Ismét felröppent a Google feldarabolásának lehetősége, miután a napokban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma közzétette friss ajánlásait az online keresőóriás dominanciájának korlátozására. Az eset előzménye, hogy a bíróság augusztusban kimondta: a Google anyavállalata, az Alphabet monopolizálta az online keresőpiacot azzal, hogy fizetett telefongyártóknak és böngészők fejlesztőinek azért, hogy a Google legyen az alapértelmezett keresőmotorjuk. Nem is keveset, összesen 26 milliárd dollárt költött erre az évek során a Google – írja a Bloomberg. Az Igazságügyi Minisztérium erre a döntésre reagálva tette közzé a héten ajánlásait, ami tartalmazta a potenciális feldarabolás lehetőségét is, pontosabban a kereső elkülönítését a Chrome böngészőtől, az Android operációs rendszertől, és a Play alkalmazásbolttól. A drasztikus lépés csak említésszinten került bele a 32 oldalas dokumentumba, így nem valószínű, hogy ez lesz az elsődleges cél, de mivel felmerült az eshetőség, érdemes megvizsgálni a potenciális hatásait.
Az évek során veszélyesen összefonódott a keresőmotor, a felhasználói adatok, a mesterséges intelligencia és a hirdetői hálózat a Google-nél. Az amerikai cég az online keresések közel 90 százalékáért felel, miközben okostelefon-gyártókkal és mobilszolgáltatókkal kötött versenykorlátozó megállapodásokat, például a Samsung beleegyezett, hogy az amerikai technológiai óriás termékeit alapértelemzettként állítsa be a böngészőkben és mobileszközökön. A vádak szerint ezzel megakadályozta a Google, hogy a rivális termékek, mint a Microsoft Bing keresője olyan mennyiségű adatot szerezzenek, amelyre szükségük van a termékeik fejlesztéséhez, hogy versenyképesek legyenek. Azzal pedig, hogy a Google monopolizálta az internetes keresések piacát, korlátozások nélkül emelhette a hirdetéseik árait a hatóságok szerint.
Elemzők szerint kicsi a valószínűsége, hogy kikényszerítenék az Alphabet feldarabolását.
A részvénypiacokon is csak mérsékelt hatása volt a bejelentésnek, és inkább negatív volt a reakció, a szélesebb körű indexeket alulteljesítve 1,5 százalékos mínuszban zárt a hírek felröppenésének napján a részvény.
A Google tiltakozik a lépés ellen, az amerikai technológiai óriás szabályozási ügyekért felelős vezetője szerint a Chrome vagy az Android leválasztása tönkretené őket. Az okostelefonok azért tudnak olcsóbbak lenni, mert a Google ingyen szállítja a böngészőt és a mobil operációs rendszert, és ha arra kényszerítenék a vállalatot, hogy ossza meg az ügyfelei adatait a versenytársakkal, az veszélyeztetné a felhasználók magánéletét. A Google közölte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Véleménye szerint az övék a legjobb keresőmotor és az innovációba történő befektetéseknek köszönhetően kiváló a termék minősége. Elismerte, hogy fizetett partnereinek, de azzal védekezett, hogy ezek az ügyletek jóindulatúak, olyan, mint amikor élelmiszerboltokkal kötnek üzleteket a gabonapelyheket árusító cégek, hogy a legjobb helyeket kapják meg az áruházak polcain.
Az ügyben jövő áprilisban várható tárgyalás és döntés valamikor augusztus környékén születhet arról, hogy milyen lépéseket kell tenni a Google jogellenes magatartásának kiküszöbölésére. A Google-nek már van tapasztalata a trösztellenes ügyekben, 2020-ban Texas vezetésével 16 állam perelte be, mondván, hogy monopolizálja az online hirdetések alapjául szolgáló technológiát. Az Igazságügyi Minisztérium 2023 januárjában indított pert a Google ellen a hirdetési üzletággal kapcsolatban, ami idén szeptemberben került a bíróság elé, és novemberben várhatók a záróbeszédek. 2021 júliusában három állam perelte be a Google-t, miszerint a Google Play visszaélt erőfölényével az alkalmazások értékesítését illetően. A vállalat előzetesen 700 millió dolláros egyezséget kötött, de aggályok merültek fel, hogy ez nem oldja meg a versenyellenes magatartást, azért még bírói jóváhagyásra vár. Az EU is többször fellépett a Google versenypolitikája ellen, 2010 óta összesen 8 milliárd eurónyi büntetést kapott az Európai Bizottságtól, és márciusban életbe lépett az EU digitális piacokról szóló törvénye is, aminek kapcsán már vizsgálatok indultak.
A Google elleni fellépés egybevág a Biden-kormány törekvéseivel, amely gazdaságpolitikájának központi elemévé tette a verseny előmozdítását, és trösztellenes célokat tűzött ki. Az Egyesült Államokban nem illegális domináns, erős piaci szereplőnek lenni, ha valaki ezt jobb termékkel, vagy jobb menedzsmenttel teszi, az azonban törvénytelen, ha valaki lépéseket tesz az erőfölényt veszélyeztető versenytársak megállítására, ilyen esetben a hatóságoknak jogában áll akár feldarablásra kényszeríteni a céget. Az Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy olyan intézkedéseket is mérlegel, amelyekkel megakadályozható, hogy a Google a keresődominanciáját arra használja fel, hogy tisztességtelen előnyre tegyen szert a mesterséges intelligencia termékek terén.
Az általános vélemény az, hogy ha valami intézkedés lesz, ami az üzleti modellre kihat, az leginkább a keresőhöz fog kapcsolódni. Az Igazságügyi Minisztérium a feldarabolás mellett a lehetséges opciók között említi, hogy az Android operációs rendszer, a Play Sore alkalmazásbolt, vagy a Chrome böngésző eladására kötelezheti a vállalatot, vagy arra hogy több adatot osszon meg versenytársaival, valamint megtilthatja a kizárólagossági szerződések kötését.
A Google feldarabolásának esetleges hatásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, a szabályozó hatóságok azzal érvelnek, hogy az olajpiacon és a távközlési szolgáltatóknál is pozitív hatása volt a versenynek, és hogy javulhatnak a termékek az erősebb versenyben. A Marketwatch a Standard Oil és az AT&T korábbi feldarabolását hozta fel példaként, ahol a részvényesek igen jól jártak, és az olajipar, valamint a távközlési szektor is virágzik azóta, hogy felbomlottak a monopóliumok. Egyes elemzők szerint a feldarabolás értéket teremthet a részvényesek számára, miután a vállalat versenyre kelhet az olyan feltörekvő technológiák, mint a cloud computing, vagy a generatív AI területén – írja a CNBC.
Annyi biztos, hogy az Alphabet legnagyobb bevételű szegmense, és elsődleges profit drivere a hirdetési üzletág, azon belül is a keresésekhez kapcsolt hirdetések, így az, hogy mi történik ezzel a divízióval, alapvetően meghatározza a cég megítélését.
Nem csak a Google került az amerikai hatóságok célkeresztjébe az amerikai technológiai óriások közül, a Facebook ellen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság indított pert azzal vádolva, hogy az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával jogellenesen tartja fenn monopóliumát a közösségi oldalak területén. Ebben az esetben is szóba került a Facebook anyavállalata, a Meta feldarabolásának lehetősége. A Microsoft ellen még az 1990-es években indult eljárás, míg tavaly az Amazont vitte bíróság elé az FTC, amiért véleményük szerint monopolizálta az online piactéri szolgáltatásokat. Az Apple nem maradt ki a sorból, az iPhone gyártója a vádak szerint megakadályozta a riválisok hozzáférését a népszerű készülékeinek funkcióihoz.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
