Az Enverus energetikai tanácsadó cég előrejelzése szerint 2030-ig
akár 80 új földgáztüzelésű erőmű is épülhet amerikában, ami 46 gigawattnyi kapacitásbővülést jelentene.
Ez a növekedés megfelel Norvégia teljes villamosenergia-rendszerének kapacitásának, és közel 20 százalékkal haladja meg az elmúlt öt év bővülését.
A földgázigény jelenleg gyorsabban növekszik, mint valaha.
- nyilatkozta Corianna Mah, az Enverus kutatási elemzője.
A várt bővülés azonban nincs összhangban a Biden kormányzat által lefektetett irányokkal. Az adminisztráció céljaként azt jelölte ki, hogy az évtized végére az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 50-52 százalékkal csökkenjen a 2005-ös szinthez képest, és
2035-re a villamosenergia-hálózat 100 százalékban szén-dioxid mentes legyen.
Ennek érdekében a jövő héten leköszönő elnök 2032-től kezdődően előírta, hogy az új létesítményeknek rendelkezniük kell olyan technológiával, amely képes a gáztüzelésű erőművek szén-dioxid-kibocsátásának megkötésére, ami az úgynevezett szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCUS) technológia. Azonban az energetikai tanácsadó cég által nyomon követett, tervezett gázerőművek egyike sem fog rendelkezni ilyen szén-dioxid-leválasztó rendszerrel. Ez azért probléma, mert az amerikai gázerőművek kibocsátása tavaly rekordot döntött, meghaladva az 1 milliárd tonnát, ami majdnem 4%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A gázerőmű-építési boom hátterében két nagy folyamat van:
- az Egyesült Államok és Kína közötti verseny a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, valamint
- az a törekvés, hogy az USA visszahozza a korábban Ázsiába kiszervezett gyártási kapacitásokat.
Ezen folyamatok pedig az olcsó és megbízható villamosenergia iránti kereslet jelentős mértékű növekedését eredményezi. Előbbit megkérdőjelezi, hogy nem csak az amerikai Egyesült Államokba tapasztalható megnövekedett igény a földgáz iránt. Az ázsiai régióban is egyre nagyobb a kereslet, különösen a szénről gázra való átállás következtében, ami azt eredményezi, hogy a készletek iránti kereslet növekedése felhajtja az árakat.
A nagy technológiai vállalatok is felültek a trendre: például a Meta (korábban Facebook) jelentős beruházásokat hajt végre és az Entergyvel közreműködve nemrég bejelentett egy 3,2 milliárd dolláros tervet három, összesen 2,3 GW teljesítményű gázerőmű építésére a mesterséges intelligencia adatközpontjának kiszolgálására.
Az olajipari óriások se tétlenkednek, az ExxonMobil és a Chevron is olyan erőműveket terveznek, amelyek közvetlenül látják el az AI adatközpontokat. Az on-site, tehát a vállalatok telephelyeire felépített energiaforrásokkal közvetlenül lehet kiszolgálni a gyártósorok, adatközpontok energiaigényét úgy, hogy közben az nincs kihatással a teljes energiahálózatra.
Ezzel párhuzamosan a már üzemelő erőművek is tovább működhetnek: a Wood Mackenzie tavaly 10 százalékkal csökkentette az amerikai gázerőművek 2035-re tervezett leszerelési előrejelzéseit.
Mint mindenki más a világon, mi is azt akarjuk, hogy a megújulók felzárkózzanak. Mindannyian a lehető legtisztább energia mellett vagyunk. A valóság az, hogy hosszú időbe fog telni, amíg ez megvalósul.
- mondta Bob Warden, a Fortress Investment Group ügyvezető igazgatója.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Gletty Images
