A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat - derült ki a felmérésből, amelynek bemutatóján Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás csapatának szenior menedzsere kiemelte, hogy:
"Nem esett vissza a vállalatoknál a zöld átállás, ez a folyamat már elkezdődött, részben az uniós szabályok bevezetésével. A válaszadó vállalatok egyértelműen visszajelezték, hogy mérik a kibocsátásokat." A szakértő beszélt arról is, hogy 76 tagvállalat töltötte ki a felmérést, ez jelentősen több, mint a korábbi években, ami szintén mutatja, hogy a karbonkibocsátással igenis foglalkoznak a vállalatok. Elmondta, hogy: "Sokszor tapasztaljuk azt, hogy célokat állítanak a vállalatok, viszont nem támasztják alá mérésekkel. Az is jellemző, hogy a nyomás miatt - ami érkezhet a befektetőktől vagy akár a versenytársaktól - olyan célokat tűznek ki, amit nem feltétlenül tudnak teljesíteni. Ezért azt is szerettük volna felmérni, hogy a célok teljesítése hogyan alakul."
A kutatás eredményeiből kirajzolódó kép szerint nagymértékű fejlődés történt a vállalatok saját működéséből származó és a vásárolt energiáról gyűjtött adatok mennyiségében, valamint a beszállítói lánc mentén is elkezdődött az adatgyűjtés, ami az EU-s szabályozás megjelenésére is visszavezethető.
A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges.
A vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását az alábbi területeken képzelik el:
84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását.
66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.
Márta Irén, BCSDH igazgatója a bemutatón elmondta, hogy egyértelműen látszódik, hogy a vállalati konkrét dekarbonizációs megoldások jelentős része a megújuló energiához kötődik. Ugyanakkor már van arra is példa, hogy a körforgásos gazdasággal kezdenek el foglalkozni, ami azért kiemelten fontos, mert enélkül nem fog működni a zöld átállás. "Versenyelőny jelent az, ha valaki fenntarthatóan működik." - emelte ki az igazgató, majd hozzátette: "Az is megállapítható, hogy nem a cég mérete a lényeg a zöld átállásban való érettséget illetően. A cégvezető személye, elköteleződése és a vállalati kultúra számít igazán. Van olyan családi vállalakozás, amely már 10 éve a helyi energiatermelésén dolgozott."
Pesti Tímea, az Ayvens, az ALD Automotive és a LeasePlan összeolvadásával létrejött mobilitási szolgáltató vezérigazgatója tapasztalatai alapján a felismerést, a cselekvést - vagyis, amikor a zéró teljesítések felé elindul egy vállalat, egy vállalatvezető - a példamutatás nagyban motiválhatja, amiből aztán versenyelőny is származhat.
"Vannak olyan megoldások, amelyeket könnyen, szinte automatikusan el tud kezdeni egy cég, de vannak olyan tényezők is a saját működésében, nyújtott szolgáltatásában, ami nem magától érthetődő, hogy hogyan lesz fenntarthatóbb. Flottakezelőként jó példa erre a kínált autók színe, vagy mérete - ezek nagyban befolyásolják a kibocsátási számokat. Bízom benne, hogy a vállalatoknál a flottazöldítés rövidesen túl fog mutatni azon, hogy a cég vásárol 3 elektromos autót - ez ugyanis már bőven kevés." - mondta el, majd hozzátette, hogy "Szintén fontos, hogy legyen egy cégvezetői szintről érkező motiváció, elköteleződés, de az is nagyon lényeges, hogy a munkavállalók ebben partnerek legyenek. Ezen felül, ami talán a legnehezebb ügy, az a beszállítói kör ösztönzése. Flottakezelőként az Ayvensnek nagy hatása van a teljes értéklánc karbonkibocsátására. Ezért kiemelkedően fontos számunkra a saját működésünk fenntarthatóbbá tételén túl vevőink, partnereink szemléletformálása."
A bemutató és beszélgetés során Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium a globális változásokra hívta fel a figyelmet, elmondta, hogy a globális felmelegedés matematikája nagyon egyszerű: amíg növekszik a kibocsátás, addig a bolygó átlaghőmérséklete is gyorsuló ütemben nő. Ha a kibocsátás stagnál, akkor az átlaghőmérséklet nem növekvő mértékben, de továbbra is nő. Ha viszont a kibocsátási egyenleg negatívvá változik, több szénmegkötés lesz, akkor mondhatjuk, hogy a globális felmelegedés nemcsak megállt, de csökkenni kezdhet a bolygó átlaghőmérséklete. Amíg a kibocsátások "csak" csökkennek - de nem negatívak - addig viszont ez még nem fog megtörténni.
"Globálisan a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Kína, ezt követi az Egyesült Államok, majd India. Ha azonban egy főre vetítjük ezeket az értékeket, az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb kibocsátó. Ami nagy különbség Kína és az Egyesült Államok között, hogy az előbbi állami szinten is komoly támogatásokat nyújt a megújuló szektor számára. Kína következő lépése az energiahatékonyság felpörgetése lesz, hatalmas passzívház-boomra érdemes készülni. A következő COP, azaz klímacsúcs célja, hogy minden ország növelje az ambícióját, többet vállaljon, mint korábban.
Ami most nemzetközi szinten látszódik, hogy átrendeződés van, a szabad kereskedelem évtizedei után most minden ország próbálja a saját gazdaságát védeni. Igenis van hatása az unió emissziókereskedelmi rendszerének - amit egyre több ország vezet be, - van értelme annak, hogy az EU megköveteli az igazságos zöld átállást. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a klímavédelemben nem áll a másik oldalon senki, minden ország egy cél érdekében cselekszik." - mondta el a szakértő, végül kiemelte:
A mérséklés és az alkalmazkodás a kulcskérdés, minden technológia, cselekvés, üzlet, megegyezés, ami ezt támogatja, jövőképes lesz.
A szakértők abban egyetértenek, hogy azonnali és drasztikus cselekvésre van szükség a kibocsátáscsökkentés és a klímaadaptáció területén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
