A jelenséget „csendesedésnek” nevezik.
A szél és a globális éghajlat összefüggésében a "csendesedés", angolul stilling a felszínközeli szélsebesség hosszú távú csökkenésére utal, különösen a szárazföld felett, amelyet a világ számos régiójában megfigyelték már.
A szélsebesség csökkenésének mértéke az előrejelzések szerint 2021 és 2050 közötti időszakban bár kisebb lesz, mint 5%, azonban már ez a kis mértékű csökkenés is jelentős változásokat eredményez a szélenergia-termelésben.
Az energiarendszer egy marginális piac. Ez azt jelenti, hogy ha 5-10%-kal megváltoztatjuk az árrést, már az is jelentős kihatással lehet az árazásra
- mutatott rá Gan Zhang, az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem éghajlatkutatója és professzora.
Christopher Vogel, az Oxfordi Egyetem szél- és árapályenergia-kutatója szerint Európa energiapiaca alapvető átalakuláson megy keresztül: míg korábban a keresletet elsősorban a hőmérséklet határozta meg, ma már egyre inkább az a kérdés válik meghatározóvá, hogy „süt-e a nap, fúj-e a szél?”
Vogel szerint a nyári „csendesedésre” vonatkozó új kutatás összhangban van más tanulmányokkal, amelyek szerint
az éghajlatváltozás szélre gyakorolt hatása az évszázad második felében statisztikailag szignifikánssá válik.
De még mindig nem világos, hogy az átlagos szélsebesség változása hogyan fogja befolyásolni a jövőbeli energiatermelést. Ez a bizonytalanság részben azért van, mert a hőmérséklet- és csapadékadatokkal ellentétben nincsenek megbízható szélre vonatkozó történelmi adatok.
A mérések ráadásul erősen lokalizáltak, a domborzat és az épületek - sőt maguk a szélerőművek is - könnyen megzavarják a széláramlást.
Bár rendelkezésre álló adatok még korlátozottak, Ivan Føre Svegaarden, a norvég TradeWpower AS időjárási és éghajlati tanácsadója szerint már most megfigyelhetők a klimatológiai visszaesés jelei az európai szélenergia-termelésben.
A tanácsadó szerint a tendenciák egyértelműbbé válnak, ha kevesebb súlyt fektetünk a régebbi, történelmi éghajlati adatokra, és nagyobbat a közelmúltbeli mérésekre, amelyek pontosabban tükrözik az Európában bekövetkezett légköri változásokat.
Van, amiben nem értenek egyet a szakértők: míg Svegaarden szerint a csökkenő szélsebesség arra utal, hogy az Európai Unió döntéshozói talán túlságosan is erre az energiatermelési formára támaszkodnak, Zhang optimistább. Szerinte a szél még a csökkenő sebesség ellenére is az energiamix kulcsfontosságú része lehet a legtöbb ország számára.
Mindazonáltal mind Zhang, mind Vogel azt sugallja, hogy
Európának kreatívabbnak kell lennie a megújuló energiaforrások fejlesztése terén.
Utóbbi szakértő úgy látja, hogy a termelőeszközök szétszórása és több tartalék energiatermelő (például gázerőmű) telepítése ellensúlyozni tudja a szélenergia visszaeséséből adódó kihívásokat.
Nem lehet csak a szélre hagyatkozni a villamosenergia-problémáinak megoldása érdekében, különösen akkor nem, ha az év során eltolódik a kereslet csúcspontja
- mondta Vogel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
