Nem a semmiből jött a mai nyilatkozat
Ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor újra elővette az európai tőkepiaci unió tervét, kiemelve, hogy
- ez egy fontos kitörési pont lehet az európai gazdaságnak
- és Magyarország támogatja a tőkepiaci unió bevezetését.
A miniszterelnök mai kijelentése nem az első volt a magyar kormány részéről a témában, az elmúlt hónapokban több alkalommal is említették, a kormányzati kommunikáció főként 2024-ben erősödött meg, különösen a magyar EU-elnökség idején:
- Tavaly november elején a budapesti informális uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor bejelentette a Budapesti Deklaráció elfogadását, amely az európai versenyképesség fokozását célozza. A deklaráció részeként hangsúlyozták a tőkepiaci unió teljes megvalósításának fontosságát, valamint a szabályozás csökkentését és az innováció támogatását.
- Aztán december elején Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar EU-elnökség utolsó uniós pénzügyminiszteri tanácskozását követően kiemelte, hogy a magyar elnökség fontos sikereket ért el Európa versenyképességének növelésében, különös tekintettel a tőkepiaci unió előmozdítására.
- Majd december közepén Orbán Viktor a magyar EU-elnökséget lezáró sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az Európai Unió veszít globális versenyképességéből, és hangsúlyozta a tőkepiaci unió megvalósításának szükségességét a gazdasági helyzet javítása érdekében.
De mi az az európai tőkepiaci unió?
Az európai tőkepiaci unió (capital markets union, CMU) egy olyan kezdeményezés az Európai Unióban, amelynek célja, hogy mélyebb és integrált tőkepiacokat hozzon létre az EU tagállamai között. A cél az volt, hogy
- bővítsék a finanszírozási lehetőségeket, a vállalatok, startupok könnyebben jussanak tőkéhez a banki hitelezésen kívüli forrásokból is, például részvény- és kötvénykibocsátással vagy kockázati tőke bevonásával,
- egységesítsék a tagállamok közötti tőkepiaci szabályozást (a pénzügyi felügyeleti kérdések itt igencsak kritikusak),
- ösztönözzék a határokon átnyúló befektetéseket, hogy az európai befektetők számára vonzóbbá tegyék más tagállamok piacait,
- növeljék a pénzügyi rendszer stabilitását, hogy az európai gazdaság ellenállóbb legyen a pénzügyi válságokkal szemben,
- elősegítsék a fenntartható és digitális beruházásokat, támogassák a zöld és innovatív projektek finanszírozását.
Ez egy új projekt?
Dehogy. Mint majdnem minden kezdeményezés az EU-ban, a tőkepiaci unió megvalósítása is borzasztóan lassan halad, mondhatjuk úgy is, hogy
a tőkepiaci unió egy hosszú távú projekt.
Az unió ötlete először 2014-ben, vagyis több mint egy évtizeddel ezelőtt merült fel komolyabban az Európai Unió napirendjén, majd 2015-től kezdve fokozatosan formálódott.
2014. júliusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke az EU gazdasági prioritásai között említette a tőkepiaci unió létrehozását, majd 2015. februárban az Európai Bizottság kiadta a Zöld Könyvet, amelyben konzultációt kezdeményezett a pénzügyi szereplőkkel arról, hogyan lehetne mélyebb és egységesebb tőkepiacot kialakítani, végül 2015. szeptemberben mutatta be a Bizottság az első tőkepiaci unió cselekvési tervet, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a tőkepiacok integrációjára.
2016–2017-ben több új szabályozást fogadtak el a vállalatok finanszírozásának megkönnyítésére, például egyszerűsítették az értékpapír-kibocsátást és a kockázati tőkealapok működését. 2018. márciusban a Bizottság bejelentette a CMU 2.0 programot, amely új intézkedéseket javasolt a zöld finanszírozás és a kkv-k tőkéhez jutásának elősegítésére. 2019. decemberben az Európai Green Deal részeként a tőkepiaci unió céljai közé bekerült a fenntartható finanszírozás ösztönzése is.
A 2020 januári Brexit új lendületet adott a kezdeményezésnek, hiszen azzal az erős londoni pénzügyi központ már versenytársként jelentkezett. 2020. szeptemberben a Bizottság közzétette a tőkepiaci unió új cselekvési tervét, amely 16 új kezdeményezést tartalmazott, például egy egységes európai adósságnyilvántartás létrehozását is. 2022. áprilisban a tőkepiaci unió létrehozásának folyamatában új elem volt, hogy az EU megállapodott egy új európai zöld kötvénystandard létrehozásáról, amely a fenntartható beruházások növekedését segíti.
2023-ban a Bizottság előterjesztette a tőkepiaci unió gyorsításáról szóló javaslatokat, különös tekintettel az egységes digitális pénzügyi szolgáltatásokra és az egyszerűsített vállalati finanszírozásra, tavaly további lépéseket tettek a határokon átnyúló befektetések ösztönzésére, és megerősítették a fenntartható pénzügyek szabályozását. A folyamat továbbra is zajlik.
Idén olyan témák vannak terítéken, mint a pénzügyi szabályozás egyszerűsítése vagy az uniós piacok harmonizálása, ebben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) ambiciózus célokat tűzött ki, de erős az ellenállás a nemzeti felügyeletek részéről.
Kik a versenytársak?
Mint minden más területen, a tőkepiacokon is globális a verseny, az európai tőkepiaci unió fő versenytársai azok a globális pénzügyi központok és integrált tőkepiacok, amelyek hatékonyabban vonzzák a befektetéseket, gyorsabbak a finanszírozási lehetőségek terén, és rugalmasabb szabályozási környezetet kínálnak.
Itt is az Egyesült Államok a non plus ultra, az USA pénzügyi rendszere sokkal integráltabb, mint az EU tőkepiacai, a New York-i tőzsde (NYSE) és a Nasdaq a világ legnagyobb részvénypiacai, amelyek globális befektetőket és vállalatokat vonzanak, az amerikai vállalatok számára egyszerűbb és gyorsabb a tőkebevonás, részben az egységes jogszabályi környezet miatt, ez nagy versenyelőnyt jelent, de az amerikai kockázati tőke- és startup-ökoszisztéma is jóval fejlettebb, mint Európában.
A Brexittel az Egyesült Királyság, London is potenciális versenytárs lett. London a Brexit előtt az EU egyik pénzügyi központja volt, és még ma is az egyik legfontosabb globális tőkepiaci szereplő. London Stock Exchange a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, és sok európai vállalat még mindig ott jegyzi részvényeit. A londoni tőkepiac az EU-hoz képest szabályozási szempontból rugalmasabb, és gyorsabban tud alkalmazkodni a piaci igényekhez.
Versenytársak még az ázsiai pénzügyi központok, például Hongkong, Szingapúr, Sanghaj, vagy Tokió, és egyre inkább a Közel-Kelet, Dubaj és Rijád is globális pénzügyi központokká fejlődnek, jelentős befektetői aktivitással és vonzó adózási környezettel.
Ebben a globális versenyben az egyes európai országok külön-külön egyre kevésbé tudnak helyt állni.
Miért fontos a magyar kormánynak a tőkepiaci unió?
A magyar kormány számtalan témában a nemzeti szuverenitás védelme mellett érvel az uniós döntéshozatalban, és sok esetben kritikusan viszonyul az EU mélyebb integrációs törekvéseihez, a tőkepiaci unió azonban egy látványos kivétel.
- Itt Orbán Viktor azzal érvel, hogy Európa súlyos hátrányban van (lásd Draghi-jelentés), és többek között az integrált uniós tőkepiacok megteremtésében lát kitörési pontot az európai gazdaságnak.
- Persze ez nem csak az EU-nak, de a magyar gazdaságnak is lehetőség lenne, a tőkepiaci unióval a magyar vállalatok könnyebben juthatnának külföldi tőkéhez.
- Közben (az előbb felsorolt) versenytársak folyamatosan erősítik a saját tőkepiacaikat, és szívnak el tőkét más pénzügyi központoktól, így Európától is.
- És az is igaz, hogy a magyar tőkepiac kicsi, egy nagy és egységes uniós tőkepiac megnyílása a hazai vállalatok számára is nagy lehetőséget teremtene a finanszírozás diverzifikálására.
Mit nyerhet az egésszel Magyarország?
Ha az európai tőkepiaci unió megvalósul, annak több gyakorlati előnye lehet egy kis európai ország, mint Magyarország vállalatai számára:
- A kisebb országok vállalatainak nehezebb hazai forrásból befektetőket találni, egy egységes tőkepiacon könnyebben hozzáférhetnek külföldi befektetők pénzéhez.
- Egy nagyobb, egységes tőkepiac hatékonyabban, versenyképesebben működhet, így a vállalatok akár alacsonyabb kamatok, kedvezőbb feltételek mellett juthatnak finanszírozáshoz.
- A tőkepiaci unióval a kisebb vállalatok erős banki függősége csökkenhet azzal, hogy alternatív forrásokhoz jutnak.
- Az egységes szabályozással egyszerűbbé válhat a vállalatoknak új piacokra való belépése.
- A cégek könnyebben és gyorsabban bevezethetik részvényeiket az európai tőzsdéken, akár a saját országukon kívül is.
- A startupok könnyebben találhatnak nemzetközi kockázati tőkéseket és más forrásokat.
Címlapkép forrása: Pier Marco Tacca/Getty Images
