A Németországban évtizedes mélypontra eső szélerőművi termelés és a borongósabb időben alacsonyabb naperőművi termelés már a múlt héten rendkívül magas áramárakat okozott például a német és a magyar nagykereskedelmi villamosenergia piacon is, amelyre múlt héten három cikkben is felhívtuk a figyelmet.
Azóta a helyzet részben amiatt súlyosbodott, hogy Franciaországban az egyik atomerőmű termelése vasárnap este óta váratlanul kiesett, míg például idehaza a Mátrai Erőmű termelése is esett, a borongós, szélcsendes időben pedig a nap- és szélerőművek is minimálisan termelnek idehaza (is). Emiatt például
tegnap napközben sok órán keresztül kénytelen volt Magyarország jelentős kapacitással pörgetni az olajalapú, vésztartalékként üzemelő erőműveket.
Ezt jelzi az alábbi ábrán a barna sáv, míg a naperőművek termelését jelző sárga sáv nagyon keskeny volt a borongós idő miatt.
A fenti ábra egyúttal azt is jelzi, hogy a mai napon a magyarországi naperőművek minimálisan termelnek, ezért az olajalapú erőművek folyamatosan mennek a gázerőművek mellett. A Paksi Atomerőmű szerencsére folyamatosan névleges teljesítményen képes termelni, de még ezzel együtt is nagyon magas a nettó áramimport (lila sáv). Ezek és a külföldön is sok helyen gyenge nap- és szélerőmű termelési adatok, valamint a határkeresztező kapacitások korlátai a fő okai annak, hogy a mai nap délután 5-6 óra közötti idősávra rendkívül magas, 895 erurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén (HUPX).
Ez jóval magasabb, mint a múlt heti 700-800 eurós árak és már a nyári és szeptember eleji kánikula idején kialakult ezer eurós árcsúcsokat közelíti.
Megnéztük, hogy a ma délután 5-6 óra közötti idősávra hogyan alakult ki a 895 eurós legmagasabb ár, és azt látjuk az ajánlati könyv alapján, hogy nagyon közel járt már az áramkeresleti oldal a kínálati korláthoz, és ez tolta fel magas szintre az árat (kevesebb, mint 200 megawattnyival több áramkereslet mellett már közel a függőleges tartományban metszette volna el a keresleti görbe a kínálati görbét, így a 895 eurósnál sokkal magasabb ár alakult volna ki). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy
nagyon ki van feszítve a rendszer, az áramkínálati oldal, és ezért alakult ki ilyen rendkívül magas ár, ami ebben az órában egész Európában a legmagasabb volt.
Emiatt, illetve a délutáni-kora esti idősávban szintén nagyon magas órás árak miatt az egész mai napra szintén Európa-csúcsot jelentő 306 eurós zsinór áramár alakult ki. Az európai országok árait átnézve azt látjuk, hogy a mi régiónkban rendkívül magasak az árak, árblokk alakult ki az egyébként hivatalosan piacilag összekapcsolt európai piacon, de ez a sokszor segítő, az árakat konvergáló mechanizmus most kereslet-kínálati okok miatt keveset segít.
Ma már ismerjük a holnapi nap összes órás nagykereskedelmi árát is mind itthonra, mind egész Európára és azt látjuk, hogy a holnap délután 3-4 óra közötti idősávra megint nagyon magas, 714 eurós ár alakult ki. Ez egyébként egész Európában a legmagasabbnak számít, de a délután 4-6 óra közötti idősávban 700-800 euró körüli/feletti árakat is látunk például Macedóniában és Albániában, amikor a magyar ár már alacsonyabbra esik. Ezzel együtt a holnapi napra kialakult órás árak átlaga (zsinórár) 355 euróra tovább emelkedett, ami szintén egész Európában a legmagasabb, és érzékelteti, hogy az egész holnapi napon is fokozott kihívások jellemzik majd a magyar villamosenergiarendszert.
Érdemes egy pillanatkép erejéig azt is megnézni, hogy a holnapi napra érvényes 355 eurós, Európában legmagasabb magyar áramár mellett a többi ország árszintje hogyan alakul. Ennél fontosabb, hogy év elejétől idáig hogyan alakult a napos zsinór árak átlaga, és itt azt látjuk, hogy a 93,6 eurós magyar ár szintén az egyik legmagasabb, részben az energiamix összetétele, részben a földrajzi fekvés, részben hálózati-áramlási okok miatt.
A holnap délután 3-4 óra között tetőző magyar Európa-rekorder áramár mögött a keresleti és kínálati görbére is ránéztünk, és azt látjuk, hogy ekkor már nem annyira rendkívüli módon kifeszített a kínálati oldal, mint ma (nincs annyira közel a két görbe metszéspontja a kínálati görbe közel függőleges szakaszához).
A magas árak tágabb okaival Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője is foglalkozott egy mai Facebook-posztjában, rámutatva a magyar (és más országok) erőművi mixeiben megfigyelhető torzulásokra, az erősen időjárásfüggő irányba eltolódott kínálati oldalra, amely a sötétszélcsend időszakában komoly kihívásokat okoz. Emellett az is lényeges ok, hogy például a lakosság rugalmatlan a kiugró árakra, nem érzi bőrén a nagykereskedelmi piacokon kialakuló rendkívüli helyzeteket.
Címlapkép forrása: Shutterstock
