Az intézet állásfoglalását, a nők jogaival foglalkozó Clara Wichmann Bureau alapítvány és Global Witness nevű emberi jogi szervezet kutatására alapozta. A kutatás szerint a hagyományosan női munkaköröknek tartott állások - például recepciós pozíciók - hirdetéseit elsősorban nőknek mutatták meg. Ezzel szemben a szerelők, technikusok számára meghirdetett álláslehetőségeket főként férfiak látták. Maguk a hirdetések azonban nemi szempontból semlegesek voltak - teszi hozzá az intézet.
Az intézet döntése szerint ez közvetett diszkriminációnak minősül, vagyis olyan magatartásnak, amely
látszólag semleges, de bizonyos jellemzőkkel rendelkező emberekre mégis hátrányosan hat.
Ebben az esetben az algoritmus működése idézi elő ezt a hatást, mivel az a felhasználók kattintási szokásaira reagál.
"Mivel az algoritmus a Facebook-felhasználók kattintási szokásaiból tanul, egyoldalú képet alakíthat ki a felhasználóról. Ennek eredményeként az algoritmus elősegítheti a sztereotípiák megerősödését" - közölte az intézet. A közösségi platformnak kötelessége ellenőrizni algoritmusának működését, valamint vizsgálatokat végezni annak feltárására, hogy előfordul-e sztereotipizálás - tették hozzá.
A holland és uniós diszkriminációellenes törvények szerint tilos nemi alapú különbségtételt alkalmazni az álláshirdetések megjelenítésében, mivel ez hozzájárulhat a munkaerőpiacon tapasztalható nemi egyenlőtlenségek és megkülönböztetés fenntartásához.
A holland emberi jogi intézet arra kötelezi a Metát, hogy kísérje figyelemmel és csökkentse algoritmusának sztereotípiákat erősítő hatását,
valamint intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy ne generáljon diszkriminatív eredményeket.
A Bureau Clara Wichmann és a Global Witness további jogi lépéseket fontolgat, de nyitottak a konstruktív párbeszédre a Metával igazságosabb és átláthatóbb rendszer kidolgozása érdekében.
Címlapkép forrása: Shutterstock
