A 4iG űripari leányvállalatának vezérigazgatója, Sárhegyi István elmondta, hogy a 4iG Űr és Védelmi Zrt. az ország első magánkézben lévő nagyvállalata az űr-és védelmi iparban. A magyar űripar kutatási lába erős, de ipari lába nem létezett, mindössze néhány kkv alkotta, de a 4iG azt látja, hogy a magyar piacon van helye egy nagyvállalatnak.
A 4iG nem csak a magyar piacban gondolkodik, hanem cél a nemzetközi értékesítés is. Sárhegyi István hozzátette, hogy az űripar jelenleg keresletorientált, azt gyártanak, amire igénye van az iparnak.
A cégcsoport űripari szegmensének célja a vertikális integráció, vagyis hogy a tervezéstől, a dizájnon és a gyártáson át az integrációig és tesztelésig, majd az operáción és üzemeltetésen át az adatfeldolgozásig és értékesítésig mindent lefedjen a vállalat. Az egyetlen kivételt a rakéták jelentik.
A cégvezető négy területet emelt ki alaptevékenységként a cégen belül, az űripart, a drónokat, a drónvédelmi rendszereket, a védelmi digitalizációt, ehhez jön még a geoadat.
A nagyvállalati háttér előnye a finanszírozás, az emberi erőforrás, valamint a hosszú távú tervezés lehetősége. A csoporton belüli szinergiahatásokra kitérve Sárhegyi István elmondta, hogy az IT és a távközlési szegmens informatikai háttere és az adatközpontok megteremtik a például a földmegfigyelési adatok elemzésének strukturális hátterét, amit azután értékesíteni lehet. A világon nagyon kevés olyan cégcsoport van, ahol ez a három üzletág megtalálható – mondta el a cégvezető.
A jövőre kitérve a 4iG űripari leányvállalata egy új, nagyvolumenű programot jelentett be: egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni.
A program során alacsonyföldkörüli pályán keringő földmegfigyelési műholdakat fejlesztene a vállalat a Remred Zrt.-vel közösen, valamint lenne egy geostacionárius pályán keringő kommunikációs műhold. Az alacsony földkörüli pályán keringő műholdakat a 4iG Űr és Védelmi Zrt. a REMRED-del közösen alapított, 2026-ban elkészülő martonvásári gyártóközpontjában integrálja, míg a geostacionárius pályára állítandót műholdat nemzetközi partnerrel gyártatja majd.
Két földi állomást üzemeltetne a vállalat, ami a műholdak irányítását és kezelését végezné, és részben a már meglévő infrastruktúra felhasználásával a kapacitások értékesítésével, valamit az adatok feldolgozásával foglalkozna. Az adatokat nyers adatként is lehetne értékesíteni, de a vállalat képes lesz akár mesterséges intelligencia segítségével feldolgozott adatként is értékesíteni. A földmegfigyelési adatoknak védelmi és civil felhasználási módja is van. A védelmi felhasználást a jelenlegi geopolitikai helyzet indokolja, míg a civil felhasználás lehet például árvizek, erdőtüzek előrejelzése, de vannak mezőgazdasági vagy urbanisztikai felhasználási lehetőségek is.
Az első lépés 2028-ig az alacsonypályás konstelláció keretében egy saját földmegfigyelési, valamint egy saját geostacionárius távközlési műhold felbocsátása a tervek szerint.
A HUEOP és HUSAR műholdkonstelláció ebben a formában, rendszeres adatszolgáltatásra lesz képes, amely az Európai Unió Sentinel műholdjaihoz képest sokkal részletesebb földmegfigyelési adatokat állít majd elő – mondta el a vállalat.
A vállalat stratégiája ezen a területeken egy első kézből származó piaci adatszolgáltatás létrehozása, amelynek igénybe vevője bárki lehet, aki jogszerűen kiszolgálható, beleértve, de nem kizárólagosan például magán cégeket, az Európai Uniót, a NATO-t, az Európai Űrügynökség földmegfigyelési programjait, Magyarországot, illetve űrképességgel nem rendelkező más államokat is világszerte.
A program finanszírozásával kapcsolatban Sárhegyi István annyit mondott el, hogy mivel az SDT stratégiája egy piaci szolgáltatás létrehozása, így hosszútávú, lekötött szolgáltatási konstrukciókon, partnermegállapodásokon, hitelen keresztül, tehát különböző forrásokat kombináló finanszírozási struktúrában kívánják finanszírozni a projekteket, amely ilyen jelentős méretű programoknál az iparágban megszokott.
Sárhegyi István korábban a Portfolio-nak adott interjúban beszélt a 4iG űripari terveiről, a cikk az alábbi linken olvasható:
Címlapkép forrása: 4iG
