Pénteken reggel fél 9 után nullára esett a hazai barnakőszenes-lignites villamosenergia-termelés, és csak délután fél 6 után emelkedett fokozatosan vissza a korábbi szintre - derül ki a MAVIR üzemirányítási adataiból. A rendszerirányító alábbi grafikonján piros színnel szereplő tartomány az utolsó, még működő hazai barnakőszenes-lignites kapacitás, a Mátrai Erőmű villamosenergia-termelését jelzi, és jól látszik rajta, hogy
a kiesés éppen a legnagyobb rendszerterhelés időszakában következett be, vagyis amikor a legerősebb volt az országos áramigény.
A szintén a MAVIR honlapján megtalálható információk alapján a kiesés oka az egyik blokkban keletkezett üzemzavar lehetett. A leállás okairól, körülményeiről tájékoztatást kértünk a Mátrai Erőműtől is, válaszuk megérkezését követően frissítjük cikkünket az új infomációkkal.
Az érintett időszak nagy részében a hazai villamosenergia-rendszer terhelése jóval 7000 MW fölött alakult (az alábbi grafikonon pirossal), ami igen magasnak számít, és elsősorban a hideg idő miatti jelentő fűtési igénynek tudható be. Hasonló okból - a hétvége kivételével - egész héten kiemelkedően nagy volt a rendszerterhelés, szerdán a dél körüli időszakban pedig 7503 MW-tal új történelmi rekord is született, amiről már aznap délután elsőként írtunk.
A villamosenergia-rendszerben jelentkező fogyasztói igényeket ugyanakkor valószínűleg már pénteken is mérsékelte a gazdasági aktivitás hétvégén rendszeresen megfigyelhető természetes visszaesése. Hasonló, a rendszerterhelést mérséklő hatása volt a villamosenergia-rendszernek hivatalosan nem részét képező háztartási méretű és a saját célra termelő céges naperőművek helyben felhasznált termelésének is.
A Mátrai Erőmű kiesésének időszakában azonban a felhős idő miatt a magyarországi napenergia-termelés sem volt jelentős, és mivel az időjárási körülmények miatt a hazai szélerőművek termelése is csekély volt, ezért az ellátást nagyrészt import fedezte.
A külföldről behozott áram aránya a villamosenergia-rendszeren belüli ellátásban pénteken bizonyos időszakokban az 50%-ot közelítette, míg a fennmaradó rész zömét a Paksi Atomerőmű (a felső grafikonon sötétkékkel), a hazai földgázerőművek (világoskék), napelemparkok (sárga) és biomassza-erőművek (világosbarna) adták.
Az 50%-ot közelítő importarány szintén kiemelkedően nagynak számít (2024-ben éves átlagban 23,7% volt), abszolút értékben pedig a pénteki csúcsok idei rekordot jelölnek.
Gazdaságossági okok miatt az európai trendnek megfelelően a magyarországi szén- és lignitalapú áramtermelés is fokozatosan és jelentősen csökkent az elmúlt években. A klímapolitikai szabályozásból adódóan ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás költsége nagyot emelkedett a 2010-es évek végétől, ami a legnagyobb kibocsátónak számító szénerőművi kapacitás és termelés csökkentését eredményezte.
Ennek hatására
a 2014-ben a hazai termelésben még 20%-ot meghaladó részaránnyal rendelkező szén- és lignitalapú termelés aránya 2024-re rekord mélységbe, 7,8%-ra esett,
az ellátáson belüli súlya pedig több, mint 14%-ról 6%-ra csökkent, miközben az ország szén-dioxid-kibocsátása szintén érdemben mérséklődött.
A honlapja szerint 950 MW (a MAVIR adatai szerint ennél már kisebb) beépített teljesítőképességgel a 2000 MW-os Paksi Atomerőmű után az ország második legnagyobb erőművének számító Mátrai Erőmű kihasználtsága 2023-ban 34% alatt alakult a hivatalos adatok szerint, 2024-ben pedig tovább csökkenhetett.
Az erőmű így is fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásában. Ezért a tulajdonos MVM csoport a következő években fokozatosan úgy alakítja át az erőművet, hogy az hosszabb távon is megfeleljen a 2050-es karbonsemlegességi célnak, így a szén-, illetve lignittüzelés helyét egy új, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT), biomassza tüzelésű blokk és fotovoltaikus napelemparkok veszik át, és a tervek között szerepel egy szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás (CCUS) technológiát alkalmazó pilot projekt megvalósítása is.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Lehotka László
