A BNEF negyedévente frissíti világszerte elismert Tier 1 listáját, amelyet az alapján állít össze, hogy a vállalatok mennyire biztonságosak pénzügyi szempontból teljesítményük, adósságszerkezetük, gyártókapacitásuk, valamint nagy projektjeik alapján. A teljes mértékben bankképes modulgyártók erős pénzügyi alapokkal és pozitív pénzügyi kilátással rendelkeznek, és a hosszú távú stabilitást biztosító nyereséges módon működtetik vállalkozásukat.
Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben a Tier 1 besorolással rendelkező modulgyártó cégek névsorában tapasztalt fluktuáció azt jelzi, hogy az iparág egésze rendkívüli kihívásokkal szembesül éppen a gyártókapacitás gyors felfutása miatt, és még az iparág legnagyobb szereplőinek sincs bérelt helyük a listán.
A legutóbbi, harmadik negyedéves lista egyik legszembetűnőbb eltérése az előző negyedévihez képest az, hogy visszakerült rá a tavalyi értékesítései alapján a legnagyobb, éves gyártókapacitás szempontjából a Longi mögött a világ második legnagyobbjának számító Jinko Solar. Az évi 110 gigawattos (GW) gyártókapacitású Jinko a második negyedévben került ki az összesítésből egy leányvállalata adósságállománya miatt. A harmadik negyedéves lista új tagja még a nagyobb gyártókapacitású napelemmodul-gyártók közül az Aiko Solar (25,5 GW/év), valamint a DAS Solar (31 GW/év).
A jelentősebb távozók között találjuk az Akcome (13,9 GW/év) és a Suntech (25 GW/év) nevét, mivel a cégek jelentős pénzügyi kötelezettségeiket nem teljesítik. Szintén lekerült a listáról a BYD, miután nem tudott elegendő, legalább hat projektet felmutatni. A kínai vállalat napelemmodul-gyártóként nem tartozik a legjelentősebbek közé (4 GW/év), elektromosjármű- és akkumulátor-gyártóként viszont a világ legnagyobbjai között van, és magyarországi érdekeltségekkel is rendelkezik.
A korábbi negyedévekben még nagyobb volt a mozgás a listán, számos cég került rá fel, és sokan kiestek róla. A 2023 utolsó negyedévében a listán szereplő cégek csaknem fele esett ki 2024 első negyedévére, az idei második negyedévben viszont számos vállalat vissza tudott rá kerülni.
Az augusztus végén kiadott legutóbbi, harmadik negyedéves listán a megelőző negyedévihez képest öttel több, összesen 45 fotovoltaikus modul gyártó szerepel. Ezek összesített éves gyártókapacitása már meghaladja az 1000 GW-ot, ami jelentős növekedés a második negyedéves megközelítőleg 836 GW-hoz viszonyítva. Mivel a lista a több száz szereplőből álló globális napelemgyártó-iparág nagy részét, de nem egészét tartalmazza, a valós gyártókapacitás ennél is nagyobb lehet.
A kapacitás gyors bővülése és a gyártók versengése jó hír a klímacélok és a végfelhasználók szempontjából, mivel a napelemkínálati jelentős erősödését, ezáltal az árak zuhanását eredményezi, ami viszont kevésbé kedvező fejlemény maguknak a gyártóknak a szempontjából, akik ezáltal alacsonyabb bevételekkel számolhatnak.
A klímasemlegesség 2050-es eléréséhez a világszerte termelő naperőművek beépített teljesítőképességét a 2023 végi 1600 GW-ról 2030-ig legalább 5400 GW-ra szükséges emelni új napelemes rendszerek telepítésével. Ez azt jelenti, hogy a 2024-2030-as időszakban évente átlagosan megközelítőleg 550 GW-nyi új kapacitást kell létesíteni.
Mértékadó várakozások szerint 2024-ben már meg is lehet ez az éves bővülés, és a piac lendületét, a napelemek iránti globális kereslet erejét látva a következő években tovább nőhet az évente telepített kapacitás nagysága. Az ehhez szükséges gyártókapacitásnak tehát csak a Tier 1 lista alapján már ma közel kétszerese állhat rendelkezésre, a többi kisebb gyártót is figyelembe véve pedig szinte biztosan jóval több, mint kétszerese.
A gyártók természetesen nem azért hozzák létre üzemeiket, hogy alacsony kihasználtsággal üzemeltessék, így az elmúlt időszakban kialakult többletkapacitás masszív túlkínálatot is létrehozott a globális napelempiacon. Miután a nagyrészt a globális piac több mint 80%-át uraló kínai gyártók egymást túllicitáló versengésének eredményeképpen látható kínálatbővülés mértéke messze meghaladta a keresletnövekedését, az árak jelentősen estek az elmúlt egy évben.
A korábbi évekhez képest hatalmas változás, hogy a teljes napelemgyártó-értéklánc mentén megszűnt a szűkület, és a poliszilikon-előállítástól kezdve a modulgyártásig mindenhol többletkapacitás alakult ki, az iparág pedig tartósan alacsony árkörnyezetben működik a teljes értéklánc mentén. Ez a gyártók árbevételek csökkenését és sok esetben veszteséges működést von maga után, és minél integráltabb egy gyártó, annál nagyobb veszteség éri. Iparági várakozások szerint az idei év és 2025 eleje vízválasztó lesz számos modulgyártó számára. A kínai versenytársaiknál jóval magasabb termelői költséggel működő európai, amerikai és egyéb gyártókak mindez érthető módon még nagyobb kihívás elé állítja.
A probléma olyan mértékű, hogy az már a nemzetközi piacot masszívan uraló kínai napelemgyártók üzleti érdekeivel is ellentétes, akik ezért nyár elején azonnali kormányzati beavatkozást kértek a beruházások visszaszorítása érdekében, valamint iparági együttműködést sürgettek az árzuhanás megállítása érdekében.
A kínai gyártók az utóbbi hónapokban már el is kezdték a termelés csökkentését a piaci kereslet-kínálati egyensúly helyreállítása céljával. Ezzel együtt, mivel a gyártókapacitás bővülésének mértéke várhatóan továbbra is meghaladja majd a keresletet, így
a globális napelemcella- és napelemmodul-gyártó iparág 2022-ben még körülbelül 70%-os, jelenleg mintegy 50%-os kihasználtsága tovább csökkenhet a következő években, és várakozások szerint 2028-ra 40% alá süllyedhet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
