Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
E megközelítés sikere azon múlik, hogy a cégek biztosítanak-e technikai szakértelmet és gyakorlati meglátásokat a téren, hogy egyensúly alakuljon ki az innováció előmozdítása és a társadalmi aggályok kezelése között. Ha a szabályozást teljes mértékben a politikai döntéshozókra és néhány nagyhatalmú vállalatra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy olyan szabályok alakulnak ki, amelyek csak a Big Tech cégek érdekeit szolgálják, miközben más iparági szempontok háttérbe szorulnak.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act) esetében az a tényező, hogy az üzleti döntéshozók nem vettek részt a tervezési folyamatban, a szabályozás végrehajtása kapcsán máris kritikus részleteket hagyott kezeletlenül.
- A jogszabály például úgy is értelmezhető, hogy a hagyományos statisztikai technikákat, például a pénzügyi szektorban gyakran használt lineáris regressziót szabályozza. Ha ez így van, az szükségtelenül nagy terhet jelentene a cégek számára a szabályozáshoz való megfelelés terén.
- Hasonlóképpen, a jogszabály nem egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszerfejlesztés vonatkozásában mely standard eszközök tartoznak a hatálya alá. Ez a fajta bizonytalanság lassíthatja a fejlesztést és növelheti a költségeket egy már amúgy is erősen szabályozott iparágban.
Az ilyen problémák elkerülhetők, ha ezen szektorok cégvezetőit jobban bevonódnak a szabályozás előkészítésébe. Bár az AI-ról szóló jogszabályt már véglegesítették, azonban a szabályozás értelmezésével, végrehajtásával és betartatásával kapcsolatban továbbra is vannak nyitott kérdések. A magas kockázatú AI-rendszerek pontos listája – amely a legfontosabb kategória az egészségügytől a bankszektorig terjedő szektorok számára – idővel változhat az iparági visszajelzések alapján.
Ráadásul az Egyesült Államokban és más országokban – valamint nemzetközi együttműködések révén – kialakított szabályok és keretek miatt a cégvezetőknek szélesíteniük kell hatókörüket. Értékes módon járulhatnának hozzá a gyorsan összetetté váló, több államra kiterjedő szabályozási környezet kialakításához.
A köz- és magánszféra együttműködése történelmileg kulcsfontosságú volt a transzformatív technológiák kezelésében.
- A Covid idején ez biztosította a megfelelő egyensúlyt az innováció és a biztonsági szempontok között a vakcina gyorsított kifejlesztése érdekében.
- Hasonlóképpen, az atomenergia-iparnak a szabályozó hatóságokkal való időben történő együttműködése olyan szabályozást eredményezett a kis moduláris reaktorokra vonatkozóan, amelyek csökkentették a költségeket, egyszerűsítették az engedélyezési folyamatokat és harmonizálták a szabványokat, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy új piacokra lépjenek, beruházásokat vonzzanak és javítsák versenyhelyzetüket – ami jelentősen különbözik a szektor hagyományosan nehézkes szabályozási környezetétől.
Mindkét esetben a szabályozási keretrendszerek a valós világból származó inputokból profitáltak.
A mesterséges intelligencia esetében azonban túl sok vállalat nem vett részt a szabályozás tervezési folyamatában, ami növeli a rosszul kialakított szabályozások kockázatát, amely akadályozza a fejlődést.
Az üzleti szektor szerepvállalásának hiánya nem a lehetőségek hiányát tükrözi. Az AI-ra vonatkozó uniós gyakorlati kódex kidolgozására vonatkozó konzultációkon az EU által meghívott vállalati résztvevőknek mindössze 7%-a jelent meg, így a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és az akadémikusok domináltak a vitákban. Eközben a BCG nemrégiben végzett felmérése azt mutatja, hogy a cégvezetők 72%-a szerint a vállalatuk nincs teljesen felkészülve a mesterséges intelligencia szabályozására.
Egy vezérigazgató mit tehet ebben a kérdésben? Mivel a mesterséges intelligencia szabályozása és alkalmazása elsősorban szektorspecifikus folyamat, az első lépésnek annak kell lennie, hogy a cégvezető egy platformra kerüljön az iparágával, hogy egységes fellépés alakuljon ki. Ez a legjobb módja annak, hogy egy cégvezető hallassa a hangját a technológiai óriáscégek mellett, amelyek évente több mint 100 millió dollárt költenek a brüsszeli döntéshozók körében történő lobbizásra (amely a Meta vezetésével történik).
A mesterséges intelligencia szabályozása azonban nem csak a védőkorlátok felállításáról szól. Az iparági koalíciók létrehozása és a közös AI-szabványokról való megállapodás mellett a vezérigazgatóknak hozzá kell járulniuk a teljes digitális szabályozáshoz, amely hatással lehet az iparágukra.
Az Európai Bizottság szélesebb körű digitális stratégiájának részeként négy másik jelentős jogszabály végrehajtásáról is gondoskodott, és bevezette az „adatterek” (data spaces) fogalmát. Ezek célja, hogy lehetővé tegyék az adatok biztonságos áramlását az EU-n belül és az ágazatok között, miközben az uniós jogszabályoknak való megfelelést is biztosítják. Mostantól az iparra hárul ezeknek a csatornáknak a kiépítése (állami finanszírozással). Azok a vezérigazgatók, akik vállalati stratégiájukat ehhez a kialakulóban lévő rendszerhez igazítják, lesznek a legjobb helyzetben, hogy kihasználják az ágazatspecifikus lehetőségeket.
A cégvezetőknek emellett azonosítaniuk kell a vezető politikai döntéshozókat és más befolyásos érdekelt feleket a saját szektorukban és a kormányzás minden szintjén, és kapcsolatokat kell kiépíteniük velük. Ezek közé tartozik az Európai Adatvédelmi Testület és az egyes európai országok nemzeti AI-szabályozó szervei, valamint olyan ügynökségek, mint az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az USA igazságügyi minisztériuma. Minden esetben a legjobb, ha nem tranzakciós megállapodásokra alapozunk, hanem hosszú távra tervezünk a szakértelemre és bizalomra épülő stabil kapcsolatok építésével.
Ezen erőfeszítések támogatására a vezérigazgatóknak egy speciális, kizárólag a szabályozói szervekkel való együttműködésre szakosodott csapatot kellene létrehozniuk. A javasolt szabályozások egyszerű elutasítása nem opció, ezért a méltányos kompromisszumok meghatározása kulcsfontosságú.
A cégvezetőknek fel kell készülniük arra, hogy világos, megvalósítható alternatívákkal reagáljanak, amelyeket a politikai döntéshozók nyelvén, nem pedig az iparágra jellemző zsargonban mutatnak be. A bankok például javasolhatnák, hogy a hitelképesség értékelését mentesítsék az AI-jogszabályban lévő magas kockázati besorolása alól, azzal az indokkal, hogy ezek az értékelések megfelelő egyensúlyt teremtenek az innováció és az elszámoltathatóság között, és csökkenthetik a költségeket, valamint elérhetőbbé tehetik a finanszírozást a fogyasztók számára.
A mesterséges intelligencia szabályozása nem pusztán megfelelési gyakorlat.
Az iparági vezetőknek lehetőségük van az innovációt és a cégek működését közvetlenül befolyásoló szabályozások kialakítására. Ha a cégek nem vesznek részt ebben a folyamatban, akkor azt kockáztatják, hogy a szabályozás az általuk adható inputok nélkül alakul ki, ami a cégek valós működési gyakorlatához nem igazodó keretrendszerekhez vezet. Nem akarunk olyan környezetet, amelyben a szabályozók túlzott mértékben reagálnak teoretikus kockázatokra a tényleges fejlődés rovására.
Ahogy az ipari forradalom új szabályokat tett szükségessé a transzformatív technológiák szabályozására, úgy az AI fejlődése is biztosítékokat követel meg.
Az üzleti élet vezetői mindig is fontos szerepet vállaltak az ilyen pillanatokban, és ez most sincs másként.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Sylvain Duranton
A BCG X (a Boston Consulting Group technológiai kérdésekkel foglalkozó részlegének) globális vezetője. Szerte a világban felügyelt olyan projekteket, amelyek cégek számára nyújtanak megoldásokat az AI alkalmazása terén.
Kirsten Rulf
A Boston Consulting Group partnere és társigazgatója. Az AI és a generatív AI modellek alkalmazásának kérdésével foglalkozik kiemelten. A Yale Egyetemen a digitális transzformáció és AI governance témakörében oktat. 2023 áprilisa óta dolgozik a BCG-nél, előtte több mint négy éven át a német kormány vezető tanácsadója volt digitális kérdésekben. Ebben a szerepkörében részt vett az AI-ról szóló uniós jogszabály (AI Act), illetve más, a digitális szabályozással kapcsolatos EU-jogszabályok kitárgyalásában.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
