„Fontos szempont, hogy a felelősségbiztosításnak fedeznie kell a személyi sérüléses és dologi károkat, illetve az ezekkel összefüggő sérelemdíjakat is, emellett ki kell terjednie a bevont alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is – hívta fel a figyelmet Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja. "Ez azt jelenti, hogy
a már korábban megkötött felelősségbiztosításokat is célszerű felülvizsgálni, vajon megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek, szükség esetén pedig át kell dolgozni azokat.
A rendelet sávos rendszerben, az utolsó lezárt üzleti évhez tartozó nettó jövedelemhez kötve határozza meg a szükséges fedezet mértékét.
- A tervezők esetében 20 millió forint alatti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként 10, éves szinten 20 millió forint a megkövetelt fedezeti szint, amennyiben viszont 1 milliárd forint felett alakul az éves árbevétel, az elvárt fedezetek szintje káreseményeként 100, éves szinten pedig 200 millió forint.
- A kivitelezők esetében a legalsó éves nettó jövedelmi sáv 100 millió forintig terjed, itt káreseményenként 20, egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű felelősségbiztosítást ír elő a jogszabály.
Az összesen mintegy 150 ezer érintett építőipari vállalkozás (melyek között a kőművesektől, az ácsokon és a víz-, gáz-, villany-, és klímaszerelőkön keresztül a burkolókig és festőkig szakmák széles sora képviseli magát) többsége ebbe a kategóriába tartozik. Jellemzően ez a mikro- és kisvállalkozói kör az, amely eddig még nem rendelkezett ilyen biztosítási fedezettel a tevékenységére. Egy, a fenti limitekkel rendelkező felelősségbiztosítás a jelenlegi biztosítói kínálatban – egyéb feltételektől, így például önrész vállalásától függően – évi 50-80 ezer forintos éves díjtól már megköthető.
„A biztosítási piacon elérhető módozatok feltételei és díjai között jelentős eltérések tapasztalhatók, a díjaknál nem ritka a 4-5-szörös különbség sem. A megkötött szerződést a kivitelezőknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felé, míg a tervezőknek a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara felé kell bejelenteni, annak meglétét a kamara évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, a hiányát pedig a további tevékenység tiltásával szankcionálhatja. Egy bizonyos türelmi időt követően akár a vállalkozói nyilvántartásból való törlésre is sor kerülhet.
A kivitelezők ügyfeleinek fontos tudnivaló, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható! Vagyis hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthatunk kártérítésre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
