Alacsonyabb belépési küszöb
A Vizzu megoldása az IT-területen már évek óta terjedő a low-code/no-code platformokhoz hasonló elv mentén épül fel. Mindkét esetben az a cél, hogy lejjebb vigyék a belépési küszöböt egy olyan területen, ahol eddig csak képzett szakemberek mozogtak otthonosan. A low-code/no-code platformok a programozást nyitják ki az IT-ra affinis, de nem programozó végzettségű (üzleti) felhasználók, munkavállalók előtt, míg a Vizzu az adatok elemzésben és prezentálásában tűzött ki hasonló célokat:
ne kelljen adattudósnak, képzett elemzőnek lenni, hogy valaki nagy mennyiségű adatot tudjon elemezni és az eredményeket könnyen befogadható módon tudja bemutatni.
- mondja Vidos Péter alapító, aki szerint jelenleg egy üzleti területen dolgozó szakember számára ez a folyamat úgy kezdődik, hogy egy táblázatkezelőben (Excel, Google Sheets) elemzi az adatokat, új oszlopokat kalkulál függvényekkel, pivot táblákat készít, megkeresi az érdeklődésre számot tartó összefüggéseket. Egy újabb lépésben megpróbál ezekhez passzoló chartokat találni, majd ezeket a grafikonokat egy prezentációs szoftverben (PowerPoint, Google Slides) feldolgozza és bemutatja.
„Ez a folyamat nagyon feldarabolt, nehézkes, és ha bárhol hibát vétesz, vagy rájössz, hogy másképp kellett volna csinálnod, akkor mehetsz vissza a folyamat legelejére. Ha olyan kérdést kapsz a prezentálás közben, amire nem készültél, megint csak véget ér a meeting” - mondja Vidos Péter.
Dolgozzunk vizuálisan az adatokkal!
A Vizzu megközelítésének alapja, hogy már az első pillanattól fogva vizualizáljuk az adatot, és így segítünk megtalálni a benne rejlő összefüggéseket.
Ha ezt teszed, akkor az elemzés során egy bemutatható formájához is eljutsz annak a történetnek, amit te el akarsz mesélni
– teszi hozzá az alapító. "Időt takarítasz meg, a közönséged jobban fogja érteni, hogy mi a jelentősége annak, amit mutatsz nekik, és emellett lehetőséged van azonnal reagálni egy prezentációs helyzetben a felmerülő kérdésekre.”
Alább egy példa a Vizzuval készíthető „adattörténetekre”, ami az Apple, az Nvidia és a Tesla legfontosabb pénzügyi mutatóin keresztül ad betekintést ezen vállalatok teljesítményébe és működésébe az elmúlt 15 évben. A prezentáció diái között az alul lévő gombokkal (Next, Prev), mobil eszközön jobbra-balra simítással lehet lapozni, illetve az egyes cégek nevére kattintva a jelmagyarázatban ki lehet emelni a hozzájuk tartozó adatokat.
Ez a másik vizzus prezentáció pedig azt mutatja meg, hogy a Csernobili atomerőmű 1986-os balesete során az első körben a baleset helyszínére érkezők tűzoltók mekkora dózisú sugárfertőzést kaptak a hétköznapi életben előforduló sugárterhelésekhez képest. (Ez a videó már 450 ezer feletti nézettséggel rendelkezik).
Beszélgetés az adatokkal
Pár hete építettek bele az alkalmazásba
egy genAI alapú funkciót, amely lehetővé teszi, hogy „beszélgessünk” az adatokkal.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pont ugyanolyan utasításokat (promptokat) adhatunk az alkalmazásnak, ahogy azt a ChatGPT esetében megszoktuk: tetszőleges nyelven, egyszerűen fogalmazhatjuk meg, mire vagyunk kíváncsiak, mit szeretnénk látni, mi történjen a charton.
A beszélgetés alapú utasításokon túl a megjelenített chartokon keresztül is lehet utasításokat adni az alkalmazásnak, kijelölni az adatokat, szűrni, sorrendezni, egy adatsor mélyére fúrni. Gyakorlatilag a táblázatkezelőben megszokott adatelemzési lehetőségek válnak így elérhetővé vizuális, intuitív formában.
Üzleti modell
„A célcsoport tekintetében mi egyértelműen üzleti felhasználókra lövünk, a kezdeti időszakban ezek kis cégek, illetve önállóan dolgozó szakemberek, tanácsadók” – mondja a CEO és megjegyzi, hogy még le kell küzdeniük egy sor adatbiztonsági és integrációs feladatot, hogy a Vizzu nagyvállalati környezetben IT- és compliance szempontból is megfelelően alkalmazható legyen.
Jelenleg 8000 felhasználó használja a Vizzut.
Ugyanakkor bőven van még tere a növekedésnek, hiszen egy hatalmas piacról beszélhetünk, az Excel és a Google Sheets kombinált felhasználói bázisa 2,5 milliárd körüli felhasználót jelent.
A bevételeiket havidíjas előfizetések formájában gyűjtenék be a felhasználóktól, a startup világban gyakran alkalmazott „freemium” modellben. Ez annyit tesz, hogy a felhasználók széles köre hozzáférhet egy ingyenes Vizzu verzióhoz, ami az alapfunkciókat tudja, a prémium funkciókért, korlátlan használatért, terméktámogatásért pedig fizetni kell. 20-50 dollár közötti havidíjban gondolkoznak jelenleg.
Befektetések
2021-ben több ismert hazai startupper, vállalkozó adott pénzt az ötlet megvalósítására, többek között a BnL (Vinnai Balázs, MBH elnöki főtanácsadó, IVSZ elnök), és Csillag Péter, a Straschema társalapítója is hitt az alapítók ötletében.
A startup eddigi legnagyobb, 1,5 millió dolláros forrásbevonási köre egy évvel ezelőtt zárult, ezt a Interactive Venture Partners vezette, és ebben a körben szállt be a cégbe a New York-i központú Two Sigma befektetési alap is. Támogatja a céget mások mellett Györkő Zoltán, a Startup Hungary vezetője is.
Vidos Péter és a Vizzu csapata jelenleg is azon dolgozik, hogy új forrásbevonási kört szervezzen, és a tőkéből a béta verziójú terméket továbbfejlesszék addig, hogy a jelenlegi, teljesen ingyenes megoldás bizonyos funkcióit előfizetési díjért cserébe kínálhassák. A növekedés mellett fontos céljuk egy AI alapú elemzői segéd (copilot) kifejlesztése, „aki” az adattisztításban, elemzésben és történetmesélésben is segít a felhasználóknak.
Címlapkép forrása: Vizzu
