A skandináv országok az élen
Európa északi országai jobban felkészültek egy olyan jövőre, amelyben a lakosság már nem használ készpénzt, mint Európa többi része - derül ki egy új elemzésből.
Egy norvég pénzügyi információs oldal, a Finansplassen a Világbank, az Eurostat statisztikáit és más nyilvánosan elérhető adatokat összesített, hogy megvizsgálja, melyik országok járnak a legközelebb egy készpénzmentes gazdaság létrehozásához.
Az elemzésben értékelték többek között
- a 100 000 lakosra jutó ATM-ek és POS-terminálok számát,
- a kártyabirtokosok által érintés nélküli vásárlás során érvényben lévő felső összeghatárt,
- az online bankolók arányát.
Mindezek alapján létrehoztak egy mutatót, amely alapján rangsorolták Európa 45 országát. Elemzésük szerint Norvégia a legfelkészültebb a készpénzmentes jövőre:
ebben az országban található az egyik legkevesebb ATM egy főre vetítve, és a lakosság mintegy 96 százaléka használja az online banki szolgáltatásokat.
Finnország és Dánia a második és harmadik helyen szerepel az elemzésben, mivel több ATM-jük van, mint Norvégiának, és valamivel kevesebb fizetési terminállal rendelkeznek, de nagyjából ugyanannyi ember használja az online banki szolgáltatásokat mindhárom országban. Az élvonalba tartozik még Hollandia, Svédország, Izland, Észtország, Litvánia, Ciprus és Svájc.
Magyarország a 45 európai országot tömörítő listán a 22. helyen szerepel, azaz a rangsor kellős közepén vagyunk.
Magyarországon az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra 60 százalék fölé emelkedjen a digitális fizetési tranzakciók aránya. A cél elérésének egyik eszköze az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő qvik fizetési megoldások elterjedése lehet, amely az ígéret szerint olcsóbb, de a kártyákéhoz hasonlóan kényelmes digitális fizetéseket tesz lehetővé. Ugyanakkor a jegybanki szakértők rendre megjegyzik: amíg itthon igény van a készpénzes fizetésre, addig az törvényes fizetőeszköz marad, nem fogja senki "kivezetni" vagy megszüntetni.
Összességében ma Magyarországon már kétszer több pénzt költünk kártyával, mint amennyit felveszünk velük. A fizetési szokások viszonylag lassan, de biztosan változnak: 10 évvel ezelőtt például még 2,5 szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.
Visszatérve a készpénzmentes gazdaságokra, a lista végén kullog Örményország, Grúzia és meglepetésre Németország, ahol a legkevésbé alkalmazkodtak a készpénzmentes rendszerekhez. Németországban ennek erőteljes kulturális okai is vannak, a 20. században a németek több jelentős pénzügyi-gazdasági válságon, háború utáni hiperinfláción mentek keresztül, mely mély nyomokat hagyott a társadalomban, erről korábban itt írtunk.
A pandémia digitális ugrást hozott
A COVID-19 világjárvány világszerte megnövelte a készpénzmentes fizetések népszerűségét, a Világbank szerint a 2017-es évi átlagosan 91 készpénzmentes fizetésről 2020-ra nagyjából 135-re emelkedett az egy főre jutó készpénzmentes fizetések száma.
Az Európai Központi Bank (EKB) hasonló tendenciát állapított meg Európában, a lassan változó fizetési szokásokban két év alatt valóságos ugrás történt:
Míg 2019-ben még a fizetések 72 százaléka zajlott készpénzben, 2022-ben 59 százalékra csökkent a készpénzes tranzakciók aránya.
Az EKB szerint a változást "nem lehet egyetlen tényezővel meghatározni", de az euróövezet jegybankja az adatok kapcsán azt sugallta, hogy a világjárvány alatt megtanult "fizetési magatartás" túlélte a korlátozásokat.
Bár az európai fogyasztók többsége kártyával vagy más készpénzmentes fizetési móddal is fizet, a megkérdezettek 60 százaléka mégis szeretné, ha megmaradna a készpénzmentes fizetés is egy alternatívának.
Miért éppen az északi országok?
A tanulmány szerint a top 10 készpénzmentes ország között öt skandináv országot is találunk. Olle Pettersson, a Finansplassen pénzügyi szakértője szerint különösen az északi országok találják "hasznosnak" a készpénzmentes rendszereket, mivel ezek segítenek leküzdeni olyan sajátos kihívásokat, mint a ritka népsűrűség vagy a zord időjárási viszonyok, amelyek a készpénzlogisztikát megnehezítik.
A gyakorlatias jellegű előnyök mellett ezek országok kulturális szempontból is nyitottak a digitális innovációkra, magas a lakosság bizalma a közintézmények, a bankrendszer iránt, és megbíznak a központilag kialakított megoldásokban.
Az egyik népszerű mobilfizetési rendszernek, a 2015-ben elindított Vipps MobilePay fizetési megoldásnak mára 11,5 millió felhasználója van Norvégiában, Finnországban és Dániában úgy, hogy e három ország lakossága körülbelül 17 millió főt tesz ki.
2016-ban Norvégia legnagyobb bankja, a DNB felszólította a kormányt a készpénz használatának beszüntetésére azzal az indokkal, hogy a készpénz a pénzmosás eszköze.
A közelmúltban azonban a norvég parlament a készpénz megtartása mellett tette le a voksát. Októberben a parlament elfogadta a pénzügyi megállapodásokról szóló törvény módosításait, amelyek megkönnyítik a norvégok számára, hogy szükség esetén készpénzzel fizessenek.
A digitális világban könnyű elfelejteni, hogy van egy nagy csoportnyi ember, aki nem digitális
- mondta Emilie Enger Mehl, Norvégia igazságügyi és rendkívüli helyzetekért felelős minisztere.
Kiberbiztonsági szempontból is fontos végső menedék lehet a készpénz. A norvég polgári védelmi igazgatóság (DSB) például azt javasolja, hogy mindenki tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetési rendszerek sebezhetőek a digitális támadásokkal szemben.
"Fel kell készülnünk a hosszú távú áramkimaradásokra, rendszerhibákra vagy digitális támadásokra, amelyek a digitális fizetési megoldások meghibásodásához vezetnek" - tette hozzá Mehl.
Dániában a készpénzes fizetések 2023-ban már csak az összes tranzakció 8 százalékát teszik ki az országban - derül ki a nemzeti bank által készített dokumentumból.
Bár a készpénz használata csökkenőben van, a társadalomban még mindig szükség van rá
- mondta Christian Kettel Thomsen, a dán jegybank kormányzója egy nyilatkozatában.
Címlapkép forrása: © :: Artie | Photography :: via Getty Images
