Hogyan jutott az EU a jogszabályalkotási megalománia útjára?
Kopasz János, a Taylor Wessing Hungary ügyvédje, adatvédelmi szakértője előadásában elmondta, hogy bár 1950-es években megszületett az AI technológia terminológiája, mégis a ChatGPT hozott jelentős áttörést azzal, hogy nagyon rövid idő alatt hatalmas felhasználói számot hozott. A genAI egy transzformatív és diszruptív technológia, mivel megváltoztatja az üzleti menedzsmentet, az üzleti folyamatokat, a Bill Gates szerint az internethez hasonló felforgató ereje van.
Gazdasági oldalról a legtöbb AI-jal kapcsolatba hozható cég az USA-ban található, ezt követi Kína. A szabadalmakat tekintve Kína vezet, az EU az utolsó helyen kullog. Kína hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy elöl legyen a versenyben. Az Egyesült Államokban az innovációra fókuszál a szabályozó, inkább szektorális szabályokat hoznak létre és utat engednek a technológiai titánoknak. Donald Trump győzelme után még inkább a dereguláció irányába fog haladni az ország. Kína ezzel szemben befolyásolt állami kontroll alatt tartja az AI cégeket, ez távol áll az EU-s megközelítéstől.
Az EU-nak van egy vívmánya, a jogszabályalkotási mechanizmusa. Ez eléggé szabályozás-fajsúlyos helyzetet teremt a kontinensen. Az Európai Bizottság versenyképességi jelentése kimondja, hogy annyi digitális jogszabályt hozott az EU, ami már versenyképességi korlátokat teremt. Az AI forradalom szemléletváltozást hozott, ez versenyelőnyt is jelenthet.
Az AI és a versenyjog fonódásai
Az AI-jal mindenkinek foglalkozni kell, de az AI használata és fejlesztése is komoly szabályozói kockázatokat rejt – fejtette ki Horváth M. András, a Baker McKenzie szenior ügyvédje. Az EU AI Act például becslések szerint önmagában mintegy 20%kal növeli a compliance költségeket. Az egyik legfontosabb terület a kartelltilalom: nem kérdés ugyanis, hogy az AI-t fel lehet-e használni a gyakorlatban kartellek létrehozásához. Itt nem a klasszikus ármeghatározásról van szó, hanem hangsúlyosan az információcseréről. Az AI elemzésekkel automatizált adatokat vizsgálnak, ezt pedig akár versenykorlátozásra is fel lehet használni.
A versenyhatóság válasza a kérdésre, hogy egy vállalkozás az AI promptolása, használata keretében is ugyanúgy felelősségre vonható, ha az korlátozza a versenyt. Ha az AI modul koordinálja az árakat, az versenyjogba ütköző tevékenység lehet. Az AI fejlesztése nagyon költséges, emiatt a nagy termékeket nagy technológiai cégek fejlesztik ki, amelyek erőfölényes helyzetben vannak, ezzel vissza lehet élni. Ez nem csak a technológiai cégeknek fontos, hanem azoknak is, akik használják az AI modelleket. A magyar helyzetről szólva a szakértő elmondta, hogy itthon a GVH 2024 elején indított AI piacelemzést, amely során az ágazat egészéről szerez információkat, októberben pedig ezzel kapcsolatban adtak ki javaslatokat.
Digitális képességek a szervezetben – Milyen munkaerőre van szükség a technológia vezérelte a világban?
Erről beszélgetett Georgiu Achilles (CEU) Bálint Viktorral (Codecool), Tóth Zsuzsával (Magyar Telekom) és Zentai Annamáriával (OTP Bank). Szervezetük digitális képességei szempontjából kiemelték a beszélgetők az ember elsőségét, a képességek fejlesztését, a rugalmasságot, a biztonságos közeg megteremtését, a data és AI témában való tanulás támogatását is.
A sikeres digitális transzformáció egyik kulcsa a skill alapú megközelítés, amely lehetővé teszi nem csupán a végzettségnek megfelelő feladatok elvégzését, hanem a tényleges képességek kihasználását is.
Az agilis működés, a munka világának átalakulása a senior és a junior fogalmakat is átértelmezi. A beszélgetésben a mesterséges intelligencia átalakító erejéről is szó volt: az AI nem fogja leváltani az embereket, de az AI-t használók leválthatják az AI-t nem használókat – hangzott el a záró következtetés a moderátor részéről.
