Az Omnibusz már megjelenését megelőzően is komoly indulatokat szított: fenntarthatósági szakemberek, gazdasági szereplők és érdekképviseletek, tagállamok és szabályozók egyaránt megfogalmazták álláspontjukat. A fenntarthatóság iránt aggódók legfőbb ellenvetése, hogy a Bizottság empirikus adatok nélkül, a nagyvállalatok érdekeinek megfelelően módosítaná és gyakorlatilag kiüresítené a jelentéstételi szabályokat.
Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének szakmai koordinátora a hazai vállalatokra nézve foglalta össze a lehetséges hatásokat.
A javaslatcsomag részleteiről itt írtunk:
A szakértő kiemelt néhány olyan pontot a javaslatcsomagból, amely a legdrasztikusabb változást eredményezheti:
- a CSRD szerinti jelentéstételre kötelezettek köre mintegy 80 százalékkal szűkülne és a vállalkozások további felkészülési időt kapnának;
- módosulnának a CSDDD szerinti beszállítói lánc átvilágításának szabályai, amely keretében a teljes beszállítói lánc helyett csak a közvetlen beszállítókat kellene bevonni, továbbá a vizsgálatot elegendő lenne ötévente elvégezni;
- törlésre kerülnének a vállalatok polgári jogi felelősségére vonatkozó szabályok, amelyek alapján a vállalatokkal szemben bármely érintett akár közvetlen igényekkel is felléphetne;
- az EU Taxonómia Rendelet kötelezetti köre is igazodna a CSRD új szabályaihoz, ezzel a kötelezettek köre itt is mintegy 80 százalékkal szűkülne.
Az omnibusz egyelőre csak a Bizottság jogszabály-módosítási javaslata, amit a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia, így az új szabályok kihirdetéséig – ha egyáltalán arra sor kerül – és főleg alkalmazásáig még hosszú út vezethet.
Dránovits Dóra elmondta: "A javaslatok hatása a CSRD alapú, Számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó magyar szabályokra egyelőre bizonytalan, így jelenleg az sem állapítható meg, hogy a CSRD-ben javasolt módosítások hogyan fogják érinteni a magyarországi vállalkozásokat. A Bizottság CSRD-t érintő javaslatai elsősorban a jelentéstételre kötelezettek körének szűkítésére, illetve a jelentéstételi kötelezettségek hatálybalépésének elhalasztására vonatkoznak, így azok változatlan elfogadása és a módosítások magyar átültetése után,
a magyarországi vállalatok nagy részének fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségei egyszerűen megszűnhetnek. De ez csak az egyik lehetséges forgatókönyv, minden a Parlament és a Tanács azon döntésén múlik, hogy mit fogad el a bizottság javaslataiból.
A szakértő hozzátette azt is, hog az omnibusz csomag a magyar ESG-törvény szerinti kötelezettségeket egyelőre nem érinti, így a javasolt változtatásoktól függetlenül az ESG beszámolásra kötelezett nagyvállalatoknak továbbra is folytatnia kell a munkát a megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakítása és az ESG-beszámoló elkészítése érdekében. Ennek keretében a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalkozásoknak meg kell kezdeniük az adatgyűjtést, a kockázatok felmérését és értékelését, a kockázatkezelési rendszer felállítását és a szükséges belső folyamatok kialakítását, hogy mindezekről a 2026-ban benyújtandó ESG-beszámolójukban már hiánytalanul beszámolhassanak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
