Bacsa György nyilatkozata azt követően született, hogy amint megírtuk: a leendő dán energiaügyi biztos, Dan Jörgensen az EP-meghallgatáson azt ígérte,
hivatalba lépése után 100 napon belül előáll egy átfogó tervvel az orosz olaj- és gázvásárlások teljeskörű uniós beszűntetésének megvalósíthatóságáról,
még a korábban informálisan meghatározott 2027-es uniós céldátum előtt. A jelek szerint ennek a célnak a megvalósíthatóságához EU-pénzt kér a Mol.
Korábban egyébként Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében volt is dedikált forrás az orosz leválást célzó finomítói átalakítások és az Adria-vezeték kapacitásbővítésének finanszírozására, de a magyar kormány az utolsó pillanatban arra az ürügyre hivatkozva húzta le ezt a projektlistáról, hogy az Európai Bizottság úgyse adna erre pénzt, noha a REPowerEU keret direkt erre született.
Most az interjúban Bacsa arra tett utalást, hogy
az orosz olajról való leválás mintegy félmilliárd dolláros költségéből néhány százmillió euró EU-pénzt szeretnéne kapni a MOL,
és akkor elérhető 2026 végéig az orosz olajvásárlás beszűntetése, tehát a 2027-es uniós céldátum előtt.
A nyilatkozatban számos fontos üzenet elhangzott a legfontosabbakat érdemes szó szerint is idézni:
- A Mol által tulajdonolt magyar és szlovákiai "finomítók 2026 végére készen állhatnak arra, hogy az orosz nyersolaj nélkül működjenek".
- A leválás technológiai költsége mintegy 500 millió dollárt tesz ki, és ha ebből "párszáz milliót" kap a Mol, akkor meg is valósítható a cél.
- Rámutatott: jelenleg "nullát kapunk, mert ez finomítás, így nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, még akkor sem, ha a beszerzésről való leválasztásról van szó, még akkor sem, ha az ellátás biztonságáról van szó. Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk". Éppen emiatt és a konkrét időkorlát nélküli orosz vezetékes olajvásárlási lehetőség miatt a Mol valóban a saját tempójában halad a folyamattal, sőt ahogy megírtuk: a háború előtti 60% körülről 80% körülig növelte az orosz olajimport arányát, de most azt érzékeltette, hogy a leválás gyors is lehet, ha kap EU-pénzt.
- Bacsa aggodalmának adott hangot, hogy az időkorlát nélküli felmentés ellenére végülis szankciót kap az orosz vezetékes olajvásárlás, és így a Mol nem tud orosz olajat vásárolni. úgy fogalmazott: "Aggódunk amiatt, hogy a felmentés anélkül zárulhat le, hogy megoldást találnánk a hosszú távú versenyképes nyersolaj-beszerzésre".
- Ez azért is fontos, mert ahogy a lap írja: a Mol és az orosz Lukoil közötti hosszú távú olajvásárlási szerződés jövő júniusban jár le, és Bacsa aggodalmának adott hangot, hogy ezt vajon meg tudják-e újítani, "jogilag megtehető-e". Ezzel arra utalt, amit a lap írt, hogy Jörgenssen EP-meghallgatásának felkészítő anyagában az szerepelt: orosz olajnak tekintheti az EU azt, amelyet a Mol tulajdonjogba vesz a fehérorosz-ukrán határon, hogy így kerülje ki a Lukoilra nyáron kirótt ukrán szankciót (nem szállíthatja át a Lukoil olaját Ukrajna a vezetékein).
- Bacsa figyelmeztetett, hogy a dán energetikai biztos 2027 előtti orosz gáz- és olajról leválasztási tervének figyelembe kell vennie az EU importfüggőségének regionális különbségeit. Jørgensen "határidőt akar - és Nyugat-Európa és Dánia részéről ez könnyűnek tűnik, de Szlovákia és Magyarország részéről úgy tűnik, hogy magunkra maradunk".
Az orosz olajról való leválás kapcsán fontos adottság a Horvátország felől érkező Adria-vezeték és a horvát vezetéküzemeltető JANAF az elmúlt hónapokban többször is határozottan ajánlkozott, hogy képes lenne a Mol teljes magyarországi és szlovákiai nyersolaj igényét ellátni a vezetéken. A magyar kormány részéről heves ellenkezést fogalmazott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki szerint nem elégséges az Adria vezeték kapacitása a leváláshoz, és ellátásbiztonsági szempontok is felmerülnek.
A lap megjegyzi, hogy az orosz gázról leválás uniós stratégiájával látszólag szembe mennek az MVM hosszú távú szerződésen felüli többlet orosz gázvásárlási megállapodásai is, ahogy a Mol-nál a felpörgetett orosz olajvásárlás. Arra is utal a lap, hogy ezek mögött lehet üzleti racionalitás, olcsóbb az orosz olaj és gáz a többi beszerzési forrásnál és az ebből a (részben) állami cégeknél lecsapódó profit jó eszköz a magyar költségvetés lyukainak foltozására is.
Címlapkép forrása: Portfolio
