Az MNB adatai szerint újfajta csalástípus terjed több – jellemzően külföldi – weboldalon. Ezeken vonzó áron terméket vagy szolgáltatásokat kínálnak úgy, hogy a kereskedők, szolgáltatók a felületen található ügyféltájékoztatókban elrejtik, hogy az ügyfelek vásárlásukkal együtt azt is jóváhagyják, hogy egy – esetleg a termékhez egyáltalán nem kötődő –
ismétlődő előfizetést is igényelnek.
A vásárlási, erős ügyfélhitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók után (akár több héttel) az ügyfelek azt tapasztalják, hogy
rendszeresen, akár hetente néhány ezer, tízezer forinttal megterhelik számlájukat.
Amennyiben valaki ilyen tranzakciókat tapasztal, javasolt azt mielőbb jeleznie bankjának. Az első, erős ügyfélhitelesítéssel végrehajtott vásárlással jóváhagyott ismétlődő terhelések – bejelentés hiányában – ugyanis ennek hiányában akadálytalanul teljesülhetnek.
Érdemes ezért – különösen az eddig ismeretlen weboldalakon – körültekintően vásárolni. Gyanakvásra adhat okot például, ha a weboldalon kínált termék vagy szolgáltatás ára az átlagos piaci árakhoz képest irreálisan kedvező. Érdemes a vásárlást megelőzően áttekinteni az adott webshop fogyasztói értékelését is a közösségi médiában vagy az interneten.
Az új csalástípus azért is lehet hatékony, mert a mindennapok részévé váltak a szolgáltatásokra történő elektronikus előfizetések: az ügyfelek sokszor bankkártyával, hitelkártyával fizetnek elő például streaming- vagy tárhelyszolgáltatásra. Igényléskor az első időszakra vonatkozó díjat bankkártyával, erős ügyfélhitelesítés mellett róják le. A szolgáltatóval történő szerződés részeként az ügyfelek ilyenkor azt is elfogadják, hogy előbbi az előfizetés keretében rendszeresen megterhelje bankszámlájukat, immár további külön megerősítés nélkül.
Az első ügyfélfizetés során a szolgáltatók az ügyfelek bankjainak az ismétlődő fizetési tranzakcióra vonatkozó kérést küldenek, amelyeket az ügyfelek jóváhagynak. A bankok ugyanakkor nem ismerik az ügyfeleik és az adott szolgáltatók között kötött szerződések tartalmát. Ezért az ügyfelek első díjterheléskor megadott jóváhagyásai alapján azt kell feltételezniük – legyen szó legális, szabályos előfizetésekről vagy esetleg e csalástípusról –, hogy a fogyasztók által ismert, elfogadott a szolgáltatók ismétlődő terhelésekre vonatkozó kérése.
Esetleges nemfizetéssel nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a csalásos szolgáltatás. Bizonyos esetekben a díjterhelések addig folytatódhatnak, amíg – a szolgáltatóval kötött szerződésben rögzítettek szerint – az ügyfél le nem mondja a szolgáltatást. Az ügyfeleknek érdemes ezért rendszeresen áttekinteni a bankkártyás, illetve a bankszámlát érintő tranzakcióikat.
Amennyiben az ügyfél számláját megterhelik a fizetési megbízás összegével, és a fizetést követően a terméket ő nem kapja meg, illetve nincs valós teljesítés a megújuló szolgáltatás (előfizetés) mögött, úgy neki lehetősége van a kártyatársasági szabályok szerint ún. chargeback eljárást kezdeményezni.
Ennek lényege, hogy az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét, abban az esetben is, ha külföldi a kereskedő. A visszatérítést a kártyát kibocsátó banknál kell kezdeményezni (ez a számlavezető bank), ennek során meg kell adni a tranzakció adatait – kereskedő/szolgáltató neve, vásárlás dátuma, a vásárlás ellenértéke, a kártya száma stb. Meg kell továbbá indokolni a visszatérítés okát, amely ezekben az esetben a szolgáltatás nem teljesítése (nem kapott az ügyfél árut, szolgáltatást). A bankoknak joguk van bekérni a csalárd kereskedővel folytatott kommunikációt is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
