóta ismert probléma az elsivatagosodás, folyamatosan figyelni kell a talaj vízszintjét, és át kell gondolni, mi biztosítható, és mi nem. A növénykultúrák megválasztása és az Alföld öntözése is kulcsfontosságú kérdéssé vált. Ez önmagában egy óriási téma. Emellett az elmúlt években óriási kárinfláció volt tapasztalható a vagyon- és felelősségbiztosításoknál. Vannak szerencsésebb és kevésbé szerencsés évek ebből a szempontból. A tavalyi év például kifejezetten kedvező volt Magyarország számára, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma nem létezik: sajnos fokozatosan mindenki szembesülni fog vele biztosítói kapcsolataiban is. Gondoljunk csak bele, hogy például a Boris hogyan érintette az osztrák, a cseh és a lengyel lakosságot: eurómilliárdban mérhető károkat okozott.
Ezek az események mind beépülnek a biztosításokba, az árterületen található ingatlanok biztosítása például egyre nehezebb, növekvő díjakkal lehetséges csupán.
Ránk, biztosítókra ez a fenntarthatósági szempontok felerősödésén keresztül is hat, amelyek implementálásában az Allianz az élen jár. Mind befektetéseinkkel, mind termékfejlesztéseinkkel (például papírmentes kommunikáció előtérbe helyezése, elektromos gépjárművek biztosítása, megújuló energiára fókuszáló beruházások biztosítása), kiemelt hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra. Kimondottan örülünk, hogy erőfeszítéseinket a tavaly elnyert MNB-elismerés, a Zöld Biztosító Díj is bizonyítja.
Fotók: Mónus Márton, Portfolio
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
