A tesztek során a Wizz Air több mint 50 járatot teljesített a fenntartható, illetve a hagyományos üzemanyag keverékével, az úgynevezett „mass balancing” modellt alapul véve.
Általánosságban elmondható, hogy a SAF használata a teljes életciklusra vetítve akár 90 százalékkal képes csökkenteni a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátását.
A kezdeményezés megmutatta, milyen lehetőségek vannak a SAF intergrálására a mindennapi üzemelésben, emellett rávilágított azokra a területekre, amelyeket a jövőben még fejleszteni kell, ide értve az infrastruktúra fejlesztését, valamint a költségoptimalizálást.
A fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) olyan alternatív üzemanyagok, amelyek különböző alapanyagokból, például használt étolajból származnak, és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint akár 65%-kal is csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását a hagyományos repülőgép-üzemanyaghoz képest. A BCN-BUD útvonalon az üzemanyagkeverék legfeljebb 5% SAF-ot tartalmaz, amíg a CRL-BUD útvonalon legfeljebb 10%-ot, mindkettőt a Nemzetközi Fenntarthatósági és Szén-dioxid-kibocsátási tanúsítvány (ISCC EU) tanúsítja.
Az úgynevezett „mass balancing” egy olyan számolási keretrendszer, amely követi a SAF-ot a hálózaton keresztül, és annak környezeti előnyeit konkrét járatokhoz rendeli, függetlenül attól, hogy a SAF-ot fizikailag hol használják fel. Ez azon az elven alapul, hogy a SAF keverhető a hagyományos repülőgép-üzemanyaggal, és szétosztható a különböző járatok között, de fenntarthatósági előnyeit a kiválasztott járatokhoz rendelik, mintha azok közvetlenül SAF-ot használnának. Ez a rendszer lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy globálisan támogassák a SAF-gyártást és -felhasználást.
Felhívás a szakpolitika és az iparág felé
A tesztprogram alatt felmérték az utasok környezettudatosságát, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású légi közlekedéssel, köztük a fenntartható üzemanyagokkal kapcsolatos véleményét is. Bár a felmérésben részt vevők közül sokan fontolgatják, hogy környezetvédelmi okokból változtatnak utazási szokásaikon, azonban az utasok ismerete még hiányos a légiközlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiről és egyéb intézkedéseiről. Az eredmények a következőket mutatták:
- A válaszadók 58%-a hajlandó utazási szokásait megváltoztatni.
- 65% szeretne alacsonyabb kibocsátású járatokon utazni, de 36% ezért nem hajlandó többet fizetni.
- 74% nem tudott arról, hogy 2025 januárjától kötelező minimum SAF-használati előírás lépett életbe; ez rávilágít arra, hogy szükség van az erről szóló hatékonyabb kommunikációra.
- Nagy az igény a kormányzati támogatásokra: A válaszadók 72 százaléka szerint kormányzati támogatás bevonásával kell bővíteni a SAF gyártási kapacitásait, hangsúlyozva a köz- és magánszféra együttműködésének fontosságát a jövőbeli kereslet kielégítése érdekében.
Közös lépések kellenek a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez
Yvonne Moynihan, a Wizz Air vállalati és ESG-vezetője elmondta: „Biztató látni, hogy a válaszadók 71 százaléka felismerte a SAF pozitív hatásait, és készek elfogadni a fenntarthatóbb alternatívákat. Sok válaszadó azonban kiemelte, hogy a SAF-nak az emissziócsökkentésben betöltött szerepével, költségvonzatával és a szabályozással kapcsolatban több információra lenne szüksége. Fenntarthatósági stratégiánk következő fázisa, hogy csökkentsük az abszolút kibocsátást, azzal, hogy beruházunk a SAF-ba. Partnereinkkel együtt továbbra is sürgetjük a politikai támogatást, mind a költségek, mind gyártási kihívások terén, hogy lehetővé tegyük a zöld átállást.”
A felmérésből származó meglátásokról, valamint a különböző érintett felek szerepéről szólt a Charleroi-ban tartott sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetés, kiemelve az együttműködés fontosságát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású légi közlekedés előmozdításában. Julien Manhes, az Airbus SAF és szén-dioxid-csökkentésért felelős osztályának vezetője közölte: „Ma a SAF kis mennyiségben áll rendelkezésre, ezért ezt növelnünk kell a keresletet és a kínálatot, miközben csökkentenünk kell a hagyományos üzemanyaghoz viszonyított árkülönbséget. Kiemelten fontos, hogy a légiközlekedési ökoszisztéma - beleértve a légitársaságokat, repülőtereket, szabályozó hatóságokat, gyártókat és üzemanyag-előállítókat - együtt dolgozzon annak érdekében, hogy aktívan bevonják az utasokat az emissziócsökkentési törekvésekbe.”
Álvaro Macarro, a Moeve fenntartható repülésért felelős igazgatója elmondta: „A felmérés eredményei alátámasztják, hogy mind az ipar, mind a szakpolitika számára kritikus fontosságú a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) bevezetésének előmozdítása. Bár az utasok egyre inkább tisztában vannak a környezeti kompromisszumokkal, a megfizethetőség, valamint a témával kapcsolatos információhiány továbbra is jelentős akadályokat jelentenek.”. Quentin Evrard, a BSCA fenntartható fejlesztési igazgatója elmondta: „A SAF integrálása a repülési üzemanyagba már realitás, és ehhez minden európai repülőtérről induló légitársaságnak alkalmazkodnia kell. A Charleroi Repülőtéren nemcsak az uniós előírás teljesítése miatt ösztönözzük a használatát, hanem azért is, hogy tovább menjünk és túllépjük a SAF előírt minimális százalékos arányát. Ezért a BSCA, amellett, hogy a légitársaságok pénzügyi ösztönzésén dolgozott, a SOWAER-rel és a vallon kormánnyal közösen mozdította elő a SAF elérhetőségét Vallóniában egy helyi gyártóegységen keresztül, amely fontos lépés a repülési ágazat fenntartható jövője felé.”
Címlapkép forrása: Wizz Air
