A hágai bíróság 2021 májusában hozta meg az eredeti ítéletet, amely szerint a Shellnek 2030-ig 45 százalékkal kellett volna csökkentenie üvegházhatású gázkibocsátását a 2019-es szinthez képest. Ez a döntés kiterjedt a vállalat teljes értékláncára, beleértve az általa értékesített termékekből származó kibocsátásokat is.
Az ítélet precedensértékű volt, hiszen először fordult elő, hogy egy vállalatot jogilag köteleztek arra, hogy politikáját összehangolja a Párizsi Megállapodással.
A döntést követően más fosszilis üzemanyagokkal foglalkozó vállalatok ellen is perek indultak.
A Shell fellebbezett a 2021-es döntés ellen, és időközben áthelyezte székhelyét az Egyesült Királyságba. Kritikusok szerint ez a lépés részben a bírósági vereség következménye volt.
A fellebbviteli tárgyalásokon a Shell azzal érvelt, hogy az ügynek nincs jogalapja. A vállalat ügyvédei szerint "a vállalatoktól az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására vonatkozó követeléseket nem bíróságok, hanem csak kormányok fogalmazhatják meg". Továbbá azt állították, hogy a bírósági ítélet arra kényszerítené a céget, hogy zsugorítsa üzletágát, anélkül, hogy ez valódi hasznot hozna a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A hágai fellebbviteli bíróság most kimondta, hogy bár a Shell köteles csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, a csökkentések mértékét nem tudta meghatározni.
A Shell elleni pert ezért teljes egészében elutasították.
Az eredeti pert a Milieudefensie környezetvédelmi kampánycsoport és a Friends of the Earth hollandiai fiókja indította a Shell ellen 2019-ben, hat másik szervezettel és több mint 17 ezer holland állampolgárral együtt.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése továbbra is a legnagyobb mértékben járul hozzá az éghajlati válsághoz, a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint háromnegyedéért felelős.
Címlapkép forrása: Shutterstock
