A bankszektor és a szabályozók lassan három éve vívnak harcot a hazai piacon is tömegesen megjelent csalókkal az ügyfelek pénzéért, több kevesebb sikerrel. A szektorszintű összefogás és az egyre szigorúbb szabályok ellenére az idei harmadik negyedévben ismét tekitélyes summának inthettek búcsút az ügyfelek:
A csalók durván 6 milliárd forintot nyúltek le átutalások révén és közel 3 milliárd forintot kártyákkal.
Az átutalásokkal elkövetett csalások értéke az egy évvel ezelőtti kiugró 9,2 milliárd forintról közel 35 százalékkal csökkent a még mindig magas 6 milliárd közeli értékre.
A kártyás csalások értéke negyedévről-negyedévre emelkedik új csúcsra, ezúttal 2,8 milliárd forintra.
Dinamikusan, mintegy 13,5 százalékkal nőtt éves alapon a lakossági egyedi forint átutalások értéke. Látszik hogy az átutalások folyamatosan a mobilokra költöznek a netbankból, ezek már több mint harmadát (36,2%) mobilbankban nyújtották be.
Az azonnali fizetéseknél még gyorsabb a növekdés: egy év alatt több mint 15 százalékkal nőtt a forgalom, az azonnali utalások száma pedig 25,5 százalékkal bővült.
Szeptemberben elindult qvik márkanév alatt az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő új elektronikus fizetési megoldás, amely új fizetési módozatok megjelenését hozhatja el az online térben és a fizikai boltokban, ez pedig további forgalmat terelhet a rendszerbe.
A fizetési kérelem (új nevén qvik kérelem) bevezetése opcionális volt a bankoknak 2020-ban, az Azonnali fizetési Rendszer elindulásakor, ám az MNB a kérelmek fogadását kötelezővé tette április elsejétől minden banknak. Ez azt jelenti, hogy ma már bármelyik bank ügyfele kaphat egy gombnyomással befizethető qvik kérelmet, ezzel az eddigi talán legnagyobb akadály hárult el a megoldás elterjedése elől. Az MNB és a Giro reményei szerint a következő időszakban egyre több közműszolgáltató, állami szereplő és hatóság küld majd nekünk fizetési kérelmet.
egy év alatt 50-szeresére nőtt a fizetési kérelmek száma, értéke 34-szeresére, így a negyedév során már több, mint 300 ezer utalás indult qvik kérelemre válaszul.
Töretlen a mobiltárcák terjedése:
a mobiltárcás forgalom egyetlen év alatt 40 százalékkal bővült.
Kicsit messzebre visszatekintve az látszik, hogy 4 év alatt több, mint 10-szeresére nőtt a mobiltárcás forgalom, 2024 harmadik negyedévében majdnem elérve az 1000 milliárd forintot. A negyedév végére 2,4 millió kártyát regisztráltak a magyarok a mobilokba, egy negyedév alatt 126 ezer új regisztráció történt.
A kártyás fizetési forgalom a negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal nőtt, a darabszámot tekintve 9 százalékos volt az emelkedés.
A készpénzfelvételeknél folytatódott a lassú csökkenés: éves alapon 5,3 százalékkal kevesebbszer, 3,6 százalékkal kevesebb pénzt vettünk fel a kártyánk segítségével.
Míg 10 évvel ezelőtt még 2,5-szer több készpénzt vettünk fel a bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük, mostanra a kártyahasználati szokások változása miatt fordított arányok láthatók.
A negyedévben több mint kétszerannyi pénzt költöttünk a plasztikokkal, mint amennyit felvettünk a segítségükkel.
Az elektronikus fizetési forgalom növekedésével a bankok pénzforgalmi bevételei is nőttek ismét, de ebben a negyedévben szabályozási változás is hízlalta a bevételt, amit viszont azonnal be is fizetnek az államkasszába. Az augusztusban megemelt tranzakciós illeték miatt díjat emeltek a bankok, eddig a vállalati átutalásoknál hárították át a megemelt illetéket. Lakossági oldalon januárban jár le a moratórium, amikor újabb körben nőnek a díjak. Igaz, a teljes pénzforgalmon belül a lakossági fizetések alacsony súlyt képvisel, az 50 ezres lakossági határig pedig nem is kell fizetnie illetéket a bankoknak. A bankok az elmúlt 12 hónapos időszakban
984 milliárd forintnyi pénzforgalmi bevételre tettek szert
Az ezt megelőző 12 hónapos időszakhoz képest ez több mint 19 százalékos növekedést jelent.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
