Nagyrészt az iparágat domináló kínai gyártókapacitások gyors bővülése miatt a globális napelempiac krónikus túlkínálattól szenved, ami nyomás alá helyezte az árakat és extra lendületet adott a technológia fejlődéséből és a mérethatékonyság javulásából fakadó árcsökkenésnek.
A főbb napelemcella-típusok ára a kínai piacon mostanáig mintegy 60%-kal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, és már a 0,035-0,04 dollár/watt sávban tartózkodik, számolt be a pv magazine az OPIS energetikai adatszolgáltatóra hivatkozva. Mivel Kína 80%-os részesedésével messze a legnagyobb napelemgyártó a világon, egyben a legnagyobb felvevő piac is, ahol 2023-ban a globális telepítések 57%-a megvalósult, az árak itteni alakulása más országokra nézve is meghatározó.
A trend pedig a megfékezésére tett kísérletek ellenére tovább folytatódhat. Ugyanis miután az elmúlt időszakban világszerte jelentős napelem-készletek halmozódtak fel, a vevők egy része a brutális áresést követően még mindig kivár, további csökkenésre számítva.
Már Kína is fékezne
2024 első félévében Kína összesen 310 gigawatt (GW) teljesítményű napelemcellát gyártott, 37,8%-kal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. A növekedés azzal együtt következett be, hogy a cellagyártók június-júliusban már igyekeztek mérsékelni a termelést, hogy ezzel enyhítsék a túlkínálati helyzetet a piacon. Az alacsony árak is hajtott kereslet hatására Kína az idei első fél évben mintegy 120-140 GW teljesítményű, rekord mennyiségű napelemcellát exportált.
A túlkapacitásos, túlkínálatos környezetben az iparág tartósan alacsony árkörnyezetben működik a teljes napelem-értéklánc mentén. A napelemes ostya árak március óta gyakorlatilag felére csökkentek, míg a napelem modulok ára csak idén körülbelül 25%-ot esett, miután 2023-ban 50% csökkent. A korábbi évtizedekben az iparág természetes fejlődése és növekedése során kialakult hosszú távú törvényszerűség értelmében a globális gyártókapacitások minden egyes megduplázódása körülbelül 20%-os napelem-árcsökkenéssel járt.
Ha a jelenlegi helyzet még eltart egy ideig, a vártnál gyorsabban konszolidáció jöhet a piacon, ami lényegében azt jelenti, hogy az árbevétel csökkenésével megküzdeni képtelen szereplők eltűnhetnek. A kínai cellagyártók ugyanakkor az utóbbi hónapokban már elkezdték a termelés csökkentését a piaci kereslet-kínálati egyensúly helyreállítása céljával, így termelésük a júniusi 53 GW-ról várhatóan 49-51 GW-re mérséklődik júliusban.
40% alá eshet a gyártókapacitás kihasználtsága
Tavaly világszerte összesen 440-447 GW-nyi beépített teljesítőképességgel épültek új naperőművek, míg a globális napelemgyártó kapacitás 330-550 GW-tal mintegy 800 GW-ra nőtt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a folyamatban lévő beruházásokkal a gyártókapacitás 2024-ben átlépheti az 1100 GW-ot, az új naperőmű-telepítések pedig körülbelül 544 GW-ot tehetnek ki a SolarPower Europe iparági szervezet várakozásai szerint, 2025-ben pedig sorrendben 1300 GW-ot és valamivel több mint 614-660 GW-ot érhetnek el a kapacitás-, valamint telepítési értékek.
Mivel a gyártókapacitás bővülésének mértéke várhatóan továbbra is meghaladja majd a keresletet, a globális napelemcella- és napelemmodul-gyártó iparág 2022-ben még körülbelül 70%-os, jelenleg mintegy 50%-os kihasználtsága tovább csökkenhet a következő években, és 2028-ra 40% alá süllyedhet.
A globális napelemgyártásban Kína 80% körül stabilizálódó, enyhén csökkenő részarányával továbbra is a szegmens főszereplője maradhat, olyannyira, hogy gyártókapacitása 2027-ben már várhatóan elég nagy lesz ahhoz, hogy akár az adott év globális napelem-keresletének kétszeresét is kielégíthetné.
Kína-sokk 2.0
Az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt által erőltetett gyártókapacitás-bővítések részben az európai és amerikai tisztatechnológia-ipar fejlesztését célzó intézkedésekre adott válaszként is felfoghatóak. A 2020-as európai zöldmegállapodás és a 2022-es amerikai inflációcsökkentési törvény pedig már szintén maguk is reakcióként értékelhetőek Kína zöld technológiák gyártása területén és teljes ellátási lánca mentén az elmúlt években végrehajtott nyomulására. Az értékelések szerint azonban - legalábbis a napelemes szektorban - a nyugati világ már nem képes felvenni a versenyt Kínával, miután az ázsiai óriás a világ fotovoltaikus panelekkel történő elárasztásával az európai és amerikai szintnek mintegy felére nyomta le a modulárakat.
A kínai feldolgozóipar 1980-as évektől látott gyors felemelkedése által a fejlett, iparosodott országokra gyakorolt hatás nyomán egyes elemzők már Kína-sokk 2.0-ról beszélnek a tiszta technológiák előállítása és piacai területén kialakult helyzettel kapcsolatban.
Az európai gyártók már az utóbbi év árzuhanása előtt is komoly versenyképességi problémákkal küzdöttek, az elmúlt hónapok folyamatai azonban már egyenesen arra készteti a szektor szereplőit, hogy leállítsák vagy a kedvezőbb feltételeket kínáló Egyesült Államokba költöztessék gyáraikat. Az európai iparág az agresszív kínai ipari stratégiára hivatkozva a politikai döntéshozóktól kért segítséget. A kérésre az Európai Bizottság a Tanács támogatásával és az iparág képviselőivel az Európai Napenergia Charta létrehozásával válaszolt még áprilisban, amely egy sor, az EU fotovoltaikus szektorát támogató önkéntes intézkedést tartalmaz.
Peking segítségét kérték a kínai gyártók
A túlkapacitás miatti árzuhanás már olyan mértékű, hogy az már a nemzetközi piacot masszívan uraló kínai napelemgyártók üzleti érdekeivel is ellentétes, akik ezért nyár elején azonnali kormányzati beavatkozást kértek a beruházások visszaszorítása érdekében, valamint iparági együttműködést sürgettek az árzuhanás megállítása érdekében.
Az illetékes pekingi Ipari és Információs Technológiai Minisztérium júliusban közzétette a helyzet kezelését célzó javaslatait. Ezek között szerepel egyebek mellett az is, hogy megemelik a napelemgyártó-kapacitások építését és bővítését szolgáló projektekre vonatkozó tőkekövetelményeket, valamint egyebek mellett egy, az iparág tagjainak szóló útmutató is arról, hogy hogyan csökkentsék a termelési kapacitást bővítő beruházásaikat.
Elemzői vélemények szerint azonban kétséges, hogy a hasonló intézkedések valóban képesek visszafogni a termelő kapacitás bővítését és helyreállítani a kereslet és a kínálat egyensúlyát, miközben az iparág szinte naponta jelent be új beruházási terveket. Ha pedig az intézkedések képesek is lesznek érzékelhető pozitív hatást gyakorolni a helyzetre, akkor is legalább két-három negyedet vehet igénybe a végrehajtás időpontjától számítva, hogy szemmel látható javulás következzen be.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
