Mint minden természeti katasztrófánál, különbséget kell tenni gazdasági kár és biztosított kár között az árvíz esetében is. Előbbi a keletkezett vagyoni károk és a közvetlen pénzügyi veszteség összességét jelenti, utóbbi viszont csak azt, amire a biztosítók ebből biztosítási fedezetet vállalnak. Az Aon idei tanulmányának adatai szerint 42%-ról 31%-ra csökkent a biztosítók által fedezett gazdasági károk aránya tavaly a világon,
az árvíznek kitett területen álló ingatlanok magas aránya miatt ez a magyarországi árvízek esetében egyértelműen jóval alacsonyabb.
Nem vállalja a biztosító
Az egyik hazai biztosító lakásbiztosítási ügyféltájékoztatója szerint például „nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg: – a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz-ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat; továbbá – a talajvíz; – a belvíz; – az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is.”
Árvíz okozta károk azonban nem csupán ilyen, a biztosítók által kizárt területeken keletkeznek. Már az első piaci vélekedések is azt mutatják, hogy
a mostani árvíz a biztosítók számára tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozhat.
Ennél nagyobb probléma az árvíz által érintett területek biztosításának a hiánya, ami egy természetes piaci kudarc: a biztosítók nem vállalnak kockázatot olyan károkra, amelyekre aktuáriusi számításaik szerint ügyfeleiknek csak megfizethetetlen díjszabás mellett tudnának fedezetet nyújtani, vagy amelyre ők maguk nem tudnak megfizethető áron viszontbiztosítást igénybe venni.
Viszontbiztosítók
Számos viszontbiztosító létezik, tudomásunk szerint a SCOR, a MünichRe és a SwissRe kitettsége a legjelentősebb hazánk felé, de sok biztosítónak az anyacége kínál ilyen szolgáltatásokat. A viszontbiztosításra több modell is létezik, ebből általában kettőt használnak:
- az egyik ilyen astop-loss, ez azt jelenti, hogy egy bizonyos kárhányad, például 120% felett minden kárt a viszontbiztosító fizet ki (a kárhányad a kárösszeg mértéke a díjbevételhez képest),
- a másik az úgynevezettexcess of loss, ekkor egy fix kárösszeg felett mindent a viszontbiztosító fizet.
2010-es tapasztalatok: alig 3,5%-ot fizettek a biztosítók
A 2010-es természeti katasztrófa elsősorban a Tisza vízgyűjtő területét, többek között a Bodrog, Bódva, Hernád és Sajó környékét érintette.
A legnagyobb károk akkori tudósítások szerint a Bódva völgyében és a Sajón Miskolc-Felsőzsolca környékén keletkeztek. A biztosítók összesen 7,1 milliárd forintnyi kárt regisztráltak 15 475 esetben, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint 2010 nyarán sorrendben a Generalinál 2,3 milliárd, az Allianznál 1,8 milliárd, az Aegonnál 1,4 milliárd forint, a Groupama-Garanciánál pedig 959 millió forint kár keletkezett. Darabszámát tekintve viszont az Allianznál keletkezett a legtöbb kár (4502), majd az Aegon (4450), a Groupama-Garancia (3009) és a Generali (2200) következett.
Akkor a kárösszeg 79%-a lakáshoz, illetve kkv-ügyfelekhez kapcsolódó kár volt, 20% ipari vagy mezőgazdasági kárként jelentkezett, a maradék pedig motoros járműben keletkezett kár. Darabszámát tekintve viszont csaknem 97% volt a lakás- és kkv-károk aránya.
2013-as tapasztalatok: alig 2%-ot fizettek a biztosítók
A 2013. nyár elejei dunai árvíz miatt 2200 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kár pedig nagyjából 1,3 milliárd forint volt. A kárbejelentésekből 2 ezer a lakosságtól jött, a maradék 200 pedig a vállalati vagyonbiztosításokat terhelte. A kárösszegből 600 millió a lakossági, közel 700 millió pedig a vállalati kár volt, tehát a Duna mentén jóval jelentősebbnek mutatkozott a vállalati károk aránya, mint az ország keleti felében.
| Biztosítói közlések a 2013-as dunai árvízről | |||
| Kárbejelentések száma | Kárigények összege | Kifizetés | |
| Generali | 518 | 600 millió Ft | |
| Aegon (ma Alfa) | 488 | n.a. | 100 millió Ft |
| Allianz | 450 | n.a. | |
| Groupama | >400 | n.a. | 38,5 millió Ft |
| Signal | 44 | 26 millió Ft | |
| K&H | 44 | 6-7 millió Ft | 6-7 millió Ft |
| Teljes szektor | 2200 | 1,3 milliárd Ft | |
| Forrás: Portfolio-gyűjtés | |||
Ha összehasonlítjuk a fenti számokat a becsült teljes gazdasági kárral, akkor azt kapjuk, hogy a becslések szerint
- 2010-ben a keletkezett károk 3,6%-át
- 2013-ban a 2,2%-át
fizették ki a biztosítók.
| Az elmúlt 25 év magyarországi árvizei okozta károk | ||
| Év | Becsült kár | Terület |
| 1999 | 30 Mrd Ft | Tisza és mellékfolyói |
| 2000 | 40 Mrd Ft | Tisza |
| 2001 | 160 Mrd Ft | Tisza, Bodrog |
| 2002 | 50 Mrd Ft | Duna |
| 2006 | 100 Mrdt Ft | Duna |
| 2010 | 200 Mrd Ft | Sajó, Hernád, Tisza és mellékfolyói |
| 2013 | 60 Mrd Ft | Duna |
| 2019 | 20 Mrd Ft | Duna és mellékfolyói |
| Forrás: Biztosítási Elemző Központ, Portfolio | ||
A tizenegy évvel ezelőtti eset után a biztosítók kiemelték az árvízi védekezés jelentőségét, amellyel jelentős kárt sikerült megelőzni, ugyanakkor a kártérítés jelentős része ad hoc állami döntés függvénye maradt.
Nem lenne szabad mindent az árvízi védekezésre és az utólagos, ad hoc állami kártérítésre hagyni. Adófizetői szempontból is hatékonyabb megoldás lenne a keletkezett károkat az állam és a biztosítók együttműködésén alapuló kockázatmegosztásra bízni, ami államilag támogatott áron biztosítana kockázatalapú fedezetet olyan vagyontárgyak szélesebb körére is, amelyek a túl nagy kockázat miatt jelenleg nem élveznek az árvíz ellen biztosítási védelmet.
Címlapkép forrása: Portfolio
