Nem az a baj a készpénzzel, hogy nem elég menő vagy hogy a bankkártyák jobban mutatnak a pénztárcákban, hanem az, hogy segítségével könnyebben eltitkolhatók az adóköteles jövedelmek. Ezzel szemben elektronikus fizetésekkel a fekete és szürkegazdaság sokkal nehezebben működik. Ezért is lehet a gazdaságpolitikai, szakpolitikai cél, hogy az elektronikus fizetések tovább terjedjenek, a jegybanki cél 2030-ra legalább 60%-os arány elérése, de lehetségesnek tartják a kétharmados arányt is.
Az MNB Fizetési Rendszer Jelentés c. kiadványából kiderült, hogy 2023-ban megint egyet előre léptünk a "készpénzmentes" gazdaság felé:
3 százalékponttal nőtt a digitális fizetések aránya, ezzel 38 százalékra emelkedett.
2023-ban tovább folytatódott az elektronikus fizetések arányának növekedése a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva is, ezzel a hazai érték már 5 százalékponttal haladja meg az EU-s átlagot.
Fontos látni, hogy a legtöbbet a boltokban fizetünk, ehhez képest kisebb arányt képviselnek a számlafizetések, online fizetések és a különböző szektorokon belüli és közötti fizetések. Az MNB szemléltető ábrája azt mutatja meg, darabszám szerint hogyan néz ki a teljes magyar pénzforgalom megoszlása.
Míg a bolti fizetéseknél 5 százalékos növekedést követően 39 százalékban fizetünk jellemzően kártyával, számlákat például már 76 százalékos arányban fizetünk elektronikus úton.
Azokon a helyeken, ahol online pénztárgépek működnek, érték szerint már többet fizettünk elektronikusan, mint készpénzzel:
az elektronikus fizetések érték szerinti aránya 3 százalékpontos növekedés után 54 százalék volt 2023-ban.
Látványos az is, hogy az elektronikus fizetéseken belül a kártyás tranzakciók kiemelkedően nőttek. 2023 során összesen 2,3 milliárd elektronikus fizetési tranzakció történt, ezen belül a kártyás fizetések száma több, mint 200 millióval bővült, ami az elmúlt tíz év egyik legnagyobb éves növekedése, míg az átutalások összértéke több, mint ötödével növekedett.
A fővárosban és környékén jóval többen fizetnek kártyával, mint az ország keleti részén, szinte kettészakadt az ország e tekintetben.
Az online pénztárgépes adatok azt mutatják, hogy míg Budapesten a vásárlások 54 százalékában fizettek elektronikusan, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében a vásárlások mindössze 26 százalékánál.
Az elektronikus arányok értéket tekintve 42-65 százalék között alakultak országszerte.
A fizetési szokásainkat nagyban meghatározza, milyen formában kapjuk a bérünket, rendszeres jövedelmünket. Az MNB megjegyzi, hogy az elektronikus bérfizetés terén nem történt érdemi változás az elmúlt években, a három évvel ezelőtti értékhez hasonlóan a felnőtt lakosok mintegy háromnegyede rendelkezett csak elektronikus jövedelemmel 2023-ban. A teljesen készpénzes jövedelemmel rendelkezők 13 százalékot képviselnek, míg 9 százalék vegyesen kapja jövedelmét.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
