A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet ma megjelent módosítása alapján az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül.
Az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével szükségessé vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése - emlékeztet az EM.
A korábbi szabályozás szerint az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított, azaz a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntést arról, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az erre vonatkozó kötelezettség általános előírása - a környezet védelmének érvényesítése mellett - egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez.
A részletek meg is jelentek a csütörtöki Magyar Közlönyben kihirdetett rendeletben.
A Kormány 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelete a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról címet viselő kormánydöntés a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
