Honnan indulunk?
A COP28, vagyis a tavalyi klímacsúcs egyik meghatározó vitáját a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének lehetősége generálta, 2023-ban december 12-én kellett volna befejeződnie a COP28-nak, de a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy kivezetésére vonatkozó vállalásokat nem sikerült időben elfogadnia az országoknak, így nemcsak éjszakába nyúlóan folytatódtak a viták, de még december 13-án reggel is tartott a klímacsúcs. Végül egy olyan megállapodás született, mely szerint az országok elismerik "az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésének szükségességét". A megállapodás felszólítja a feleket, hogy járuljanak hozzá:
"Az átálláshoz az energiarendszerekben a fosszilis tüzelőanyagokat illetően, igazságos, rendezett és méltányos módon, valamint gyorsított cselekvésekkel ebben az évtizedben, hogy a tudománynak megfelelően 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátást".
A megállapodás tehát nem tartalmazza a fosszilis anyagok "kivezetése", sem a "csökkentése" szavakat, hanem az azokról való "átállás" kifejezéssel jött létre.
A végső megállpodást a Kis Szigetállamok Szövetsége (AOSIS), amely az éghajlatváltozással - többek között a tengerszint emelkedésével - szemben különösen sebezhető országokat képviseli, nem tartotta elég ambiciózusnak, Kína szerint sem volt a javaslat tökéletes, és több küldött szerint nem foglalkozott a finanszírozással.
Mit tartogat a COP29?
Bakuban rajtolt el a mai naptól az idei klímacsúcs, november 11-22. között tanácskoznak az országok, és várhatóan a két legfontosabb kérdés a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás, valamint az éghajlat-politikai finanszírozás lesz.
A Reuters információja szerint, hiába a tavalyi megállapodás a fosszilis energiahordozókról való átállásról, azóta mind a felhasználás, mind az exportértékesítés növekedett globálisan. Éppen emiatt a COP29-en várhatóan nem születnek konkrét határidők vagy szigorúbb megfogalmazások e téren.
A másik kiemelt téma a finanszírozás, a "New Collective Quantified Goal", vagyis az új kollektív számszerűsített cél kérdése, amely a jelenlegi, 100 milliárd dolláros éves kötelezettségvállalást hivatott felváltani.
A gazdag nemzetek eddig csak ritkán teljesítették ezt az éves célt, ami bizalmatlanságot szült a klímaváltozás által leginkább érintett országokban. A COP29 során várhatóan magasabb célszámot tűznek ki, de a fejlett országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a finanszírozás ne kizárólag az ő költségvetésükből származzon. Vitatott kérdés, hogy a gyorsan fejlődő országoknak, mint Kína vagy az öbölmenti olajállamok, hozzá kell-e járulniuk a finanszírozáshoz.
A konferencián kiemelt figyelmet kap az alkalmazkodás kérdése is, vagyis, hogy a résztvevők konkrétabb célokat tűzzenek ki az éghajlati zavarokhoz való alkalmazkodás terén. Valamint a karbonkreditek kereskedésének a szabályozásában is nagy várakozással tekintenek a piaci szereplők a klímacsúcsra. Végül, a veszteségek és károk („Loss & Damage”) finanszírozása is fontos téma lesz, vagyis, hogy az éghajlatváltozás által veszélyeztetett országok további hozzájárulásokat kérnek a fejlett országoktól.
A fenti kérdésekben a résztvevőknek úgy kell megegyeznie, hogy már több vezető is jelezte a távolmaradását: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli politikai fejlemények miatt nem vesz részt a klímacsúcson. Joe Biden amerikai elnök szintén távol marad az eseménytől, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök pedig már korábban lemondta részvételét, miután a múlt hónapban fejsérülést szenvedett - írta a Reuters.
Címlapkép forrása: Shutterstock
