A térség mostanában azzal került az energetikai témájú hírekbe, hogy az ENSZ éves klímakonferenciáját (COP29) idén az azeri fővárosban, Bakuban tartották, azonban már korábban felértékelődött mint az európai földgázimport orosz forrással szembeni alternatívája. Azeri és türkmén gázzal is számolnak a magyar kormányzati energiapolitikai tervek, amelyek a fosszilis energiahordozó behozatala mellett a régióban előállított zöldáram importjának is jelentős szerepet szánnak.
Az azeri szélenergia és georgiai vízenergia Magyarországra hozatala érdekében a kabinet, illetve az érdekelt országok képviselői aláírtak egy megállapodást is az importot lehetővé tevő mintegy 1100 kilométer hosszú távvezeték megépítéséről, amely 2028-2029 körül érheti el a magyar országhatárt. A projektről sokáig nem érkezett új hír, azonban idén szeptemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével újabb megbeszélést tartottak a partnerségről, és létrehozták azt a magyar-román-georgiai-azeri vegyes vállalatot is, melynek segítségével nagy mennyiségű zöld villamos energia érkezhet Közép-Európába.
Miután Szijjártó akkori szavai szerint már közel van az a pont a projektben (amelyhez Bulgária is csatlakozhat), ahonnan már nem lehet visszafordulni, úgy tűnik, a kormány valóban komolyan gondolja a beruházáshoz való csatlakozást. Ezért magyar szempontból is érdekes lehet az EMBER nevű agytröszt novemberi elemzése, amely éppen azt vizsgálja, hogy milyen lehetőséget kínál Közép-Ázsia és a Kaukázus a megújuló alapú villamosenergia-termelésre és a nemzetközi zöldenergia-szállítási folyosók kiépítésére.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
