Az alap beszámolója szerint a befektetések megtérülése 4,4 százalék volt a szeptember végével záródott három hónapban, részben a nemzeti valuta gyengülése és a részvényárfolyamok emelkedése miatt.
A korona leértékelődése több jelentős világvalutával szemben, 191 milliárd koronával növelte az alap értékét a harmadik negyedévben.
A részvénybefektetésekből származó megtérülés 4,5 százalék, a kötvények esetében 4,2 százalék, az ingatlanoknál 0,8 százalék, a megújuló energiaforrások (RES) eszközeiből pedig 10,8 százalék volt. A nyugdíjalap 1800 milliárd dollár értékű vagyonán belül a részvények aránya 71,4 százalék, a kötvényeké 26,8 százalék, a tőzsdén nem jegyzett ingatlanoké 1,7 százalék, a megújuló energia-infrastruktúráké pedig 0,1 százalék volt a harmadik negyedév végén.
Norvégiában 1996-ban hozták létre az állami nyugdíjalapot, amelybe az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el, majd ezeket a pénzeket a világ különböző részein fektetik be részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba.
A norvég nyugdíjalapnak 66 ország mintegy 8760 vállalatában van részesedése világszerte, és az összes jegyzett részvény 1,5 százalékát birtokolja.
A részvényportfólió legnagyobb részét a Microsoft, az Apple, az Nvidia, az Alphabet (a Google anyacége) és az Amazon.com részvényei adják. Az állampapír-portfólióban a legjelentősebb részesedése az amerikai kötvényeknek van (több mint 1500 milliárd korona).
Címlapkép forrása: Steffen Trumpf/picture alliance via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
