Az Európai Unióban évente 35 millió tonna hulladék keletkezik a javítható árucikkek kidobásából adódóan, amely óriási környezeti terheléssel jár. Ennek visszaszorítása érdekében az EU kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a termékek nagyobb arányban kerüljenek javításra, meghosszabbítva ezzel azok életciklusát. Azt, hogy milyen változásokat hozhatnak az új irányelvek, Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje, valamint Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje foglalták össze.
A fogyasztók zöld átállásának támogatása
Az új irányelvek egyik fő célja a zöld átállás megvalósításához a fogyasztók tájékoztatásának bővítése. A jövőben az értékesítés során például jól láthatóan elhelyezett, ún. harmonizált címkék nyújtanak majd információt az adott termékekkel kapcsolatos jótállásra vonatkozóan. A kereskedőknek harmonizált értesítést kell használniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a szavatosságra vonatkozóan, amelyeket figyelemfelkeltő módon kell elhelyezniük például az üzletek falain, a plakátokon vagy online értékesítés esetén a webshopban.
Az irányelv magába foglalja tehát a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatását a szerződéskötést megelőzően, és kötelezi a kereskedőket arra, hogy a szavatossági kötelezettségekről, a jótállás és az egyes javítási folyamatok időtartamáról, az árujavíthatósági pontszámról, valamint az egyéb javítási információkról pontos és részletes előzetes tájékoztatást adjanak.
Jogunk lesz megjavíttatni a meghibásodott termékeket
A javításhoz való jogról szóló irányelv a gyártóra, importőrre és a forgalmazóra is kötelezettségeket ró a termékek javíthatóságával kapcsolatban, valamint mindhárom szereplő jogosult arra, hogy a javítást alvállalkozójának kiadja. A szabályozás valamennyi fogyasztó által vásárolt árura kiterjed, de kiemelten foglalkozik az ecodesign (környezettudatos tervezési követelmények hatálya alá eső) termékekre – mint például háztartási mosógépek, hűtőkészülékek, porszívók, elektronikus kijelzők és mobiltelefonok – vonatkozó kötelezettségekkel, amelyek esetében a gyártóknak biztosítaniuk kell a javíthatóságot, és tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javítási lehetőségekről.
A gyártók kötelessége lesz továbbá a fogyasztók kérésére a termékeket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani, az ezzel kapcsolatos részletekről pedig kellő információt nyújtani részükre.
„A javításhoz való jog megerősítése fontos lépés az Európai Unió fenntarthatósági céljai felé. Az új szabályozás nemcsak a fogyasztói jogokat bővíti, hanem a gyártók számára is világosabb kereteket biztosít, csökkentve ezáltal a jogi bizonytalanságot és elősegítve a felelős vállalati működést” – emelte ki Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje.
Európai javítási platform és javítási adatlap
Segítve az új ESG szabályok követhetőségét és működését, a Bizottság egy ún. európai online javítási platformot hoz létre, amelyen elérhetők lesznek az egyes javítóműhelyek, valamint a felújított áruk eladói és a hibás áruk vásárlói is.
Emellett az európai javítási adatlap segítségével a javítóknak lehetősége nyílik arra is, hogy könnyen hozzáférhető, világos és érthető módon tájékoztassák a fogyasztókat a javítási szolgáltatásaikról és díjaikról. A kötelezettség teljesítése érdekében az adatlapot a javítóműhelyek saját döntés függvényében használhatják még a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt.
„Az új szabályozás nemcsak a fogyasztók számára nyújt nagyobb biztonságot és tájékozottságot, hanem a vállalkozások számára is lehetőséget teremt arra, hogy fenntartható üzleti modellekre álljanak át. Habár a változások 2026-tól lépnek csak érvénybe Magyarországon, a vállalkozásoknak érdemes időben felkészülniük az új követelményekre, hiszen azok jelentős erőforrásokat kívánnak majd” – tette hozzá Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
