Vassy Zsolt, a TC&C UI és AI fejlesztések vezetője a deepfake fenyegetéseiről és kihívásairól tartott előadást.
A deepfake az elnevezés a deep learning és a fake szavakból származik, magyarul: mélyhamisítás. A deepfake technológia az audio-, kép-, videó- és szöveges tartalmak mélytanulási technikák segítségével történő hamisítását jelenti. Persze létezik a nem deepfake, az MI segítségével pozitív célokra generált média is, ilyen a beszédproblémák támogatására, oktatásban, művészeti alkotások létrehozásában, reklámban használt anyagok.
A deepfake fenyegetések valósak: az esetszámok drámaian növekednek, 2023-ban 50 ezer és 100 ezer közöttit mértek. A világszerte okozott kár értéke 2020-ban 250 millió dollárt ért el, 2023-ban már 1500 millió dollárt (6-szorosára nőtt).
A támadásokat sokféle indíttatásból, változatos módszerekkel és a legkülönbözőbb célcsoportok ellen követik el: bárki lehet áldozat, több magyarországi eset is előfordult.
Vannak persze a deepfake kiszűrésére piaci megoldások, ezekkel könnyebben ki lehet szűrni a csalókat. Érzékszervekkel nehezen észlelhető az ilyen jellegű csalás, saját kutatásuk szerint az ember kb. 65%-os pontossággal tud különbséget tenni valós és deepfake beszéd között. Egy megfelelően tanított MI azonban ezt fel tudja ismerni.
Csőke Árpád, az Amazon Web Services Solution Architectje az intelligens dokumentumkezelésről beszélt:
A gyorsabb dokumentumfeldolgozás lerövidíti a döntési ciklusokat és növeli az anyagi megtérülést azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára az üzleti műveletek egyszerűsítését, az alkalmazottak termelékenységének növelését és az ügyfelek élményének javítását.
A digitalizálás melletti fő érvek tehát elsősorban
- a költségek csökkentése,
- a pontosság növelése és
- a termelékenység javítása.
Ezeket a dokumentumokat először valahol tárolják, majd kategorizálják őket, ezt követően a dokumentumból ki lehet nyerni a különböző adatokat, azokból összefoglalót írni, lefordítani. Sőt, még kérdést is fel lehet tenni a dokumentumoknak.
Ha ez párosul a generatív AI-jal, számos területen lehet ezeket az anyagokat felhasználni, ilyen a chatbot, a dokumentumok összegzése, adatkinyerés, osztályozás, automatizált tartalomgenerálás, orvosi leletek értelmezése, stb.
Géczi Tamás, az INSPIRA Group ügyvezető partnere és Ocskay László, az OANDER alapító - társ-ügyvezetője a digitalizációs és a vásárlói élmény kapcsolatáról tartottak előadást:
Ma már gyakori, hogy egy vevő egyszerre több csatornában is tartózkodik: a boltban nézegeti az online katalógust a telefonján.
A lakossági kutatási adatok azt mutatják, hogy a vásárlók érzékelik és értékelik az omichannel működés előnyeit és hozzáadott értékét. Kategóriánként változó preferenciákat látni, de mindenütt jelen van az offline és az online vásárlási csatorna is. Számos, digitális megoldásokat is alkalmazó omnichannel funkció használata rendkívül elterjedt a vásárlók körében.
Persze vannak a vásárlói élménynek fájó pontjai is, ilyen például, amikor egy termék ára eltérő a boltban, az online felületen vagy az alkalmazásban, vagy amikor online megszerzett hűségpontjait vagy hűségkártyáját nem tudta érvényesíteni a fizikai üzletben vagy fordítva.
Érdekes adat az is, hogy a fiatalok (18-29 évesek) szinte minden vizsgált változó mentén 10-15%-kal nagyobb affinitást mutattak.
A kereskedő vállalatok omnichannel felkészültsége kapcsán elhangzott, hogy elsősorban a külföldi tulajdonban lévő, 10+ milliárd Ft közötti árbevétellel és 10+ lezárt üzleti évvel rendelkező cégek rendelkeznek omnichannel stratégiával.
A versenyképességet ugyanakkor javítani lehet az omnichannel kiszolgálás fejlesztésével, ugyanakkor a kereskedelem itthon túlélő üzemmódban van, ezért a Top3 célok között rövidebb megtérülésű beruházások dominálnak. Ez most rövidtávon egy felzárkózási lehetőséget jelent a kevésbé szofisztikált értékesítést folytató vállalatok számára – teszik hozzá.
Kelemen Kálmán, az iFinance ügyvezetője a pénzügyek digitalizációját emelte ki előadásában:
A likviditás fontos szerepet játszik a folyamatos pénzáramlás biztosításában a működési költségek és kötelezettségek teljesítése érdekében.
A költség kontroll kapcsán kiemelte, hogy a működési költségek kordában tartása, a fedezet és az eredmény szint fenntartása, valamint növelése érdekében kell rá figyelni. Ajánlott rendszeres költségellenőrzést végezni, emellett a beszállítók versenyeztetése, a felesleges kiadások megszüntetése és a számlaellenőrzési folyamatok sem mellékesek.
A bevételek diverzifikálása az egyetlen bevételi forrástól (egy terméktől, egy vevőtől, egy projekttől) való függőség megszüntetését a kockázat csökkentését jelentheti.
A szakember kiemelte azt is, hogy a külső forráshoz való hozzáférés puffert jelenthet nehéz időkben, és finanszírozhatja a növekedési kezdeményezéseket. Ezért érdemes erős kapcsolatokat kiépíteni több bankkal, a jó hitelminősítést fenntartani, és különböző finanszírozási lehetőségeket keresni (visszlízing, hitelcsere, direkt EU pályázat).
Ugyanakkor a rendszeres kockázatértékelés elvégzése is fontos, a megfelelő biztosítás megkötése, a rendszeres folyamat és pénzügyi ellenőrzések végrehajtása, a kockázatok számszerűsítése.
Címlapkép forrása: Portfolio
