Tudósításunk a konferenciáról:
Direkt EU-források: mire pályázhatunk és hogyan?
A digitalizáció az Európai Unió egyik mindenen átívelő fókuszterülete, szinte minden uniós alapban ott van. A több mint harminc közvetlen alap ismertsége és sikere azonban a mi régiónkban egyelőre nagyon alacsony. Nem nyugodhatunk bele a sikertelenségbe, hiszen a közvetlen EU-források fontossága és aránya egyre nő, a gondolkodáson változtatni kell. Olyan, az EU-t erősítő projektekre lehet forrás szerezni, amelyekre saját pénzt is megéri költeni. EU-s dimenzióban kell gondolkodni, külföldi partnerekkel együttdolgozni. Az egyes ügyfelek a digitalizáció különböző szintjén tartanak, ennek megfelelő utat, jövőképet kell nekik mutatni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) az egész ökoszisztémával összefog a közvetlen uniós források népszerűsítés és sikeres megszerzése érdekében – hívta fel a figyelmet előadásában Dászkál János, az MFOI vezető szakértője, a Digitális Európa Program nemzeti kapcsolattartója. Az előadó arra is kitért, hogy a csökkenő hype ellenére ma a digitalizáció az embereknek leginkább az AI-t jelenti. A mesterséges intelligencia egyik atyjának közelmúltbeli nyilatkozata szerint igazából nem tudjuk, hogyan működik az AI: hatalmas adatbázisokra engedtünk rá tanulási modelleket, és a hihetetlenül bonyolult neurális hálók működését nem pontosan értjük.
Digitális pályázati források: új felhívások várhatók
Tajthy Krisztina, az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára előadásában elmondta: a digitális gazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 18% felett van a magyar gazdaságban, ezt 1500 milliárd forintnyi többlettermelés mellett 23% fölé is emelkedhetne. A digitalizálódó vállalkozások és az informatikai szektor uniós forrásszerzése számára a Széchenyi Terven belül a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz operatív programok a legérdekesebbek, előbbi eszközbeszerzést is tartalmaz, utóbbi alapvetően szoftverfejlesztésre irányul. Az IVSZ célja, hogy a két program között minél nagyobb szinergia valósuljon meg. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképrességi Terv és az NKFI alap is tartalmaz releváns forrásokat. A DIMOP Plusz 4 prioritás és ezek célterületeit tartalmazza, csak a kkv-k digitális átállásának a támogatására például 102 milliárd forint jut. A következő időszakban számos felhívás fog megjelenni, a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) integrálása a projektekbe sok esetben „kötelezően ajánlott” lesz.
Panelbeszélgetés: hogyan lesz pénz a digitális fejlesztésekre?
A nano-, mikro- és kivállalkozások igénylik a legnagyobb támogatást a digitalizáció folyamatában – hívta fel a figyelmet a Fetter István (CIB Bank) által moderált panelbeszélgetésben Gazsi Attila (VOSZ). Egyetértett Dászkál Jánossal (MFOI) abban, hogy rendkívül heterogének a digitális fejlettség szempontjából a vállalkozások. Dászkál János szerint ma még nem jelenthető ki, hogy a digitalizált vállalkozás egyet jelentene a sikeres vállalkozással.
Tajthy Krisztina (IVSZ) szerint közös fellépésre van szükség a vállalkozói szervezetek között, a digitalizáció belátható időn belül megtérülhet. Vicze Gábor (Innomine Group) elmondta: magyar és nemzetközi szinten is együttműködnek kkv-kkal a digitális transzformációban, is úgy látják, hogy nem magyar sajátosság sok cég elmaradása ezen a területen. Szakértői támogatással rengeteg digitalizációs döntés forrásigénye és kockázata kezelhető.
A panelbeszélgetésben elhangzott: a még kidolgozás alatt álló Demján Sándor Program tőke- és hitelprogrmajai, illetve a Széchenyi Kártya Program 3,5%-ra csökkentett kamatozású beruházási hitelei is kedvező forrást jelenthetnek bizonyos digitalizációs fejlesztések finanszírozására.
