A "Simplification Omnibus" az Európai Bizottság szélesebb körű stratégiájának egy része, amelynek célja az európai vállalkozások versenyképességének növelése. A javaslatcsomag többek között a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv (CSDDD) esetében hozna be fontos változásokat, egyszerűsítéseket.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Bizottság által előterjesztett jogszabálycsomagnak a Európai Parlament jóváhagyására és a tagállamok minősített többségére is szüksége lesz. Azaz a javaslat nem tekinthető véglegesnek, még módosításokat kaphat a politikai egyeztetés folyamán. A Bizottság tegnapi beszámolója alapján felkéri a társjogalkotókat, hogy elsőbbséggel tárgyalják az omnibusz csomagot, különösen a CSRD és a CSDDD irányelvek átültetési határidejének elhalasztására irányuló javaslat tekintetében.
A CSRD-vel kapcsolatos konkrét változtatásokra való javaslatok
A teljesség igénye nélkül, néhány pont, amelyben a javaslatcsomag változtatást hozna a jelenlegi CSRD-hoz képest.
A jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalatok körének szűkítése:
- A javaslat a kötelező fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozások számát körülbelül 80%-kal csökkentené, kivenné a hatály alól az 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatokat (azaz a második hullámba tartozó vállalkozások egy részét és az első hullámba tartozó vállalkozások egy részét) és a tőzsdén jegyzett kkv-kat (azaz a harmadik hullámba tartozó összes vállalkozást).
- A jelentéstétel csak azokra a nagyvállalatokra vonatkozna, amelyeknek több mint 1000 alkalmazottja van, valamint legalább 50 millió eurós árbevétellel vagy 25 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkeznek.
- előzmény: a CSRD jelenleg a vállalkozások különböző kategóriáinak megfelelően fokozatosan lép életbe. Az első hullámban, a több mint 500 főt foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak 2025-ben kell először jelentést tenniük a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan. A második hullámban, a többi nagyvállalatnak 2026-ban kell jelentést tennie a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan. A harmadik hullámban a tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások esetében kell megkezdeni az alkalmazást, 2027-ben esedékes jelentésekkel (a kkv-k ugyanakkor 2028-ig elhalaszthatják a jelentést indoklással)
- A tervezet azt is tartalmazza, hogy két évvel elhalasztanák a második hullám (a nem közérdeklődésre számot tartó, több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok, valamint az 500 főnél kevesebbet foglalkoztató nagyvállalatok) és a harmadik hullám (a tőzsdén jegyzett kkv-k) jelentési követelményeinek alkalmazását. A halasztás célja az lenne, hogy elkerüljék, hogy a vállalkozásoknak a 2025-ös (második hullám) vagy a 2026-os (harmadik hullám) pénzügyi évre vonatkozóan jelentést kelljen tenniük, majd ezt követően mentesüljenek e kötelezettség alól.
Önkéntes jelentéstételi standard bevezetése:
- Azok a vállalatok, amelyek kikerülnének a kötelező jelentéstételi körből, egy egyszerűsített önkéntes jelentéstételi keretet használhatnának, amelyet az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) dolgoz ki.
- A Bizottság egy ajánlást is kiadna majd az önkéntes fenntarthatósági jelentés támogatására.
Az ellátási láncokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség enyhítése:
- A jelentést tevő vállalatok nem kérhetnének olyan fenntarthatósági adatokat a beszállítóiktól, amelyek meghaladják az egyszerűsített standardok által előírt követelményeket. Ezáltal mérséklődne az adminisztratív teher, különösen a kisebb vállalatok számára.
Ágazatspecifikus jelentéstételi standardok eltörlése:
- Nem lennének külön szektorspecifikus jelentéstételi standardok, így nem nőne tovább a jelentendő adatok száma.
A fenntarthatósági jelentések külső ellenőrzésére vonatkozó követelmények enyhítése:
- A Bizottság kötelező auditálási standardok helyett célzott iránymutatásokat adna ki 2026-ig.
Az ESRS jelentési standardok egyszerűsítése:
- A Bizottság felülvizsgálná az ESRS-t, és jelentősen csökkentené a kötelező adatok számát.
Az Omnibus gyakorlati jelentőségéről előadást tart március 6-án Orosz Dániel, a Baker McKenzie partnere, valamint a magyar jelentéstételi szabályokról Molnár Csaba, az SZTFH ESG igazgatója tart prezentációt a Green Transition & ESG konferencián.
A CSDDD új bevezetési ütemezése
A javaslatcsomag egy másik fontos pontja, a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelvre (CSDDD) vonatkozik. A CSDDD-t még 2024 júniusában fogadták el, és célja, hogy a vállalatok felismerjék és kezeljék az emberi jogi és környezeti kockázatokat a saját tevékenységükben, leányvállalataiknál és az ellátási láncukban. Az egyszerűsítés értelmében a határidőket tolnák ki, hogy a tagállamoknak több idejük legyen az irányelv nemzeti jogba való beillesztésére, és a vállalatok is több időt kaphassanak a felkészülésre.
Az átültetési határidő és az alkalmazás elhalasztása:
- A tagállamoknak 2026. július 26. helyett 2027. július 26-ig kellene átültetniük az irányelvet a nemzeti jogba.
- A tervek szerint az első csoportba tartozó vállalatokra (amelyek több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztatnak és 1,5 milliárd euró feletti nettó éves (világszintű) árbevételt érnek el, valamint a nem EU-s vállalatok, amelyek több mint 1,5 milliárd euró nettó árbevételt generálnak az EU-ban) csak 2027 júliusától vonatkoznának a szabályok.
- A második hullámban a több mint 3000 alkalmazottal és több mint 900 millió eurós nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatoknak, valamint az EU-ban ilyen nettó árbevételt generáló nem uniós vállalatoknak 2028 júliusától kellene megfelelniük az új keretszabályozásnak.
- A harmadik hullámban (minden egyéb vállalat esetében) a jelentéstétel kezdete 2029 júliusa lenne. Ettől az időponttól kezdve a CSDDD a becslések szerint körülbelül 6000 uniós nagyvállalatra és mintegy 900 nem uniós vállalatra vonatkozik majd.
Kibocsátáskereskedelem és szén-dioxid vám (CBAM)
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítése is része a javaslatcsomagnak. A Bizottság sajtóközleménye részletesen kifejti, hogy az egyszerűsített CBAM a kisebb importőröket – főként kkv-k és magánszemélyek – mentesítené a kötelezettségek alól. Olyan importőrökről van szó, akik kis mennyiséget hoznak be a CBAM hatálya alá tartozó árukból, így nagyon kis mennyiségű beágyazott kibocsátás jut be harmadik országokból az Unióba. Az összesített éves határérték importőrönként 50 tonnában lenne meghatározva, ezáltal megszűnhet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus szerinti kötelezettségeket mintegy 182 000 importőr – főként kkv – (azaz az importőrök 90%-a) esetében, miközben a kötelezettségek hatálya még így is le fogja fedni a kibocsátás több mint 99%át.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
