A podcastben Steiner Attila államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az otthonfelújítási program egy kifejezett célja, és alapfeltétele, hogy a programban résztvevő ingatlanokon 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
A megtakarított energiát nemcsak a későbbi rezsiszámlákon fogja érzékelni a lakosság, de nagyon fontos, hogy ez energiamegtakarításokból értéket képviselő értékpapírok is lehetnek:
A megtakarítást még pluszban pénzre is lehet váltani, hogyha ezek hitelesített megtakarítások lesznek - tanúsítók munkájának bevonása után. Vannak bizonyos nagy energiaszolgáltató cégek, akiknek ezek a megtakarítások értékkel bírnak. Valószínű, hogy fel fognak ajánlani a lakosnak vagy egy szolgáltatást, vagy valamilyen anyagi juttatást annak érdekében, hogy hozzájuthassanak ehhez a hitelesített megtakarításhoz, úgyhogy erre külön érdemes figyelni, amikor valaki a programba belép.
Az államtitkár kiemelte, hogy érdemes tanácsadók segítségét is igénybe venni, annak érdekében, hogy a 30%-os energiamegtakarítás tényleg megvalósuljon és, hogy
az akár több százezer forintnyi kompenzációt is megkaphassa a felújító pluszban.
A hitelesített energiamegtakarításokért úgy tud pénz realizálni a lakosság, hogy olyan szolgáltatót választ, amely az energiamegtakarításért cserébe neki valamilyen ellenszolgáltatást, vagy akár pénzbeli kifizetést ajánl.
Az államtitkár elmondta, hogy a kereskedelmi bankoknál, ahol a hiteligénylést el kell indítani, lesz egy lista a kötelezett cégekről, így tájékozódni tud majd a lakosság is a lehetőségekről. Az Európai Unió fele Magyarországnak komoly vállalásokat kell teljesítenie az energiahatékonyság területén, és ennek egy formája, hogy a hitelesített energiamegtakarításokat elszámolja.
Az elégséges kapacitás kérdése sokszor előkerül az Otthonfelújítási Program kapcsán, Papp Roland elmondta, hogy mind a tanácsadókról, mind a kivitelezőkről, illetve azon generálkivitelezőkről, akik külön tanácsadást is vállalnak (úgynevezett integrátorok) nyilvántartási listát vezet az ÉMI. A listán szereplők között vannak nagyobb cégek, mint például az E.ON vagy az MVM cégei, de vannak köztük egyéni vállalkozók, akik egy adott régióban szívesen látnának el tanácsadási feladatokat. Ők az energetikai tanúsításnak nem csekély összegét, akár százhúszezer forintot átvállalnak, lehet, hogy utólag, de átvállalják ennek a költségét. Sőt, a nagyobb házak esetén, ahol az elérhető energiamegtakarítás is nagyobb, a piac egyéb ajánlatokkal, pénzzel is hozzájárulhat a felújításhoz. A tanácsadók azért hajlandóak ezért plusz összeget fizetni a felújítóknak, mert a hitelesített energiamegtakarításokat vagyoni értékű jogként auditálást követően értékesíthetik bizonyos közreműködők bevonásával. Az értékesítés transzparensebb működése miatt jött létre a hitelesített energiamegtakarítások eladására és vételére egy tőzsde. Itt nem a lakosság tud kereskedni, hanem a kötelezettek.
Mayer András elmondta, hogy az ÉMI, mint építésügyi minőség ellenőrző intézet többek között azon dolgozik, hogy a lakóépületek energetikai korszerűsítését, energetikai vizsgálatát figyelemmel kísérje. Alaptevékenységük az építési termékeknek a tanúsítása, minősítése, vizsgálata és ebből következően végzik az otthonfelújítási programban is használható termékek tanúsítását, listázását. Másik feladatuk a kivitelezők előzetes regisztrációja, ami ugyan nem kötelező a kivitelezők számára, de a támogatási összeg folyósítása, valamint biztonsági szempontból is előnyös a lakosságnak. (Aki nem regisztrált kivitelezővel végzi a felújítási munkákat, az csak 50% előleget kaphat a Magyar Fejlesztési Bank és az állam által biztosított támogatásból és hitelösszegből, míg a regisztrált kivitelezővel végzett munkálatok után 80% is lehet az előre kifizetés mértéke.
A szakértő kiemelte, hogy az otthonfelújítási támogatásra pályázók akár az ÉMI, akár a pályázatot lebonyolító nemzeti hatóság, de különösen a magyar fejlesztési banknak a különböző portáljain kaphatnak információt a folyamatokról.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
