Hat európai uniós ország fordult az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy
csökkentse a G7 országok által az orosz olajra kijelölt árplafont.
Az orosz nyersolaj hordónkénti árplafonját 60 dollárban, a kőolajtermékek esetében pedig legfeljebb 100 dollárban határozták meg.
A G7-országok az árplafont azzal a céllal vezették be eredetileg, hogy korlátozzák Oroszország olajkereskedelemből származó bevételeit, és ily módon visszaszorítsák az ország azon képességét, hogy finanszírozni tudja az ukrajnai invázióját.
Az ársapka 2022 decembere és 2023 februárja óta nem változott - amikor is bevezették őket. Eközben az orosz nyersolaj piaci ára ezen időszakban, átlagosan a kitűzött 60 dolláros árszint szint alatt volt.
Ez pedig csökkenti annak kockázatát, hogy egy alacsonyabb árplafon kínálati sokkot okozna
- áll a kezdeményező országok levelében.
Oroszország szinte már naponta kap olyan híreket, amelyek hátrányosan érintik a gáz- és olajkitermelését, valamint ezen nyersanyagok kereskedelmét. Nemrég Amerika vetett ki súlyos szankciókat az oroszországi olajiparra, azóta pedig sorra jönnek az újabb szankciós ötletek. Legutóbb egy 10 uniós tagállamból álló kezdeményezés került napvilágra, ami az orosz cseppfolyosított földgáz, tehát LNG behozatalát tiltaná meg.
Úgy véljük, itt az ideje, hogy a G7-ek lépjenek és az olajárplafon csökkentésével tovább fokozzák a szankció hatását.
- írta Svédország, Dánia, Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország és Lettország az EU-hoz intézett levelében.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke szerint az árplafon bevezetése és betartatása kritikus tényező az Oroszországgal szembeni fellépésben: „Egyértelmű összefüggés van az energiahordozók ára és az orosz harciasság szintje között” - írta Jermak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
