A magyar befektetőket a kamatesőt követően a tippek régóta nem látott özöne önti el 2025 elején: se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, podcastoknak, közösségi média bejegyzéseknek, amelyek arról szólnak, hogy mihez kezdjünk a busás hozamot fialó állampapírokban lévő pénzünkkel. Tartsuk továbbra is állampapírban? Vigyük bankbetétbe? Ha jelentősebb befektetésünk van, vegyünk ingatlant? Itthon tartsuk vagy vigyük külföldre? Diverzifikáljunk - persze, de mennyire? Kockázatvállalási hajlandóságuktól, aktuális élethelyzetüktől és hiedelmeiktől függően a befektetők döntöttek és döntenek - azzal pedig, hogy a témáról ilyen széles körben beszélünk, mindannyian nyerünk, hiszen növekszik a pénzügyi tudatosság mértéke, asztalra kerülnek ez egyes befektetések közti hozam és kockázatbeli különbségek.
Az év elejei PMÁP-partin ugyanakkor talán a leghalkabb eddig a tőkepiac volt. A Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnökeként, egy több mint három évtizede alapított hazai befektetési szolgáltató vezetőjeként számomra fontos ugyanakkor, hogy a tőkepiaci érvek is megjelenjenek, és nem feltétlenül csak befektetői oldalról. A mostani időszak a kockázatmentes kamateső végével felszabaduló források mellett más okok miatt is megfelelő arra, hogy a hazai tőzsdéről, annak fejlesztési lehetőségeiről beszéljünk.
Nézzük a számokat! A budapesti parkett jól teljesített 2024-ben: a BUX index több alkalommal is történelmi csúcsot döntött és év végén 79.326 ponton zárt, ami közel 31 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A kereskedési forgalom is jelentős volt: az éves összforgalom 2,96 ezer milliárd forintot tett ki.
A tőkepiac fejlődését, a befektetők számára elérhető részvények körét egy új kibocsátó megjelenése is támogatta. A Gránit Bank részvények nyilvános értékesítésének sikere kiemelkedő mérföldkő a magyar tőkepiac történetében. A kibocsátásból összesen 17,7 milliárd forint tőkét vontak be, amivel ez volt az elmúlt 25 év legnagyobb nyilvános tőkeemelése a magyar piacon. Az Equilor által vezető forgalmazóként támogatott tranzakcióhoz az elmúlt 10 év legnagyobb részvényjegyzési igénye kapcsolódott, ami jól mutatja, hogy a befektetők figyelmét fel lehet kelteni magyar részvényekkel.
Ha figyelembe vesszük az adottságokat – szabad vegyértékű források egy kamatfordulónak köszönhetően, meggyőző tőzsdei eredmények és növekvő kibocsátói kör –, láthatjuk, hogy
a 2025-ös esztendő is igazán jó év lehet a hazai tőkepiac számára.
Szükségszerű, hogy legyenek további jó kibocsátók, fontosak az erős számok is. A tőkepiac további fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú nemzetgazdasági kérdés is: a Budapesti Értéktőzsde, mint szervezett piac szerepének további erősítése nemcsak a hazai befektetők, hanem a magyar vállalati szektor fejlődése, forrásbevonásának ösztönzése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Hogyan lehetne ezt a lendületet még jobban kihasználni?
- A Budapesti Értéktőzsde előtt álló egyik legfontosabb kihívás, hogy vezető szereplőként hatékonyan képviselje a magyar tőkepiac érdekeit, biztosítva a piaci szereplők számára a véleménynyilvánítás és az együttműködés lehetőségét. A BÉT-nek ki kell állnia a hazai tőkepiaci szabályozás és ellenőrzési gyakorlat versenyképesebbé tétele mellett, annak érdekében, hogy az európai jogszabályok adta kereteken belül a lehető legtámogatóbb környezetet biztosítsuk a hazai kibocsátók, a tőzsdetag bankok és befektetési szolgáltatók számára.
- Fontos, hogy a BÉT-nek a hazai befektetők legkedveltebb kereskedési platformjává kell válnia, amely vonzó lehetőségeket kínál a magánbefektetők számára, ezzel növelve részvételüket és részvénytulajdonukat a hazai piacon. Ennek érdekében elengedhetetlen a széles termékkínálat és a befektetési lehetőségek folyamatos bővítése.
- A tőzsde likviditásának növelése szintén kulcsfontosságú feladat, hiszen jelenleg a bevezetett részvények egy része OTC piacokon (tőzsdén kívül) forog, gyakran külföldi platformokon. A BÉT-nek törekednie kell arra, hogy minél nagyobb arányban vonzza vissza ezt a forgalmat a hazai piacra, ezzel erősítve pozícióját és vonzerejét a kibocsátók körében. Ehhez szükséges, hogy a tőzsdei kereskedést értelmetlenül terhelő (állami adóbevételt alig termelő) tranzakciós illetéket minél hamarabb sikerüljön kivezetni. Cél, hogy minden hazai vállalat, amely tőzsdei megjelenést tervez, elsődleges választásként tekintsen a BÉT-re, és a már külföldön jegyzett cégek is érdekeltek legyenek a hazai tőzsdére történő bevezetésben.
- Stratégiai együttműködések kialakítása szintén meghatározó szerepet játszhat a BÉT további fejlődésében. Az állami vállalatok tőkebevonásánál a BÉT-et kell preferált platformként kezelni.
- A hatékony és költségtakarékos működés érdekében fontos lenne megvizsgálni a BÉT résztulajdonában álló KELER és a tőzsdétől jelenleg teljesen független HUPX energiatőzsde együttműködésének fejlesztését, melyek a nemzetközi tapasztalatok alapján rejthetnek optimalizációs lehetőségeket. Így elérhető lenne, hogy a tőzsde a lehető legkisebb tőkebefektetéssel biztosítson olcsó és hatékony szolgáltatásokat.
A magyar tőkepiac sikeréhez nélkülözhetetlen, hogy a hazai befektetési szolgáltatást végző társaságok nemzetközi szinten is megerősödjenek. Több évtizedes múlttal rendelkező magyar szereplők ugyanis sok esetben vannak hátrányban néhány éve alapított külföldi versenytársaikkal szemben. Ennek egyik megoldása lenne, ha a magyar szabályozási környezet – amely gyakran nehezíti a termékfejlesztést és az ügyfélkiszolgálást – enyhülne és nagyobb szabadságot, rugalmasságot biztosítana. Egy ilyen változás nemcsak a szolgáltatóknak, hanem az egész tőkepiacnak lendületet adna.
Most minden adott ahhoz, hogy a tőkepiac nagyobb figyelmet kapjon a befektetők és a vállalatok részéről. Ha mindenki jól használja ki a kedvező környezetet, a hazai tőkepiac 2025-ben nemcsak vonzó befektetési lehetőséggé és a PMÁP-kamateső után felszabaduló források célpontjává válhat, hanem a gazdasági növekedés még erőteljesebb hajtóerejévé is.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
