Nagy Márton az alábbiakról beszélt:
- jó lenne, ha az üzleti élet mellett a politika is ismerné a mesterséges intelligenciát, mert ebben van a jövő, Franciaországban például AI-minisztérium felállításával próbálkoznak, és egymás után emelkednek fel az AI-chipet gyártó vállalatok, az Nvidia után mások is,
- az AI a munkahelyek 40%-át alakíthatja át az IMF szerint, 2030-ig 15,7 ezer milliárd dollárral (26%-kal) növeli a globális GDP-t a PwC szerint, a generatív AI évente potenciálisan 2,6 és 4,4 ezer milliárd dollár között járulhat hozzá a globális GDP-hez a McKinsey szerint, széles körű elterjedése 1,3 százalékponttal növelheti a munkatermelékenységet, 10 év alatt a Goldman Sachs szerint, és a generatív AI piac évente átlagosan 42%-kal nőhet 2032-ig a Bloomberg szerint,
- a mesterséges intelligencia teljes termelési láncokat alkothat újra, az élelmiszertermelésben az AI az IoT rendszerek generálta hatalmas adatmennyiség kielemzésével jelentősen növelheti a hatékonyságot, és az egészégügyi rendszer fejlesztésében is hatalmas lehetőség,
- jelentős munkaerőpiaci kockázatok is rejlenek az AI-ban, főként az irodai és a magasan képzett munkaerőt veszélyezteti, a Goldman Sachs szerint az irodai és ügyviteli foglalkozások 45%-a veszélyeztetett, a kockázatokat időben kezelni kell,
- a mesterséges intelligencia legtöbb területén jelentős lemaradásban van az Európai Unió az USA-hoz és a hozzá felzárkózó Kínához képest, egyes technológiáknál számottevő a monopólium kialakulásának a kockázata,
- az AI-t érintő publikációk terén Kínáé a vezető szerep jelenleg, de a befektetések területén az USA-é,
- az AI révén egy személyi asszisztens jön létre a zsebünkben, amelynek hangalapú utasításokat adva jelentősen egyszerűsödik az életünk, ehhez kicsi és nagy teljesítményű chipekre van szükség, a versenyt az dönti el, ki állítja elő és teszi elérhetővé ezeket,
az AI jelenleg a nagy cégek kiváltsága, egyáltalán nem igaz még, hogy társadalmasított a használata, sokkal inkább zárt rendszerekről beszélünk.
- A verseny másik döntő tényezője az lesz, hogy a hatalmas adatbázison és nyelvi modellen alapuló AI-modulokhoz kihez biztosít hozzáférést az USA vagy Kína. Felvethető, hogy az emberi tulajdonságok felvételével mire lesz képes az AI, például hazugságra vagy manipulációra is megtanítja-e az emberiség,
Robbanásszerű fejlődése következtében a mesterséges intelligencia lett az USA-Kína konfliktus egyik központi eleme az elektromos autózás mellett
- 2024 augusztusától hatályos az AI Act, a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozása. AI-iroda ennek megfelelőn Magyarországon is alakul, beküldi javaslatait az Európai Bizottságnak, sandboxokat indít, stb. Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium fogja össze ezeket a kérdéseket.
- A magyar EU-elnökség fókuszában is az AI Act és a versenyképesség áll. Mint máshol, az AI-használat a nagyvállalatok kiváltsága, Magyarország a kkv-k és a nagyvállalatok terén is le van maradva az EU átlagától.
- Ugyanakkor számos magyar sikersztori született már az AI alkalmazásával, ilyen a Waberer’s, a Hell, a SEON, a ZalaZONE, az OTP, a Turbine AI és az AiMotive példája.
- Az AI kulcsszerepet fog játszani a munkatermelékenység növelésében és az értékláncban történő feljebb lépésben: 15 százalék AI indukálta GDP-növekmény és régiós átlagot meghaladó AI-adaptáció, 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedés a magyar vállalati
- szektorban 2020-hoz képest, 1 millió magasabb hozzáadott értékű munkakör az AI támogatásával,
- az AI nem technológiai és gazdasági kérdés, hanem társadalmi kérdés, Nemzeti Stratégiánkban kell reagálni a szükséges változásokra.
Fotó: Berecz Valter / Portfolio