A tegnap éjjel megjelent a Magyar Közlöny 119. számában az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, ami többek között a hatályos személyi jövedelemadóról (1995. évi CXVII. törvény - Szja.) és a jövedéki adóról szóló törvény (2016. évi LXVIII - Jöt.) rendelkezéseit módosítja, egészíti ki.
Az egyik változtatás, hogy a jövedéki adóról szóló törvény módosításával megemelik több energiatermék jövedéki adóját.
Az energiatermékeket érintő jövedéki adóváltozások
A korábbi számokhoz képest, az emelés mértéke úgy néz ki, hogy
- Földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén: +4 Ft/nm3 (12,5%-os növekedés)
- Szén esetében: +325 Ft/ezer kilogramm (11,2%-os növekedés)
és ami a legfontosabb
VILLAMOS ENERGIA ESETÉBEN: +39,5 FT/MEGAWATTÓRA (11%-OS NÖVEKEDÉS)
Ez azt jelenti, hogy az energiakereskedők jövedéki adóterhei jelentősen megnőnek, ha nem lakossági fogyasztók számára értékesítenek energiatermékeket. Ez várhatóan a vállalati áramvásárlási szerződések árazásában is meg fog jelenni, mivel a megnövekedett költségek valószínűleg beépülnek majd az árakba.
A növekedés kiugrónak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a 2025-ös költségvetési törvénytervezet 3,2%-os inflációval számol, miközben a jövedéki adó emelése ennek több mint háromszorosa, azaz 11% lesz.
63. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdésének f)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 Ft/nm3, egyébként 0,3879 Ft/kWh,
g) a villamos energiára 398 Ft/megawattóra,
h) a szénre 3230 Ft/ezer kilogramm,”
Egyértelműbb szabályok a lakossági energiatermelés és energiamegtakarítások adózása kapcsán
Ezen felül még két érdekesebb rendelkezés is megjelent az Szja. törvény módosításai között. Tegnap már írtunk arról, hogy a hatályos szabályozás szerint a nem egyéni vállalkozó aktív felhasználók - lényegében napelemmel és tárolóval rendelkező lakosok, akik a megtermelt, tárolt energiájukat bizonyos feltételek mellett eladhatják - és energiaközösségek 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig alanyi adómentesek.
Azonban, ahogy azt tegnap is boncolgattuk, az egyre decentralizáltabban működő, a lakosságot is egyre jobban bevonó energiarendszerben még bőven akadnak olyan tisztázásra váró adózási kérdések, mint például, hogy hol húzódik meg a határ az adómentes energiatermelés és gazdasági tevékenységnek minősülő, már adózásra kötelezett termelés között. Nem volt egyértelmű továbbá az sem, hogy a magánszemély az eszközölt energiahatékonysági beruházásából közvetlenül vagy közvetve bevételt szerezve adókötelezettség alá esik-e.
A most megjelent jogszabályi kiegészítések részleges mankót nyújtanak a fenti kérdések megválaszolásában, egyúttal pedig elősegítik a magánszemélyek hozzájárulását az energiahálózat stabilitásának fenntartásához (rendszerszintű szolgáltatások nyújtása) illetve az energiahatékonysági célok eléréséhez (EKR megtakarítások).
Mi változott?
Az első esetben, ha aktív felhasználóként, - az egyszerűség kedvéért vegyünk egy betáplálással bíró napelemes magánszemélyt - nyújt rendszerszintű szolgáltatást közvetlenül vagy harmadik személyen (például aggregátoron) keresztül a MAVIR, mint átviteli rendszerirányító vagy a hálózati elosztó részére, akkor az abból származó bevétele
éves szinten a minimálbér összegéig alanyi adómentes.
A nem rég aláírt 3 éves bérmegállapodás értelmében a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra emelkedik, tehát ennek az éves összege közel 3,5 millió forintot jelent, ameddig alanyi adómentes lesz az energetikai jellegű beruházásokból származó bevétel.
Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.49. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
b) rendszerszintű szolgáltatás, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatás közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig, figyelemmel a 9. pont 9.9. alpont rendelkezésére is;”
A másik, az Szja. törvénybe bekerülő esetben pedig, ha adott magánszemély az otthonában valamilyen energiamegtakarítást eredményező beruházást végez (például hőszivattyúra vált, vagy szigetelést felújítást eszközöl) és abból közvetlenül vagy közvetve bevétele van, akkor az
szintén alanyi adómentes.
Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.52. alponttal egészül ki:
„4.52. a végső felhasználó magánszemély az energiahatékonyságról szóló törvény szerint hitelesített energiamegtakarítást eredményező – nem egyéni vállalkozóként végzett – cselekményére (így különösen beruházásra, korszerűsítésre, felújításra) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog), az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel.”
Címlapkép forrása: Portfolio
