Az Ember nevű elemzőműhely friss áramtermelési mix adatai azt mutatják, hogy egyre tisztább a magyar áramtermelés háttere. Amint az alábbi ábra jelzi: a fekete terület (a szénalapú termelés aránya) folyamatosan csökken, és a szürke terület télen megugrik (rugalmas gázerőművek felpörgetett termelése), de tavasztól jelentősen visszaesik a naperőművek termelésének felfutásával. Így az első hét hónap átlagában a fosszilis hátterű áramtermelés súlya 25,6%-ra csökkent a tavalyi első héthavi 29,8%-ról.
A Reuters friss cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a fosszilis alapú termelés súlyának visszaszorításában az európai élmezőnybe ugrott egy új ország, mégpedig Portugália, ahol mindössze 10,2%-os lett az arány az első 7 hónap átlagában a tavalyi 28,2% után.
A hírügynökség által megszerkesztett alábbi ábra azt mutatja, mintha Magyarország az ötödik legalacsonyabb fosszilis termelési aránnyal rendelkezne Európában a franciák (4%), a portugálok (10%), a spanyolok (17%), és a belgák (23%) után, azaz az élmezőnyhöz tartozna. Az alábbi ábra azonban erősen hiányos, nincs rajta például az osztrák 10% körüli, illetve a szlovák 13% körüli, továbbá a dán 20% körüli, a szlovén 24% körüli, és a 25%-os horvát idei első héthavi átlagos arány sem.
A fenti ábráról lehagyott az országokkal kalkulálva már csak az uniós középmezőnybe tartozik Magyarország a 25%-os rátájával, de a naperőművek terjedésével ez várhatóan tovább fog csökkenni, és előrébb kerülhetünk majd a rangsorban.
Utánunk a románok következnek, akiknél 35%-os még a fosszilis súly, illetve a németek következnek 40%-kal. Bár utóbbi 5%-pontos csökkenést jelent a tavalyi első héthavi átlaghoz képest, de az összes atomerőmű 2023 tavaszáig tartó bezárása mellett az jól látszik, hogy fokozott kihívás lesz a következő években ezt a 40%-os arányt nulla közelébe levinniük.
A hollandoknál 42% körüli még a fosszilis alapú áramtermelési arány, az olaszok 46% körül, a görögök 47% körül, a lengyelek 70%-nál járnak. Utóbbi még mindig nagyon magas, de amint az alábbi ábra mutatja: érdemi csökkenést tudnak felmutatni az előző évekhez képest, azaz a szénerőművek termelésének visszafogása, bezárása, illetve a nap- és szélerőmű kapacitások előretörése együtt érdemben elkezdte átalakítani a lengyel áramtermelési mixet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
