Lengyelország és kilenc másik uniós ország azt szorgalmazza, hogy
az Európai Unió szüntesse meg teljesen az Oroszországból érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
A korlátozással a cél az, hogy további nyomás alá helyezzék Oroszország háború finanszírozási lehetőségeit illetően.
A híroldal által megszerzett javaslatban tíz ország szerepel, akik aláírták a kezdeményezést: Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Dánia, Svédország, Finnország, Csehország, Románia és Írország. Ezen országok további intézkedéseket sürgetnek a kiskapuk bezárására. Az, hogy a lengyelek is aláírták azért jelentős, mivel az év eleje óta az EU Tanácsának elnöki posztját töltik be, így lehetőségük van meghatározni a brüsszeli napirendet.
Fontos megjegyezni, hogy a felsorolt országok egyike sem tartozik a legnagyobb LNG-befogadási kapacitással rendelkező országok közé, mint például Spanyolország, Franciaország vagy Németország, amelyek az EU vezető államai közé sorolhatók ezen a téren. Emiatt kérdéses, hogy a javaslat milyen támogatottságot érne el azokban az országokban, amelyek jelentősebb mértékben érintettek az LNG-importban.
A javaslat legfontosabb eleme, hogy
megtiltaná az EU területén az orosz hajók kikötését, valamint a számukra nyújtott tengeri szolgáltatásokat.
A javasolt intézkedések kiterjednek továbbá
- az Oroszországból származó fémek, például az alumínium behozatalának új tilalmára,
- az orosz nukleáris fűtőanyagtól való függőség csökkentésére,
- a határellenőrzések egyszerűsítésére és jogi hátterének biztosítására, valamint
- a nyugati banki szabályok kijátszását lehetővé tevő harmadik országbeli pénzügyi intézmények szankcionálására.
Bár a dokumentum részletei egyelőre nem ismertek, az orosz nukleáris fűtőanyag tilalmára vonatkozó javaslat újabb kérdéseket vet fel a Paks II. projekt jövőjével kapcsolatban. Ráadásul ez nem az első ilyen bizonytalanság, hiszen még mindig nem világos, milyen hatással lesz a múlt héten bevezetett amerikai szankció, amely a Roszatom – a paksi projekt fővállalkozója – vezetőit is érinti.
Eközben rekordszintű az európai cseppfolyósított földgáz-behozatal Oroszországból, miután Ukrajna leállította az orosz gáz áramlását a szállítóvezetékein keresztül. Az adatok szerint az Európai Unió 17,8 millió tonna orosz LNG-t importárlt 2024-ben, ami nagyságrendileg 2 millió tonnával több, mint egy évvel korábban. Ezzel tavaly, Katart megelőzve
OROSZORSZÁG EURÓPA MÁSODIK LEGNAGYOBB LNG-SZÁLLÍTÓJA LETT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MÖGÖTT.
A Politico értesülései szerint az EU továbbra is jelentős mennyiségben importál cseppfolyósított gázt: az idei év eleje óta már 472 000 tonnát hozott be, ami jóval meghaladja a háború előtti arányosított átlagát.
Ennek ellenére a szankciók hatása látszik, a Gazprom nemrég ugyanis bejelentette, hogy rekordszámú leépítéseket tervez a vállalat főhadiszállásán.
Az eddigi energiapolitikai tendenciák alapján a lap azt valószínűsíti, hogy a magyar miniszterelnök várhatóan ellenzi majd az orosz energiaszektorra, LNG-importra vonatkozó új korlátozásokat. Ez, és az esetleges szlovák vétó azért fontos kérdés, mert az uniós szankciós politikában egyhangúsági követelmény van, így tehát ha egyetlen tagállam is blokkolni készül valamit, akkor az a bizottsági javaslat nem megy át. Ezért volt az, hogy már a korábbi uniós oroszellenes szankciós csomagokban is felbukkant az orosz LNG-import betiltásának terve, de végül gyorsan kikerült az egyes csomagokból, mert a magyar kormány felől ellenző jelzés érkezett.
Nagy kérdés, hogy ez a potenciális magyar és szlovák vétó meddig tart ki, mert ha a Trump-adminisztráció vámemelési terveit azzal lehet tompítani Európa felé, ami Magyarországnak is érdeke, hogy több amerikai LNG-t vesz az EU, és ezzel párhuzamosan betiltják az orosz LNG-t, akkor akár a magyar-szlovák ellenző hozzáállás is megfordulhat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
