Jelenleg a revizorok - jellemzően ellenőrzés során - tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Ezen változtat az új adategyeztetési eljárás. Az adózók kapnak elsőként lehetőséget az eltérésből eredő hibák kijavítására, nem a revizorok.
Az adategyeztetési eljárás lényege az adatok transzparens visszamutatása és az együttműködés. A NAV lehetőséget ad az adózónak az adateltérés tisztázására, és
csak akkor szankcionál, ha az érintett a felhívást semmibe véve, arra 15 napon belül nem reagál.
Érdemes elvégezni az online adategyeztetést, mert a mulasztásért 300 ezer forint bírságot szab ki a hivatal, a javítás elmaradása esetén pedig revízió is indulhat, ehhez ugyanis minden szükséges adat a rendelkezésre áll - összegezte az elnök. Emlékeztetett, hogy egyre több adatra lát rá az adóhivatal, és a kockázatelemzés is egyre pontosabb.
Az adózók saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazíthatják ki az adateltéréseket. Az egyeztetés során kiderülhet, hogy tévedésből írták el a számlaszámot, vagy azzal trükköznek például, hogy egy teljesen fiktív, olyan számla alapján igénylik vissza az áfát az államkasszából, amelynek létezéséről a számlán kiállítóként szereplő vállalkozó nem is tud. Az adategyeztetés akkor is indokolt, amikor közel valós idejű adatokból (online számla, online pénztárgép, vámadatok) jóval nagyobb összegű fizetendő áfa látszik, mint amennyi a vállalkozó áfabevallásában szerepel - magyarázta az elnök.
Az első adategyeztetésekre még februárban sor kerül - közölte az elnök. Elmondta, hogy a vállalkozások az egyeztetések kampányszerűen, azonos típusú - a kockázatelemzők által feltárt - eltérésekre fókuszálnak, így például az áfabevallás és az online számla adatai közti eltérésre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
