A bécsi székhelyű CEGH-t eredetileg az OMV hozta létre 2005-ben, hogy a Baumgartenben található csomóponton keresztül érkező orosz gázt lekereskedje. Az ukrán tranzit januári leállítása jelentős hatással volt a központ működésére:
januárban a spot volumen 9%-kal csökkent az előző évhez képest, a határidős ügyleteknél pedig 14%-kal. Figyelembe véve, hogy ez volt a legjelentősebb változás 20 éves működésünk során, úgy gondolom, hogy meglepően jól kezeltük a helyzetet
– nyilatkozta Gottfried Steiner, a CEGH vezérigazgatója a németországi E-World szakvásáron adott interjúban. Hozzátette, hogy a teljes januári adatok közzétételére a hónap folyamán kerül sor.
Az elmúlt évek során a piaci szereplők alternatív beszerzési forrásokat – köztük a nyugat-keleti fordított áramlásokat – alakítottak ki. Az orosz-ukrán konfliktus hatására a CEGH ma már több forrásból importál gázt, így a norvég, német, valamint az olasz és északnyugat-európai LNG-kikötőkből érkezik az osztrák piacra.
A CEGH 2024-ben valamivel kevesebb mint
700 terawattóra (TWh) forgalmat regisztrált, amely a szomszédos Németország éves gázfelhasználásának mintegy 80%-ának felel meg.
Ez a volumen 22%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, ami azt mutatja, hogy az osztrák gáztőzsde képes alkalmazkodni az új ellátási és kereskedelmi környezethez.
Ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a kieső Ukrán gáztranzit mit okoz a régió földgázpiacain. Januárban azt írtuk, hogy az osztrák gázmérlegen láthatóvá vált, hogy az újév napjától kiesett a Szlovákián keresztüli (orosz) gázimport – napi mintegy 190 GWh –, ezért Ausztria a Németországból érkező importot napi 40 GWh-ról 150 GWh-ra, a gáztárolói felhasználást pedig napi 100 GWh-ról 250 GWh-ra növelte, miközben az olasz irányú import is enyhén megugrott.
Magyarország számára is új lehetőségeket teremt a régió átalakuló gázpiaca. Ságvári Pál szerint a közép-kelet-európai térségben jelentősen megnőtt a Török Áramlat vezeték és a Szerbián keresztüli importútvonal szerepe. Mint kifejtette, ezen a szakaszon az import egy év alatt közel 50%-kal emelkedett, miközben Ausztriából Magyarországra gyakorlatilag megszűnt a fizikai gázimport. Ezzel párhuzamosan a Szlovákia felé irányuló export több mint háromszorosára nőtt, ami a dél-északi tranzitfolyosó fokozódó jelentőségét mutatja.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese kiemelte, hogy a hazai gáztőzsde, a CEEGEX regionális szerepe is erősödik:
a másnapi kereskedés likviditása egy év alatt több mint 50%-kal bővült, ami a magyar piac növekvő jelentőségét jelzi a térségben.
A földgázszektor jövője egyre inkább a fenntartható energiákra fókuszál. Ennek érdekében a CEGH biometán és hidrogén platformokat fejleszt, valamint származási garanciát (GO) kínál, amelyek dokumentálják a szél- és napenergiából előállított zöld hidrogén eredetét.
Ausztria hidrogén-csomópontként működhet a jövőben
– mondta Steiner, utalva arra a gázimport-folyosóra, amely Észak-Afrikából Olaszországon keresztül Németországba vezet. Ezt az infrastruktúrát a jövőben hidrogénszállításra lehetne átcsoportosítani, ami tovább növelné a fenntartható energiák szerepét a régióban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
